Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-03 / 2. szám

2 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 10 Nyakkendő, kalap, keztyü, pizsama,i^PCSCBlCPHél retikül, ernyő nagy választékban, I «« mélyen leszállított árban 8 AndráM

y"

u

t 7. Nőnek a (A Közlönu eredeti tudósítása.) A betétek felszabadítása óta a pénzintézetek betét állománya hónapról-hónapra csökkent. A bankok eredetien el voltak rá készülve, hogy a közönség az emlékezetes nyári események után nagyobb összeRÜ betétet fog elvonni, amivel szemben azt hitték, hogy a további hónapok folyamán újból megindul a visszaáramlás és igy végeredményben nem lesz nagyobb eltolódás. Kellemes meglepetés gyanánt halott, hogy voltaképen kevesebb betéle! mobilizáltak, mintamennyire a pénzintézetek felkészültek, ezzel a kedvező fordulattal ellentétben azonban sehogyan sem akar megszűnni a csökkenés. így még, novemberben is átlagban 3 százalékkal apadt a betétállomány, sőt nem változolt a helyzet december első napjaiban sem. Ujabban azonban kedvező fordulat állolt be ebben a vonatkozásban. a vidéken Értesülésünk szerint ugyanis a mostani hét folyamán kellemes meglepetést keltett a vidéki pénzintézetek körében, hogy napokon keresztül. állandóan több pénzt helyeztek el, mint amennyit kivettek. Tekintettel arra, hogy ez a fordulat már egy hét óla tart, igy semmiesetre sem lehet átmenetinek tekinteni. Vájjon mi lehet a közönség változott felfogásának az oka ? Erre maguk a bankok is kíváncsiak voltak és ezért legtöbb esetben meg is kérdezték a betétest, nogy miért helyezi el a pénzét, mikor idáig mindig csak kivett a takarékkönyvéből. A felelet minden esetben egyöntetű : az, hogy a dollár magánforgalmi árfolyamának csökkenése után most már bíznak a pengő vásárlóerejének megszilárdulásában. Nem vásárolnak sorsjegyet Revízió alá veszik a sorsjáték üzleteket (A Közlöny eredeti tudósitása.) Még a legutóbbi időben is nagy tülekedés folyt az oszlálysorsjegyek árusításáért, ami évekig igen jó üzletnek bizonyult. A nehéz gazdasági viszonyok azonban ennek az üzletnek az esélyeit is elrontottak. A helyzet ma az, hogy a 84 ezer osztály sorsjegyből a legutóbbi játékon körülbelül 20 ezret nem tudtak eladni. Most azt tervezik, hogy a mai meglehetősen magas, 120 pengős betétet legalább ötven százalék kai redukálják. Információink szerint, illetékes pénzügyi körökben most meg akarják várni a legközelebbi játékot és ha azt látnák, hogy nem sikerül a 84 000 drb sorsjegy eladása, akkor foglalkozni fognak az egész osztálysorsjátéküzlet revíziójával. A békésmegyei munkavédelem tiz éve (Ünnep a vármegyeházán) (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Nemzeti Munkavédelmi Szervezetet tiz évvel ezelőtt hivta életre a m. kir. kormány azzal a céllal, hogy a nagy háború után a lassú gyógyulás útjára tért csonkaország ezen szervezet segilségévelmindennemü támadás ellen meg tudja védelmezni a nemzeti munka, a közérdek kincseit és értékeit s ezáltal a beteg test uj életet és egészséget adó vérkeringését biztosítsa. A Nemzeti Munkavédelem, mint polgári szervezet, tiz éves fennállása óta áldozatkész szolgálataival bebizonyította szükségességét a múltban és életrevaló nemzeti fontosságát beakarja bizonyítani a jövőben is. A tagok, akik állandóan gyülekeznek most is zászlaja alá vallás, foglalkozás stb-re való tekintet nélkül, csak egy célt ismernek: megmenteni és védeni minden értékel, amely a köz érdekeit szolgálja, lelkesedve felvenni az eldobott szerszámot, késedelem nélkül a veszélyeztetett helyekre sietni s ott lesjobb lelkiismeret szerint teljesíteni a rájuk bízott feladatot. E közhasznú szervezet fontosságét és a polgári közbiztonság szempontjából való nélkülözhetetlenségét fényesen igazolta legutóbb is a biatorbágyí példátlanul vakmerő és elvetemült merénylet f után, amely nemcsak az országot, de szinte az egész világot is figyelmessé tette a közrend fokozottabb védelmének szükségességére és a közrend földalatti ellenségeinek aknamunkájára. A gonosztett után a m. kir. kormány szükségesnek tartotta mindannyiunk közkincseinek hathatósabb védelmét elrendelni; munkába szólította a Nemzeti Munkavédelem egyes szervezeteit és szeptember 15-től az egész ország területén átvétette vele a fontosabb vasúti műtárgyak biztosítását. Hogy nem eredménytelenül, mutatja az, hogy ujabb gazság azóta nem fordult elő, mert a Nemzeti Munkavédelem munkábaszólitott tagjai ott állottak éjjel-nappal, jó és rossz időben kijelölt helyükön és nagyszerű fegyelmezettséggel a legteljesebb mértékben teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Országos és városi érdek, hogy minden hazafias érzésű polgár saiát jól felfogott érdekében is támogassa ezt a fontos szervezetet kitűzött céljának elérésében. Üdvözöljük tiz éves évfordulóján a békésmegyei Nemzeti Munkavédelmi Szervezetet. Hivatása magaslatán állva elismerésre méltóan teljesítette kötelességét. Nagy ékszerrablás Szilveszterkor Budapestről táviratozzák : Szilveszter éjszakáján ismeretlen tett tesek behatoltak Sugár Jenő Thököly-uti ékszerész üzletébe és azteljesen kifosztották. A kár megközelíti a 100.000 pengőt. Pénzhiány: A parlamenti tanácskozások folyamán. de nemkülönben a szakés napilapokban is sokat lehetett hallani és olvasni különféle tervekről, amelyek a magvar gazdasági élet stagnálásának okául, a pénzhiányt tekintették. Ezek a tervek különféle „fantasztikus" módon kívánták a pénzszapori'ást elősegíteni. abban a reményben, hogy igy a termelő munka megindulhat, mert hiszen most „restringált" hitelélet mellett sehol sincsen elég fizetőeszköz, a termelés normális folytai hatására^ Ezt ta

gadni alig lehe

t. Ezekkel a „fantasztikusoknak" nevezett tervekkel szemben szót emeltek az orthodox közgazdák, akik azután azzal torkolták le a „fantasztikus" tervek kovácsolóit, hogy nagy tévedés van a kívánságokban és a megállapításokban. Nem pénzhiány van, hanem : „tőkehiány", ami pedig nagy külömbség ám 1 „Homouzion" és „homoiuzion" 1 Igen. Roppant nagy külömbség 1 Ezért érdemes vért ontani. Pénzhiány van ! Mert ha fizetni • kívánnék, de nincsen ehhez pénzem, akkor azt mondom, hogy nem tudok fizetni, mert pénzem tőkehiány nincs, mert nem fofyt be követelésem, mert az én adósomnak sincsen pénze, hogv nekem fizessen, mert neki sem fizettek adósai, és igy tovább. De még soha sem hallottuk. hogy valaki azzal tagadná meg fizetését, hogy nincsen „tőkéje". Mert van tőkéje, csak pénze nincsen. Ez a tőkéje azonban „álló" „immobil", amelyet fizetésre felhasználni nem tud, ha csak pénzzé nem teszi azt. De mert másnak sincsen pénze, hogy megvásárolhassa, igy pénztelen maradt az egyébként tőkés is és fizetni nem tud. A „pénzhiányt" egyébként is lehet igazolni. Ha üzemként tekintjük csonkaországunkat, amely ma 3000 millió pengő értékű nemzeti összjövedelmet produkál, ugy az ennek kitermeléshez szükséges forgótőkét körülbelül 20 százalékosnak kell vennünk, de e legszükségesebbként tekintve, ez 600 milliónak felel meg, a mai 350—370 milliós forgalommal szemben. Pedig 20 százalékkal, még nem is tulozténk, amikor nem centrális pénzkezelésről van az államéletben szó, hanem olyanról, ahol ahány önálló existencia van, az mind pénzt kezel, annál mindeniknél van heverőben fekvő pénz, amely a maga funkciójából ki van kapcsolva, ha a tezaurálásokat nem is tekintjük. Pénzhiány van és nem tőkehiány és igy nem vehető rossz néven, ha vannak emberek, akik a nagy pénzhiány mellett terveket kovácsolnak, miként lehetne az infláció elkerülésével szaporítani a fizetőeszközt. Nálunk ez fejenkénti 40—42 pengő körül van, mig ezzel szemben Ausztriában a jegyforgalom a fejenkénti 94 pengőn áll. Elképzelhető, hogy az Ausztriáéval egyenlő lakosszámu, egyenlő nemzeti jövedelmet produkáló Csonkamagyarországnak is szüksége van több fizetőeszközre, mint amennyi most van. Ha az osztrák jegyforgalomnak, amely 800 millió pengőt tesz, kisebbet, cca 600 milliót tartunk legalább szükségesnek, habár az azzal egyező is megokolt lenne, ugy nem tuloztunk. Azt azonban mindenki beláthatja, hogy tőkét szaporítani munka és az ezt elősegítő fizetőeszköz nélkül soha sem lehetséges. Fizetőeszköz oly mennyiségben szükséges, aminővel a gazdasági élet fogalma nyugodt menetben fenntartható. Eddig még inflációról beszélni nem lehet. Az a minimum azonban, amely a gazdasági elet menetét biztosítani hivatott, visszaadandó annak. Ma pedig ez a minimum nincsen meg, hiányzik. Igy „pénzhiány" van és nem „tőkehiány" ! Sem lehet lefoglalni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mostani időkben olyan gyakori, hogy az adóvégrehajtások kíméletlen, szigorú módon történnek és sok esetben az adóvégrehajtók olyan ingóságokat is bírói zár alá vesznek, amik tulajdonképpen mentesek a foglalás alól. Az adók kezeléséről szólój hivatalos rendelet 55. §-a felsorolja, hogy mik azok az ingóságok, amelyek még akkor sem foglalhatók le, ha a végrehajtást szenvedő azoknak zár alá vételét maga ajánlja fel. Nem lehet lefoglalni többek között a mezei gazdálkodással foglalkozók terhére az általuk müveit, legfeljebb 12 katasztrális holdnyi szántóföld megműveléséhez szükséges vetőmagot, az igavonó jószágot, a fél évre szükséges takarmányt és a gazdasági eszközöket. A kézmüiparosoknál foganatosított végrehajtás alkalmával mentesek a foglalás alól az ipar folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, valamint a kézművesek és iparosok által feldolgozható anyag készlet 5000 pengő becsértékig. A végrehajtást szenvedőnek és ház népének háztartásához szükséges tárgyak, az ágy nemük és fehérnemük. Ugyancsak mentesek a végrehajtás alól az adósnak és háznépének egyhavi időtartamra szükséges élelem-, tüzelő- és világitószerei.