Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-29 / 16. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 28 Ha kever is magyar szót beszédje közé, az kivétel nélkül irodalmi t&agyar sap, mert igy hallotta a tanultabb emberektől, akiket az 6 nyelvérv uraknak nevez, v Egy nép lelkébe, igy a csabai nép szellemébe, is csak az képes behatolni s erről riportot irnij (Vájjon tudja-e az igen tisztelt cikkíró, hogy mit jelent ez a szó „maraszty") aki ismeri és teljesen birja az illető nép nyelvét és közte nevelkedve, osztozott annak jó éa rossz sorsában, mert ellenkező esetben szánalmas torz-tükörképel ad és nevetségessé válik! Szerkesztő ur szívességét köszönve, maradok tisztelettel, Szekerka János VI. Perényi ut 47. Két sirásó Két ismert név a világpolitika színpadán: Scotus Viator és Pnbicseuics Svetozér. a volt Monarchia sirásói. Előbbi londoni egyetemi tanár, aki a háború előtti időkben a monarchia nemzetiségeinek leghősebb védelmezője volt. Amit csak üldözésről, „elnyomásról" a nemzetiségek feltaláltak, az Scotus Viatornál bensőséges megértésre talált. Nem volt nap, hogy dörgedelmes cikkekben ne kelt volna ki a szerencsétlen sorsú monarchia vezetői ellen. Amikor aztán az események következtében szét hullott ez az államtest, jött Scotus Viator ós előre áradozott, hogy most mily szerencsések lesznek az állam területén lakó népek. Megvalósultak a nemzeti államok, eljött a boldogság birodalma. Azután évek teUek el. Scotus Viator ismét tanulmányútra ment, da most már nem a monarchiába, hanem az utódállamok szépen ácsolt, demokratikus országaiba. Az első csalódás mér akkor érte a nyiltszemü professzort, mikor minden ámítás és Potemkin-fal dacára, átlátott a szitán. Sőt egy kesergő cikket írt valamelyik angol világlapban, hogy hát nem igy gondolta ezt akkor, amikor a kis nemzetek felszabadulásáért küzdött és sietett jótanácsot adni az uj államoknak, hogy igyekezzenek a valóságba is átvinni a kisebbségi jog gondolatát. Most ismét cikket irt a profeszszor ur. De nem egyedül. Mellette látjuk Pribicsevics, a horvát parasztpárt volt elnökének írását is. Ugyanabban a genfi lapban ketten irnak. Scotus Viator fenntartás nélkül elismeri, hogy a kisebbségeket elnyomják Jugoszláviában, szabadságuk egyenlő a nullává). Aztán megszólal Pribicsevics is emigyen: —"Eletem nagy tragédiája volt, hogy mindent kockáztattam a jugoszláv egységért és most ugy bánnak velem, ahogyan a monarchia idején sohasem." Az utókor számára nem kell szebb és élesebb dokumentum ennek a két embernek az írásánál, akik mint a monarchia sírásói most visszakívánják az „elnyomás" akkori országát. Egy 90 éves asszony ikreket szült i Budapestről jelentik: Egy jaffai ember 90 éves felesége hármas ikreket szült Az ifjú férj ezelőtt egy évvel nősült. A csecsemők, két fiu és egy lány jól fejlettek és teljesen egészségesek. Egymás után szűnnek megö* szövetkezetek Fefetómoff a Köztisztviselők Szövetkezetének békéscsabai fiókja is. * (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelem évek óta ádáz küzdelmet folytat az államilag támogatott szövetkezeti alakulatok ellen.. Ez teljesen érthető is. mert az adókedvezményeket élvező és állandó támogatásban részesülő szövetkezetek illegitim konkurenciát okoznak az amúgy is válságos helyzetben lévő magyar kereskedelemnek. Amit a kereskedők több évi tiltakozással és komoly érveléseikkel, a kény szeregyezségek és a csődök szomorú statisztikájával sem tudtak elérni, az most ez államháztartás ujabb szanálása folytén magától az ölükbe hull. A költségvetés csökkentésével kapcsolatban, mint ismeretes, az állam redukálja a közüzemek számét és kivonul igen sok magánérdekeltségből is. Ez a lépés már is érezteti hatásót a szövetkezeti fronton. Egyre-másra számolnak fel az egyes állami támogatásban részesült vállalkozások és szövetkezeti alakulatok. Ezeknek a szövetkezeteknek nagyrésze ugyanis addig volt versenyképes, míg kedvezőbb helyzetben volt a kereskedelemmel szemben. Nagyban hozzájárult a szövetkezeti dekonjunktúrához természetesen a közalkalmazottak fizetéaredukciója is, ami által a forgalom lényegesen. megcsappant. Hozzájárult továbbá eh-, hez a krízishez, hogy a szövetkezetek sem tudják óriási kinnlévőségeiket behajtani, ennek következtében kénytelenek leépíteni és fiókjaiknak nagyrészét megszüntetni. Nem régen adtunk hírt arról, hogy a Köztisztviselők Termelési és Fogyasztási Szövetkezete likvidálja békéscsabai fiókját Ez nem egyedül álló jelenség, mert mint értesülünk, qz ország több nagyobb városában is felszámolnak az egyes szövetkezetek fiókjai. A kereskedők álláspontja tehát beigazolódott, amikor előre leszögezték. hogy állami támogatás nélkül készséggel felveszik a harcot a legnagyobb szövetkezettel is. mert a szövetkezetek versenyképességét az állami támogatás biztosította. (MMMMMMKMMMMMMM Letartóztatták egy pesti nagyvállalat vezérigazgatóját és cégvezetőjét Budapestről jelentik 1 A főkapitányságon folyó valuta ügybeni nyomozás során egy vállalat vezérigazgatóját, cégvezetőjét és egy kereskedőt állítottak elő. A nyomozás alapjául szolgáló bejelentés arrólt szólt, hogy a vállalat nem szolgáltatta be exportvalutáját a Nemzeti Bankhoz. Az előállítottak azzal védekeztek, hogy nem akarták elvonni az exportvalutát a beszolgáltatás alól, hanem annak külföldi üzleti perfektuáiásáig olyan nehézségeik voltak, hogy eddig nem tehették meg. Miután a letartóztatási végzést ma délután hirdetik ki, az éllamrendőrségla letartóztatottak kilétéről később fog kiadni közlést. 50.000 pengős bélyegrablás ............ ,-vi0 K'tl m lBH&í»«t iMPttJWffIMI Mg «ii wm Budapestről táviratozzék: Az éjjel betörtek a Margit-körüli posta* hivatalba, honnan ?«í. ' * 3.800 pengő készpénzt és engíf értékű Slyegjegjnet ! raboltak bl lijíStí.j-t £ ül A rendőri nyomozat eddig semmi nyomot nem. találta mert a. betö* rők gurmkeatyüvöF dolgoztak. A Kereskedelmi Kamarákat három részre akarják darabolni Az érdekeltségek nem tarifák idftszerünek a reformot ügyek túlzsúfoltsága miatt talán zavarok is mutatkoztak és szükség van bizonyos reformokra, ez alig vonatkozhatik a vidéki kamarákra. A kamarai törvény reformja ügyében elkészült javaslat tervezetnek az a lényege, hogy a elenlegi két osztályt (kereskedeem és ipar) a fővárosban köteezően, vidéken pedig esetlegesen íárom osztályra kívánja felosztani; gyáripari, kézművesipari és kereskedelmi osztályokra. A kereskedelemügyi miniszter most véleményadás céljából a törvényjavaslatot megküldötte az öszszes érdekeltségeknek. , Legutóbb az IPOSz tárgyalta le a reformtervezetet és határozatilag kimondotta, hogy a reformot nem tartja időszerűnek és a jelenlegi formájában tárgyalásra elfogadható kiindulási pontnak sem, mert egy hevenyészett és gyorsan elkészített törvénnyel nem szabad megbontani a kamarák egységét. A törvényjavalat tervezetet azzal küldte vissza a minisztériumnak, hogy azt először készítsék elő és azután közöljék az érdekeltségekkel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A különféle minisztériumok az elmúlt évben több mint 3000 törvényjavaslat tervezetet készítettek el, ami meglepő teljesítmény. A törvényjavaslat tervezetek elkészítésében a kereskedelemügyi minisztérium tartja a rekordot. Ez óriási ügykörénél fogva érthető, bár a javaslattervezetek időszerűségét vita tárgyává lehet tenni. Néhány nappal ezelőtt elkészült a kereskedelemügyi minisztérium legújabb törvényjavaslata, mely a kereskedelmi és iparkamarák reformjáról szól. A reformtervezet az ország összes kereskedelmi és iparkamaráira vonatkozik. Igy a szegedi kamara is reform alá fog esni, amely Békéscsaba kereskedő is iparostársadalmának ügyeit szokta intézni. E szerint nem lehet közömbös a két társadalmi réteg előtt sem a kamarák reformjáról szóló törvényjavaslat. Arra vonatkozólag pedig, hogy a reformra miért van tulajdonképen szükség, senki sem tud felvilágosítást adni. A vidéki kamarák ugyanis elég jól beváltak és ha a budapesti kamaránál az A tej, kenyér, az élelmiszerek és a iiizeiő árat leszállítják (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jelentettük, hogy minisztertanácsi határozat folytén Kenéz Béla kereskedelmi miniszter felállította az áreilenőrzö bizottságot. A bizottság tagjait Kenéz Béla kereskedelmi miniszter értekezletre hivta össze és megbeszélést tartott velük a bizottság teendőiről. A miniszter az értekezleten közölte mindazokat az irányelveket, amelyek szerint a bizottságnak működni kéli. Így a bizottság a miniszteriül nyert irányítás alapján megkezdi munkáját, amely között a legsürgősebb a vizsgálat mindazon iparcikkékben, amelyeket az utóbbi időben indokolatlanul magas árakon árusítanak. Elsősorban a tüzelőanyagok, a textilipari cikkek árai kerülnek vizsgálat alá. Ugyanígy megvizsgálják a tej, a kenyér és az öszszes élelmiszerek és élelmicikkek árát Í3. A bizottság minden uzsorát kérlelhetetlenül kigyomlál és minden indokolatlan áremelkedést megszüntet. Hogy beszél a csabai? Vettük a következő sorokat r Nagyrabecsült Szerkesztő Url Tisztelettel kérem, szíveskedjék lapjukban a másik (rivális) helyinapilap január 19 és 26 iki számában megjelent „Tanyaablakból" cimü cikkeire az alábbi észrevételeimet közzétenni. A „Tanyaablakból" cimü cikk beharangozásául, nagy hü-hóval eldicsekszik, hogy milyen nagy közkedveltségnek örvend még az egyszerű tanyai népek között is. Bizony nem tudom, milyen véleménnyel vannak és lehetnek azok az emberek, a „régi jó újságukról", mikor az adók behajtása kapcsának során, —mintazaKőzlöny nagyon helyes bírálata révén ismeretes, — a szóbanforgó lap az adózók ellen irt. Következőleg érzékenyen érintette a „rég jó ujság"-nak örülő (inkább sajnálkozó) egyszerű, tanyai embereket is! , . Továbbiak során, olyan íróasztal mellett kitalált, fantázia-szülte magyar tájszolásos szavakat használ, amelyek talán még a legagyafurtabbltáj szólást használó magyar embert is megszégyenitené s amelyek egyáltalán nem léteznek az egyszerű csabai-tanyai ember szótárában. Idézek ilyeneket: mastranciét... éppeg ... tekintetibe ... tüstént... aféle fene surbenkó fattyak ... békacsintottunk ... netalántán . . . himbálva-guggonülve... inspiciálódott. . . regulájuk . eckimó és kevés a ráta . . . cekker .. . . vót akkurét . . . autón oszt . . . petrezselmet . . . mindőjüket. .. stb. Ezeket a szavakat az egyszerű csabai tanyai ember nem ismeri, de nem.is ismerheti, mert tótul beszéL v i t