Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-02-04 / 20. szám
4 BEKESMEGYEI K0ZLONV Békéscsaba, 1932 február 4 SZÍNHÁZ A színházi iroda közleményei Az egész város A toroczkói menyasszonyról beszél. A szezon legnagyobb szenzációja. Ostrom alatt a színházi pénztár — A toroczkói menyasszony jegyeiért I Szerdán és csütörtökön, tehát csak kétszer kerül szinre a szezon hatalmas slágere A toroczkói menyasszony. A fővárosban a darab már a 125. előadás felé halad. A csabai premier értékes gárdája: Sándor Stefi, G. Székely Re né, Nemes Jolán, Jeney, Polgár Béla és Polgér Gyula. Ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. A bérlőket kérjük, hogy A toroczkói menyaszszony mindkét előadásátá bérletei' ket ezerdán délelőtt 11 óráig kiváltani szíveskedjenek. Pénteken a legszebb magyar operett : János vitéz. Zónahelyárak. Az első ifjúsági előadás hétfőn déiután 3-kor. Szinrekeiül a Kornevillei hatargok. Jegyek ez iskolák utján és előadás napján 2 órától a pénztárnál. Jön az Óteisége frakkja 1 A színház nagyszerűen fűtve I Köztisztviselői utalványok minden közhivatalban és egyesületekben jkaphatók. Milyen hatással van a fogházbüntetés az emberekre Őszinte riport a fogházak belső életéről (A Közlöny eredeti tudósitása.) Birák, ügyvédek, újságírók és általában azok az emberek, akik a büntetőtőlvenyek gyakorlati alkalmazása és a kiszabott büntetések végrehajtása révén akár szociális, vagy társadalomtudományi alapon, akár mindezek alapján együttvéve, közelebbi vonatkozásba keiülnek a „letartóztatás! és büntető intézetek" belső életével, sokat vitatkoznak azon, hogy a szabadságvesztésre ileit emberekre milyen hatással van az „elzárás". A szabadságvesztés büntetes idejét nem kellene-e a büncseieményhez mérten leszállítani, vagy lelemelni. A rabok eletén enyhíteni, vagy szigorítani. Végül pedig nem érkezett-e el az iaeje annak, hogy az igazságszolgáltatást ezen a téren uj alapoKra fektessék. A kérdesekre ebben a formában nagyon nehez, majdnem lehetetlen megfelelni. Vannak ugyanis emberek, akiket a börtönbüntetés — bármilyen hosszú időre terjedjen is az — egyáltalán nem érint. Másoknak viszont a kiszabható legkisebb szabadságvesztés büntetés letöltése is felborítja lelki egyensúlyukat, sőt tizikai fájdalmakat okoz. A börtönbüntetésre ítélt embereknél feltétlenül tekintetbe kell venni azokat a körülményeket, ami őket a külvilághoz, pontosabban családjukhoz és tagabban vett régi környezetükhöz, továbbá jövő kilátásaikhoz fűzik. Nem szabad minden esetben figyelembe venni, hogy milyen társadalmi és hivatali pozíciókban voltak s azt sem, hogy milyen szellemi nivón állanak. Néhány megállapításom talán különösen hangzik, de azokból a tapasztalatokból, amit sajtóvétségért kiszabott párheti fogházbüntetésem kitöltése alatt szereztem, ezeket a következtetésekel vonhatom le. Kétségtelen, hogy a szabadságvesztésre itélt emberek többféle kategóriába sorozhatok ; Vannak az úgynevezett megrögzött, visszaeső bűnösök. A kezdők, ezeket is osztályozni lehet: tehetséges és tehetségtelenek. Külön kategóriát képeznek ezok az emberek, akik hajlékot látnak a fogházban, börtönben, va :Ó£ággal üiügyet keresnek arra, hogy nyomorúságuk elől az időjárás viszontagságaitól védett és élelmet biztosító intézetbe bekerüljenek. Nagyvonalakban vázolni fogom ezek után az egyik intézetben eltöltött 2 heti elfoglaltságom. A fogház küszöbén Az újságírók, ha összeütközésbe kerülnek a sajtótöivénnyel, — sokszor a nagyközönség szuggeszciójának hatása alett, — azzal szoktak vigasztalni egymást és önmagukat, hogy a jó ujságiró féllábbal mindig a börtönben van. Bármennyire is ámitésnák is mondható ez a megállapítás, lehet, hogy ven benne valami levertséget gátló erő, ami azonban egy pillanatra sem tudta bennem elnyomni azt a szorongó érzést, ami engem is elfogott, amikor átléptem a fogház küszöbét. Az a tudat, hogy hosszabb időre meg leszek fosztva a szabadságomtól, olyan nagyfokú ellenkezést váltott ki, hogy bennem is megvillant egy pillanatra a szökés gondolata. Szerencsére azonban ekkor már bezárult a kapu mögöttem. A fogházirodából, ahol lejelentkeztem es felvették a nacionálémat, egy szigorú, fegyveres fogházőr kisért át a fogházőrmesterhez, aki udvariasan bár, de hetározott hangon felkért, hogy mindent rakjak ki a zsebeimből, mert kést, gyufát, dohányt, órát, pénzt és más hasonló dolgokat nem szabad a cellába vinni. Mikor ez is megtörtént, belenézett a kofferjeimbe, a ruhaneműim között turkált, de nem vett ki belőlük semmit. Végül megmotozott, kezeit végighúzta a ruhámon, kiforgatta a zsebeimet és meglehetősen gúnyos mosollyal fordított ki a mellényzsebemből 4—5 pengőt. Megakartam magyarázni neki, hogy véletlenül maradt a zsebemben, de nem jutottam szóhoz. A vér az arcomba szökött, a torkomat könnyes elkeseredés fojtogatta. Nagyon megalázottnak éreztem magam és sem akkor, sem később nem tudtam belenyugodni abba, hogy tehetetlen báb lettem, akit megmotoznak és minden lépésében korlátoznak. A legjobban szerettem volna kiszakítani magam a fogházőrmester kezei közül, kirohanni valahová a kanadai őserdőkbe, vagy a skandináv fjordok közé, ahol nincsenek törvények. Ahol csak egyetlen törvény parancsol : a természet. A 213-as cella Megmotozásom után a fogházőr felkísért a 3-ik emeleti zárkacsarnokba. Betessékelt a 213-as számú cellába, rám zárta az ajtót. Egyedül maradtam, csomagjaimat ledobtam a padlóra és ráültem az ágyamra. Fejvánkosom felett ekkor megpillatottam egy fekete táblát. Krétával rá volt írva a nevem, a bűncselekmény minősége, a bevonulás és a szabadulás napja. Maga a cella 4 lépés hosszú, 2 és fél lépés széles, sötét, piszkos lyuk. Egész bútorzata egy égy, asztal, lavór, pléhkanál, bádogpohár. Eleinte órákig sétáltam fel és alá a szűk helyen, később le feküdtem aludni, de hosszú tépelődés után sem jött álom a szememre, mintha megállt volna az éjszaka. Másnap nem ettem egy falatot sem, nem Ízlett. Napok teltek el, mig megadtam magam a sorsomnak, olvastam, aludtam, ez volt az elfoglaltságom. Delben alig vártam, hogy levigyenek sétálni, legalább láttam embereket, darócba öltözve, monoton, egyhangú lépésekkel. Beszélni ugyan nem lehetett a többi rabokkal, a fogházőröm jóvoltából azonban később sokat megismertem látásból. Igen vegyes társaság volt. A 117-es magas, karcsú, finomvonásu rab, a hírhedt Garnotti herceg, a világ egyik legnagyobb stiiü szélhámosa, becsapta, végigzsarolta a félvilágot. Már a háború alatt hírnévre tett szert, a szerbiai fronton mint német trónörökös jelent meg egy alkalommal, érdemkereszteket osztogatott a tábor nokoknak, megzsarolta őket és eltűnt. A háború utan Angliában, később Pántban működött. Budapesten fogták el, ahol mint egy közismert angol lord titkára pró bált üzletet csinálni az- egyik dunaparti nagy szállodában. A másik, az 538-as, egy rablógyilkos, pár nap múlva lesz a főlárgyalása. Akadt még néhány jóhirü zsebmetszö is a térsaságban, legnagyobbára azonban betörés, lopás és feltűnően sokan sikkasztás miatt végezték napi kényszersétájukat. Nagyon lassan teltek a napok, egyhangúan, de a leghosszabb az utolsó nap volt és ugy tűnt fel, mintha minden óra egy év lett volna. S másnap reggel az örömtől könnyes szemmel üdvözöltem a fogházkapuból a felkelő napot. A negy lidércnyomástól felszabadulva, órákig néztem bele a szabadba, a végtelenbe. K. Gy. Rádió műsor ( Február 4 csütörtök 9.15: A Szeivénízky szalonzenekar hangversenye, Közben 9.30: Hirek. 11.10: Vízállásjelentés. 12: Déli he rangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelenlés. 12.05 : Hangverseny Közben Í2.25 : Hirek. 1 : Fontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45 : Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, arfolyemhirek. 4: „Világjáró asszonyok." 4.45: Pontos idójelzes. időjéréses vízállásjelentés, hirek. 5: A m. kir. löldmivelésügyi minisztérium rádióelőadássoiozata : Az erjedést hasznosító mezőgazdasági iparok. 5.30 : Másféle rai könnyű zene. Zenekari hangverseny. 7: Angol nyelvoktatás. 7.25: A |m. kir. Operaház előadásának ismertetése. „Tannhauser." Az 1. felv. után: Pontos időjelzés, hirek. A II. lelv. után: Hirek. Az előadás után. Időjárásjelentés, Majd: Gramofontánczene, Telefon hírmondó. 5.30 peicig gramofonhangverseny. Eg> ebként azonos a rádió műsorával. Tőzsde A pengő Zűriekben 90.027* A Magyar Nemzeti Bank valutajegyzései (nyitás): Angol font 19.65, Cseh korona 16.94, Dinár 10.11, Dollár 570.50. Francia frank 22.40, Hollandi frt 229, Lei 3.48, Líra 28.65, Márka 135.45, Svájci frank 110.70. KAssAtapiac: Buza tiszavidéki 77-ea 12.80, 78-as 12.95, 79-es, 13.90 80-as 13.20. zab 1.22.20. zab 11. 21.50, tengeri tiszántúli 14.50, egyéb 14.50, különleges buza (80-as) 13.80, korpa 1220. rozs üztetelen 13.601. A készárupiacon csekély forgalom mellett az árak változatlanok. A . határidöspíac. Az irányzat tartott, a forgalom' csekéjy, Buza mércius r a 12.i8, Hirdetéseket déli I óráig vesz fel a kiadó* hivatal. II. Prónay-utca 10. számú nagyobb csali láz eladó Érdeklődni lehet Hugyecz György ev. tanítónál, Luther utca 1. Az Erdélyi Borozó vendéglő fizUtliclyi^sci lafeaí együtt május l-re kiadó. Értekezhetni ugyanott, a háztulajdonosnál, Hunyadi-tér 2. sz. Árverési hirdetmény. Dr. Bálhor István ügyvéd által képviseli „Tribon Ruházati" cég javára 485 P tőke és több követelés járulékai erejéig a kecskeméti kir. jbiróség 1929. évi Pk. 12122. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytén végrehajtást szenvedőtől 1929. évi nov. 8 án lefoglalt, 3270 P-re becsült ingóságokra a kecskeméti kir. jbióség fenti szému végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a alapján a következő megnevezett: dr. Herczog Henrik ügyv. ált. képv. Molnár 1. javéra 27 P s jár,, dr. Vitális Dezső ügyv. ált. képv, dr. Hraskó Gy javára 135 P s jár., dr. Loránd Arthur ügyv, ált. képv. özv. Lewy S. javára 100 P sejár.. dr. Tarján Tibor ügyv. ált. képv. Kociszky M. javára 400 P s jár., dr. Fried Leó ügyv. élt. képv. Zeisler Lipót javára 92 P és jár,, dr. Hoffmann Lajos ügyv. ált. képv. Magyar Jenő javára 143 P 82 f s jár.. dr. Stejskal Ottó ügyv. ált. képv. Pencz János javára 75 P s jár., dr. Mezer litván ügy. élt. képv. Stephaneum javára 156 P 50 f s jár., dr. Dékány Aladár ügyv. élt képv. Ro-senbaum A. javára 90 P 50 f s jár., dr. Borosnyai Oszkár ügy. ált. képv. Felföldi fclekné javára 3750 P s jár., dr. Borosnyai Oszkár ügyv. élt képv. Felföldi Elekné javéra 554 P s jár., dr. Aszódi Ferenc ügyv. ólt képv. Kemény I. javára 182 P 22 f s jár., dr. Barcza A. és dr. Dudás ügyv. élt. képv. Gemus és Csillag javéra 67 P 48 í és 5 P 20 f s jár, dr. Kiss Lajos ügyv. ált. képv. Petőfi Irodalmi javéra 41 P 40 f s jár,, dr. Aszódi Ferenc ügyv. élt. képv. Kemény Izidor javára 16 P 10 f s jér. r dr. Szarvas Géza ügyv. ált. képv. Kelemen D. és tsa javára 32 P 76 f s jár., dr. Csereklyei Sándor ügyv. ált. képv.Sebestyén László javára 300 P s jár.» továbbá a foglalási jkönyvből ki nem tünő más foglaltatók javára is, az: árverés megtartásét elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs,— végrehajtást szenvedőlakásán, üzletében Békéscsabán, Lázáru. 15. sz. alatt és folytatva Ferenc József-tér 22. sz alatt leendő megtartására határidőül 1932. évi februárbó 10 napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorokstb, és egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpézfizetés mellett,, szükség esetén a becsáron alul is elfogom adni, még akkor is, ha a bejelenti fél a helyszínen nem jelenne meg, hacsak ellenkező kívánságot Írásban nem nyilvánít. . Békéscsaba, 1932. jan. 21. Oláh Gyula, kir. bir. végrehajtó. Lapkiadásért felel: GRUBER DEZSŐ Nyomatja é» kiadja a Corvina könyvnyomda
