Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-24 / 12. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 január 24 Vasárnap 59-ik évfolyam, 12-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő e ty hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Fereni József-tér 20. szém alatt Hirdetés díjszabás szeriw a üi? A történelmi események táv­latában és ezzel kapcsolatos társadalmi kialakulásokban egy­re meggyőzőbb Igazság erejé­vel érvényesül egy világnézet, mely szerint minden, ami tör­ténik, egy muló részlete, apró mozaika az emberiség fejlődési sorozatának: átmenet máról hol­napra. Ezen az alapon minden törekvés, cél, esemény,^melyért küzdöttünk, áldoztunk, szen­vedtünk, háborút viseltünk, megcsonkíttattunk, csupán egy hullám a világáradatban, mely a kulturát volna hivatva előre­vinni. Egyik hullám a másikat temeti el azért, hogy az előre­jutást lehetővé tegye, hogy a tegnapot megszüntesse es a holnapot mégérje. Keresve már most a gondo­latot, mely az egymással küz­dő, egymást túlhaladó meg­semmisítő eszmeárámlatokon uralkodik, — megállapíthatjuk, hogy minden ujabb állami be­rendezkedés, avagy társadalmi alakulat, csupán egy kísérlet az emberiség kooperációjának tökéletesebb megalkotására. Nem akarok részletesen fog­lalkozni dr. Vadnay Tibornak erről a kérdésről irt nagyértékü értekezésével. Egyenesen áttérek a gyakorlati részére. A gyakorlati államférfinak a mult politikáját épp oly kevéssé szabad csinálni, mint a távol jövöét. Jelentőségüket vesztett eszmékért küzdeni épp oly erő­pazarlás, mint csak a nagyon messze távolban elérhető esz­ményekért dolgozni, ami egyenlő a rajongással. A jelen helyze­teit, kapcsolatait és okait kell alaposan ismerni, hogy a gyó­gyulás folyamatát megalapoz­zuk, előkészítsük és sikeresen keresztül is vigyük. A magyar közélet, sajnos, ugy találjuk, olyan csatatérhez iiasonitt, mely egy elkeseredet­ten hosszú, teljes kimerültség­hez vezetett gazdasági válság letargiájába merült. A tömegek lelkületét az utóbbi időben min­den hidegen hagyja. Érdeklő­désével, tetterejével, munkás­ságával valahogy távol áll en­nek a gazdasági harc pusztítá­sainak eltakarításától. Miért vitatkozni tehát? Miért vitatni olyan kérdéseket, melyek leg­feljebb elméletileg, de gyakor­latilag valóra nem válthatók? Miért bonyodalmakat, össze­ütközéseket felidézni, miért az államigazgatás rendes menetét megakadályozni kívánni, ha a rendszer változásával javulás ugy sem volna elérhető? A parlamentális rendszert a legerősebb támadások éppen a magukat a legdemokratikusabb­nak tartók oldaláról érik. A szociálisták azok, akik a par­lamentárizmust csak az ural­kodó, vagyonnal bíró osztályok érdekeit szolgáló szervnek sze­retik feltüntetni és állandóan támadják. Ha államérdekből néha az egyéni és a közsza­badságok korlátozására szük­ség is van, mi az a szervezke­dett osztályterrorral és a fele­lőtlen demagógiával szemben? Ezt a helyzetet letagadni, a jelent ezerkilencszáztizenkilenc­be visszahelyezni nem lehet. A holnap politikájában aktivan részt kell venni mindenkinek. Nézzünk körül. Nem a parla­menti viták, nem a pártok tak­tikai fogásai, apró furfangok ötletességei kölik már le a kö­zönség figyelmét, hanem az őt legközelebbről érintő létproblé­mák. Üzletpangás, keresethiány, munkanélküliség, a mezőgazda­ság válsága, a vagyoni arány­talanságok, társadalmi igazság­talanságok stb. Ezek orvossá­gát várja közönségünk, ezek megoldását követeli mindenki a holnaptól. A tegnap hősei, a szóvirágok hivei bizonyára a nemzeti esz­me hanyatlásának fogják bélye­gezni a reálpolitikát Pedig, amint a múltban az erősebb,a vitézebb, a harcra jobban szer­vezkedett volt a győztes, meg kell állapitanunk, hogy a jövő­ben a gazdagabb, a művel­tebb, a kulturáltabb és a mun­kára a legszociálisabban be­rendezett társadalom lesz a győztes. Mindnyájan a holnaptól vá­runk valamit. De ki tudja, mit hoz a holnap? Dr. Reisz József Népjóléti miniszteri tanácsosok ügye az ügyészségen van Budapestről téviretozzók: Ille­tékes helyen kijelentették, hogy a népjóléti minisztérium már meg­küldte a budapesti ügyészségnek a Hankó Elemér és Angyal Kál­mén miniszteri tanácsosok fegyelmi ügyeiben hozott itélet egy- egy pél­dányát további eljárás végett. Az emiitett ügyek iratéi a DréhrImre ellen folyamatban lévő fegyelmi ügy iratainál vannak a vizsgáló biztos kezében, ahonnan az eljá­rás rövidesen várható befejezése után az ügyészséghez továbbítják. A miniszterelnök és a főispán Gróf Károlyi Gyula (A Közlöny eredeti tudósítása.) t Nem régen járt a vármegye szék­helyén Károlyi Gyula gróf minisz­terelnök. amidőn nővérét: Almásy Dénes grófnét meglátogatta. A mi­niszterelnököt ismét Gyulára vár­ják, ki valószínűleg holnap érke­zik újra megyénkbe. A puritán életű miniszterelnököt az utóbbi időben többen meginterv­juvolták a jövő politikájára nézve és ezek között a nyilatkozatok között érdeklődésre tarthat számot az a rövid, de nyilt program, me­lyet Károlyi gróf magáénak vall. A miniszterelnök a következő­ket mondta: — A legközelebbi időben a kor­mány a képviselőház elé terjeszti az ipartestületek reformját, az ösz­szeférhetetlenségi törvényt, a hitel­Korossy György sértési törvényt, a többszöri fize­tések megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslatot, a részvényjog re­formját és az uj nyugdijjavaslatot. — A kormányt intézkedésében mindig a mérséklet vezeti és nem hallgat a demagóg jelszavakra. Ez az oka annak, hogy a kor­mány bizonyos kérdések rende­zésével később jön. Károlyi Gyula gróf miniszter­elnök kijelentette még, hogy a nép­jóléti minisztérium fegyelmi ügyé­nek közmegnyugvásra szolgáló el­intézését garantálja és a tekintet­ben volt szükség Dréhr Imre volt államtitkár mentelmi jogának fel­függesztésére. Az Országos Társa­dalom Biztosító Intézet szanálása révén kilátás van arra, hogy ez intézmény egy év múlva deficit­mentesen fogmüködni. — Az utóbbi időben — mon­dotta a miniszterelnök — szinte napról-napra váratlan meglepeté­sek zudulnak a világra — és ma talán még nagyobb bizonytalan­ságban vagyunk a jóvátétel kér­désében, mint eddig voltunk. Hogy a német viszony miképpen fog kialakulni, előre megjósolni nem lehet. A magyar kormány jelen­leg nem tehet egyebet, mint éber figyelemmel kiséri a helyzet ki­alakulását 1... * Korossy György vármegyénk fő­ispánja a magyar miniszterelnök­nek egyik legrégibb munkatársa. Mikor Károlyi gróf a felfordulás szomorú idejében Aradon kormányt alakított, hogy a bolsevizmus által levert országot kivezesse a gyászos és szörnyű tragédiából. Korossy György államtitkárja és legbizalmasabb tanácsadója volt a mai miniszterelnöknek. A békés­megyei főispánságot súlyos idők­ben vette át és miden igyekezete oda irányul, hogy a népjóléti ügye­ket az ellenőrzése és felügyelete alá tartozó hatóságok zavartalanul bonyolítsák le. A főispán most tesz latogatást a vármegye köz­ségeiben, hogy a nyert impressziók alapján tegye meg további rendel­kezéseit és meghallgassa azokat a sérelmeket és kívánalmakat, amelyek időnként felvetődnek és amelyeket haladék nélkül orvo­solni és lehetőség szerint teljesí­teni kiván. (O.

Next

/
Thumbnails
Contents