Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-30 / 17. szám

Ára 10 fiilép Békéscsaba, 1932 január 30 Szombat 59-ik évfolyam, 17-ik szám w»w ^wmammv-mxim mmmvwrr mirii"** «>n.. n rr BEKESMEGYEI I0ZL0NI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, e^y hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Borah és Bókősmegye Borah szenátor belépett Ma­gyarország barátai sorába. Bé­késvármegye törvényhatósága — épp ugy, mint a legtöbb tör­vényhatóság — gondoljuk — a legközelebbi közgyűlésen hatá­rozatot fog elfogadni és mély­séges hálaját küldi a hatalmas államférfiunak a tengerentúlra. Ez becsület kérdése. Mit mond Borah szenátor? Európa legnagyobb veszedel­mének tartja a Páris körüli bé­kediktátumokat és helyesléssel találkozik lord Rothermere-nek a trianoni határok megváltozta­tását kivánó akciójával, melyet mint mondja — teljes részletes­séggel ismer. Már ideje erről komolyan beszélni — emelte fel hangját. A trianoni határokat tartha­tatlanoknak bélyegzi és parla­menti felszólaiasában arra is rámutatott, hogy milyen módon lehet ezen változtatni. Van erre mód. Az igazságtalanságok repa­rálására — mondja Magyaror­szág lelkes barátja — annál in­kább szükség van, mert Európa keleti szárnyát éppen a béke­szerződések logikátlan és rossz­hiszeműen ostoba rendelkezé­sei tették a világ * tűzfészkévé. Nagy baj lesz, ha felcsap a láng ! A magyar igazság átütő ere­je — szólt — már olyan nagy és olyan feltartózhatatlan, hogy ellene hiába vonul fel minden cseh propagandapénz és benesi fondorlat. De hiába próbálkozik a Nyu­gat államaiban a román félre­vezető szándék is, az Unió, Anglia és Olaszország politikai faktorai és ezeknek az államok­nak nyitott szemű közvélemé­nye tudja, hogy Magyarország brutális merénylet áldozata lett. Igy beszél rólunk Borah sze­nátor és amikor naponként ol­vassuk, hogy e szózatra milyen lelkes határozatokat hoznak az egyes vármegyék törvényható­ságai — a kelet kapujában le­vő, megcsonkított varmegyének reprezentánsaitól is elvárjuk, hogy e tekintetben nagy hálá­val és bensőségteljes érzéssel forduljanak Borah szenátor felé, ki a nagy szabadságok hazájá­ban az oromra tűzte Nagyma­gyarország lobogóját. Lemondott Ivády Béla miniszter Budapestről jelentik : Ivády Béla földmivelésügyi miniszter ma fel­kereste gróf Károlyi Gyula minisz­terelnököt és felajánlotta neki le­mondását az egységespárt kisgazda frakciójának magatartására való hivatkozással. A miniszterelnök a lemondást nem fogadta el és ki­jelentette, hogy a Mayer—Ivády­féle elentéteket eliminálja. Más forrásból azt jelentik, hogy Ivády ragaszkodik lemondásához és kijelentette, hogy semmiesetre sem hajlandó a volt földmivelés­ügyi miniszterre tett nyilatkozatát helyesbíteni, vagy enyhíteni. Ma délben 2 órakor — a kis­gazdapárt tagjai keresték fel a miniszterelnököt az Ivády—Mayer­féle konfliktus ügyében. Befejeződött a Speyer Agy Születése pillanatában meghalt a városok Speyer kölcsön ének gyors visszafizetése — A városok már vissza is vonták kérvényeiket a pénzügyminisztertől I A f _ . A^M —J NI.' 4 m « W « rt.LYÍ N 1 I •> V If X I AA X M 4 X. TI; IIIIJS I -Í 1 1 «i ÍA Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy hullámokét vert fel a közel­múlt napokban, a Speyer kölcsön visszafizetése iránt az egyes váro­sok részéről megindult mozgalom. Amennyiben ez az akció Békés­csaba városát is közelről érde­kelte, mint megírtuk, j közvetlenül Jánossy Gyula polgármesterhez fordultunk ebben az ügyben infor­mációért. A polgármester nyilat­kozatában mér akkor kijelentette, hogy a terv keresztülvihetetlen, mert ma egyetlen pénzintézet sem vállalkozhat arra, hogy a város 2 millió pengős kölcsönének le­bonyolítását vállalja. Bármennyire szép és kívánatos is elméletben ez a terv, gyakorlati keresztül­vitelére azonban nincs semmi remény. Arravonatkozólag, hogy meny­nyire beigazolódott ebben a kér­désben Jánossy Gyula polgármes­ter álláspontja, — a legjobban bizonyítja az a tény, hogy a vá­rosok már vissza is vonták a pénzügyminisztériumtól a Speyer kölcsön visszafizetésére irányuló beadványaikat. Amilyen nagy lelkesedés fo­gadia a Speyer kölcsönök eset­leges konversióját, éppen olyan nagy csalódás érte a városok vezetőit a pénzügyminisztérium felvilágosításai után. Az érdekelteket ugyanis felvilá­gosították arról, hogy a kötvény­visszavásárlásba a Nemzeti Bank­nak is beleszólása lehet, de eltekintve ettől, a kötvények szö­vege igen komplikált és módot nyújt a kötvények tényleges fel­használására vonatkozólag. Az eredeti szerződés szerint ugyanis az adósoknak hathónap­pal előre fel kell mondaniok a kölcsönöket és Speyeréknek mód­jukban áll az annuitás-kérdést a dollár budapesti jegyzésétől füg­getlenül is szabályozni. Számtalan egyéb szempont is problematikussá tette a tranzak­ciók lebonyolítását. A városoki és vármegyék, érte­sülésünk szerint tizenhatmillió dol­lár Speyer kölcsönt és 2'25 millió angol font Rothschild kö'csönt vettek fel összesen. Az első nagyobb városi tranz­akciót még 1925-ben bonyolították le a newyorki Speyer bankházzal. Ez alkalommal tízmillió dollár 25 év alatt visszafizetendő köl­csönt vettek fel. Hatmillió dollár volt a második kölcsön, amelyet 1926. szeptember elején bocsátot­tak ki. Ennél a tranzakciónál volt még két vármegyei kölcsön is, amelye­ket angol font alapon folyósították, az úgynevezett Rothschild köl­csön. A későbbi nagy áresések ide­jén a papírokat állítólag maga a Speyer bankház vásárolta vissza. Arra vonatkozóan, hogy Ma­gyarországon mennyi Speyer köt­vény van forgalomban, senki sem tud pozitív választ adni. Egyes becslések szerint nyolcszázezer— egymillió dollár értékű papírnál több nem igen lehet forgalomban. A legoptimistább becslések sze­NI a tárgyalják Genfben Magyarország pénzügyeit rint sincsen azonban kétmillió dollár névértékű kötvénynél több a magyarországi nagybankok, kis­tőkések és általában a kötvény­üzletekkel foglalkozó cégek ke­zében. Már ebből a körülményből is logikusan következik, hogy az ország összes Speyer kölcsönnel adós városai nem szerezhetik be az erre szükséges nagyösz­szegü tőkét és nem vá­sárolhatnak kötvényeket. A Magyar Nemzeti Bank pedig szintén nem igen adna valutát ehhez az üzlethez, még abban az esetben sem, ha a városok megfelelő mennyiségű pengőt bo­csátanának rendelkezésére. A Speyer bankház viszont aligha adná oda 25 százalékért ezeket a százszázalékos kötvénye­ket. Szóval valutáris szempontból is keresztülvihetetlen a jelenlegi helyzetben a Speyer kölcsön visz­szafizetése. Az MTI. jelenti Genfből: A Népszövetségi Tanács ma, pénte­ken foglalkozik a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentésé­vel Magyarország gazdasági hely­zetéről. A pénzügyi bizottság, mint már a kiadott jelentésekből kitűnik, elkerülhetetlennek tartja az állami kiadások további csökkentését és az állami költségvetést a 830 milliós színvonal alá kívánja csökkenteni. A deficittel dolgozó államoknak az üzemektől való szabadulást java­solja és a valuta ellenőrzés további szigorítását kívánja. Fontos tárgyalások líarsó, Páris és Bukarest között [A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar-csehszlovák kereskedel­mi tárgyalásokon kivül más fontos kereskedelempolitikai megbeszélé­sek is folynak, részben a magyar fővárosban, részben az érdekelt kormányok között. Igy legutóbb a lengyelekkel indultak k ereskedelempolitikai tárgyalások Winchkler István dr. külügyminisz­teri osztálytanácsos, aki ebben az ügyben Varsóban járt, most érke­zett vissza Budapestre. Hit szerint a magyar-lengyel relációban kon­tingens megállapodást készítenek

Next

/
Thumbnails
Contents