Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-22 / 10. szám

BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 január 22 Békéscsaba, 3291 január 22 BEKESMEüYEI KÖZLÖNY hirtelen megváltoztak a kormány ama kijelentése hogy nem hajlandó állás­engedni. miwwmw Három mhml művész Dm csabai művész sikeréről ^számolnunk. Az első Wag­ózsef festőművész, aki ez időkben festményeivel, raj­jelentős sikert arat a fővá i. A most megnyílt budapesti íson egyik feltűnő szépségű : a Szépművészeti Muzeum e vásárolta meg Peirovics a Szépművészeti Muzeum dója. Ezenkívül Wagner ki­( képeiből pár nap alatt hét > kelt el, mely a mai viszo­között szenzációs sikert je­^ fővárosi lapok a legnagyobb :ségge! írnak a csabai Wag­. Az egyik előkelő újság a kező kritikával bírálja kiálli­épeit: A csabai Wagner raj­ársonyos puhaságukkal, eny­ítilizált, de sokszor egészen szerűvé finomuló stílusukkal ik meg. Kitűnő grafikai tehet­Minden rajza gyöngéd árnya­a! egy-egy odaleheit liraiköl­ny. — Büszkék vagyunk rá. « másik csabai művész Kerekes s grafikai rajzoló, akiről már ízben megemlékeztünk. Haj­karikaturái szépek, érdekesek, ;mesek és, amit mi leginkább •a írunk, egyéniek. A fiatal­úr kibontakozó tehetsége mel­lagy ambícióval készül pályá­szorgalmasan dolgozik, képezi ét, úgyhogy a fiatal tehetség­szép jövőt josolhatunk. A fia­saba: művész hétfőn elhagyja íscsabát, néhány hétre Buda­•e megy, majd onnan Párisba, üvészek hazájába, hogy idők ával dicsőséget szerezzen szü­rosának. * armadák müvéssünk Bezdárty ef iparművész, aki ugyan nem mi születésű* de készülő há­íéga folytán békési lakós less. dányról, aki mint asztalos kezd­jályafutásáf, hasábokat lehetne A miniszterelnökség sejtóosz­én találkoztam vele először, ! bemutatott iparművészeti re­<ei nagy feltűnést keltettek. Bez­,y tegnap Csabára érkezett, y az egyesületeknek és érdek­ók nek bemutassa nagyszerű jtésait. Bszdány készítette Rot­mere lordnak, Mussoíimnek a gyarság által küldött diszdobó­iát, amelyek faberakással ké­litek. A kormányzónak egy 180x ) cm. nagyságú berakásos, ma­jr motivumu képet ajánlott fel, :lyet a kormányzó nagy öröm­1 fogadott és a kép ma is Iá­ját disziti. Müveiből, melyek iparművészet remekei, muzeu­>k részére a következő városok (lek egy egy feltűnő szépségű rabot: Budapest, Pécs, Baja, :brecen, Nyíregyháza, Győr :.Her­g Ferenc így ir róla : Az On ál­készitett iparművészeti tárgya ,f gyönyörűeknek találtam. — Aki ép dolgot akar látni, érdeklődjék művész iránt, akit a délutáni őkben a Fiume kávéházban na >nia meg lehet találni. (Og.) Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadóhivatal m mtm mam^i Cím nélkül... Egy csabai tisztviselő család vendéget hioott va­csorára A vacsorára valő invitálás ilyenkor, téli unal­mas estéken szokásos. Ennél a~ vacsoránál, melyről meg­emlékszünk — négyen ültek. A család három tagja és a „vendég". A tálban, melyet a háziasszony az asztalra teit, öt szelet pecsenye volt. Mindenki megette a maga egy szeletét és igy a tálban még maradt egy. Egy árva, magát kínáló, búslakodó, gazdátlan, szűz pecsenye. A iisztviselő családban ezt az egy darab pecsenyét elkezd­ték kínálni. Tessék, parancsoljon, nó, igazán fogyassza el ! / .. Az egy darab pecsenye azonban a tálban ma­radt. A cseléd kivitte a konyhára, hátha neki szánták. Csalódott. A tisztviselő asszony diszkréten kiszólt Zsu­zsinak, — lelkem, tegye a sültet a spájszba. Jó lesz hol­napra hármunknak ebédre!!. (Ezt az esetet ajánljuk a fizetéscsökkentés ellen agitáló nagybizottság albumába.) 1 f&aimagas kamatokat a tőkébe kiváltják beszámíttatni a gazdák 64 Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőház rövidesen, való­színűleg február közepe táján tár­gyalás alá veszi az uzsoratörvény­javaslatot, amelynek egyik rendel­kezése lehetővé teszi bizonyos esetekben azt, hogy az adós az uzsorajellegü kamatoknak tőketörlesztésre való utó­lagosátváltoztatását kér­heti a bíróságtól. Ezt a rendelkezésia gazdák mint halljuk a mezőgazdasági terhek enyhítésére igyekeznek felhasznál­ni és a képviselőházban, de a felsőházban is e pontnál nagyobb akció fog megindulni, hogy a mezőgazdasági adósok is kérhes­sék a tulmagas kamatoknak a tar­tozás alapösszegébe való betudá­sát. Ismeretes, hogy a jelzálogköl­csönökért, kivált a magánkézben levő vállalkozásoknál néha még 20 % kamatot is kellett fizetni, de alig volt kölcsön, amelynek kamata 12 %-nál kisebb lett volna. A gaz­dák a jövőre vonatkozóan intéz­ményes biztosítékot kívánnak ilyen magas terhek ellen, a mostani be­számítást pedig a gazdák talpra­állására akarják felhasználni. A javaslat tárgyalása, jelek sze­rint, nagy vitákat fog kiváltani. Általános adóreviziőt, mov*ató­rinmof; az adósságokba 30 szá­zalékos devalorizációt kér az iparosság (A Közlöny eredeti tudósítása.) Á hódmezővásárhelyi ipartestü­let elöljárósága legutóbbi ülésén az iparosság válságos anyagi hely­zetével foglalkozott. Tárgyalták többek között Takács Ferenc és társainak nagy horderejű indítvá­nyát az iparosság megsegítése tár­gyóban. Az ipartestület egyhan­gúlag hozzájárult az indítványhoz és ugy határozott, hogy memoran­dumot terjeszt fel az illetékes mi­nisztériumba, amelyben a követ­kezőket kéri: 1. Rendeltessék el az á !talános edórevizió, melynek során az ér­dekeltek bevonásával bizottságok állapítsák meg azokat az eseteket, ahol az adó az adóalanyok össze­roppanása nélkül behajtható, a többi hatralékok töröltessenek. Az eljárás lefolytatásáig termé­szetesen adómoratóriumot kérnek. 2. Köztartozásoknál a kamatok és bahajtási ilieiékek minden hát­ralék után töröltessenek. 3. A társadalombiztosító járulék hátralékoknál töröltessenek a ka­matok és behajtási költségek, visz­szamenőleg az öregségi és rok­kantsági ág bevezetésének idő­pontjáig. 4. A karr.aíok szállíttassanak le a törvényben megengedett 8 szá­zalékra és az azt jelentse, hogy sehol az országban ennél maga­sabb kamatláb ne legyen. 5. Az adósságoknál 30 százalé­kos devalorizació rendeltessék el, de legalább a 8 százaléknál ma­gasabban fizetett kamatok és ke­zelési költségek számítódjanak be a törlesztésbe. 6. Az illetékes hatóságok min­den eszközzel akadályozzák meg az árdrágító törekvéseket. 7. Az építőipar fellendítése ér­dekében az 1929. évi XXIX. tc. ugy módosíttassák, hogy a ház­adómentesség 30 éves tartama az egész országra kiterjedjen. Egyben a házadó törvény oly itányu módosítását is kérik, hogy a házadó céladó legyen és a be­folyt jövedelmeket csak lakóházak építésére fordítsák, hosszúlejáratú kölcsönök formájában. 8. Az általános kereseti adónál pedig létminimum bevezetését kérik. A csabai ipartestü­letnélis be kell jelen­teni a munkaviszo­nyok változását (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ipari munkaadóknál szokásos gyakorlat, hogy az üzem részleges szüneteltetése esetén, vagy olyan esetekben, mikor állandó szak­munkásaikat nem tudják kellőkép pen foglalkoztatni, átmenetileg sza­badságolják, vagy redukált mun­kaidővel foglalkoztatják munkása­ikat. Az ilyen eseteket a munka­adók bejelentik az OTÍ-nál, a leg­több esetben azonban elmulaszt­ják a bejelentést az ipartestület nél s ennélfogva ezeket a válto­zásokat a tanonc és segédlajstrom ban nem vezetik keresztül. Miután az OTI nak jogában áli a tanonc és segédlajstromokba ellenőrzés céljából betekintem, már eddig is rengeteg kellemetlenség származott a bejelentés elmúlás ­tásából. Az OTI-nál kijelentett. de a se­gédlajstromban változatlanul sze­replő segéd után például, aki kor­házban feküdt, az 0T1 utólag ki­vetette a járulékokat. Több ilyen eset előfordult és a jövőben is megtörténhetik, éppen ezért az ipartestület vezetősége nyomatékosan figyelmezteti a rnun Békéscsabán rosszabbodtak ^jpészségilgifi viszonyok mondja jelentésében a polgármester (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jánossy Gyuls polgármester - a városi tisztifőo'vostól bekért jelen­tés alapján — a mu't közgyűlésed beszámolt Békéscsaba erészségü eryi állapotáról, melyet az alábbiak­ban közlünk: A közegészségügyi viszonyok az előső hónaphíz képest általában változatlanok mltak. mert a ter­mészetes szatorodás ugyan ke­vesebb volt, é a fertőző beteg­ségek száma i lényegesen csök­kent. Leggyakoribb halálok az agg­kori végelgyengülés, tüdőgvuladás, tüdővész "£>lt Fertőző Üt . igék közül elő­kaadókat; hogy saját érdekükben f ^ . ronC3 (Í6 torok?oH 27. vor­minden változást jelentsenek, be9 bárár/himlő 6 Heine Me­az ipartestületnél is, hogy az OTI­nak a segéd és tanonclajstromok ielülvizsgálatánál na iegyei oka és alkalma a munkaadót érzékeny tulkiadásókkal sujtini. Több mint 4000 mun kást tiely ezettel a csabai munkáskozvetitő ÍA Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város Munkaközvetítő Hivatala most állította össze el­múlt évi működéséről szóló jelen­tését, amelyet benyújtott a polgár* mesteri hivatalhoz. A jelentés mindenekelőtt arról számol be, hogy a Muakáiközvetitő Hivatal­nak igen erős küzdelmet kellett folytatnia munkásokat foglalkoz­tató gazdaságok közönyével és a felkínált alacsony, el nem fogad­ható munkabérekkel. Hozzájárult természetesen az elhelyezés ne­hézségeihez az egyre jobban sú­lyosbodó gazdasági helyzet is. Az elmúlt évben a gazdaságok nagyon kevés munkást alkalmaz­tak szerződéssel, csupán a szerződés nélküli kihe­lyezés tekintetében mu­tatkozik nagyobb emel­kedés. A környékbeli gazdaságok szia­tén több munkást vittek ki Békés csabáról, mint az előző években, földmunkákra éscukorrépatermesz tésre. Örvendetesen emelkedett a ki­helyezett és elszerződött arató munkások száma. A munkások ugyanis minden munkaalkalmat megragadnak, hoiy kenyérhez jussanak. Kevés panasz merült fel a gép• munkások elhelyezése körül, na­gyon sok helybeli és vidéki cséplő' géphez helyeztek el békéscsabai munkásokat, legtöbbje a cséplési munkálatok befejezéséig kitartoU szerződése mellett és szép gabona­mennyiségre tett szert. Az alacsony ganonaárak következtében azon­ban igen silány keresethez jutottak a gépmunkások, mivel a buzanak alig volt ára. A hónapos munkások kihelye­zése a magas vasúti viteldijak miatt úgyszólván lehetetlen. Da cára a különféle nehézségeknek, a városi munkásközvetitő 4108 munkást helyezett ki és juttatott keresethez. Munkanemek szerint din 1 esetben A múlt évi köze­gészségügyi vitonvokat figyelembe véve, születe' 616 fiu, 572 leánv, összesen 118? Meghalt 434 nő, 456 finemü, őszesen 890. a ter­mészetes szaorodás tehát 298 lélek. Leggyakribb halálok voltak : agakon véseVengülés 62, asy­siélhüdés 62, jzervi szívbaj 43, tüdővész 75, tdőlob 81, bélhurut 123. járványosgyermekbénulás 2, h kihagy máz ; roncsoló toroklob 14. A közegécségügyi viszonyok az 1930. évheképest rosszabbod­tak, mert a szletések szárny 81-el kevesebb, a Válozásé Dedig 4-el több volt. Azslőfordult 221 cse­csemőhalálozíból 123 a bél hu­rutra esik. Okrészben a szegény­ség miatti céfeerütlen táplálkozás voH. , , A fertőző betegségek közül uralkodó a rccsoló toroklob volt. amely az egész város területén el­szórtan, halmozottan jelentkezett és leggyakrabban iskolás gyerme­kek betegedtek meg. Halmozottan mutatkozott még a hörkhurut és hárányhimlő, valamint a késő nyári hónapokban és ősszel a hasihagy­máz. A járványos gyermekbénulás 19 megbetegedéssel fordult elő, melyek közül 2 halállal végződött. , A mult évben a szegény bete­gek gyógykezelésében súlyos ne- i hézségek voltak, azonban a pol­gármester közbenjárására a hely- í zet az év második felében kissé enyhült, de még mindig távol áll ­attól, hogy elérje az előző évi le­hetőségeket. A Stefánai anya- és csecsemő­védő intézet városi fiókja 1931 ben védőnői láto?ntásban részesített csecsemőt 4856, gyermeket 3858, anyát 827, ellenőrzött 728, össze­sen 10269 esetben. Az erzsébet­helyi fiók gondozásában részesített csecsemőt 1008, gyermeket 324, anvát 200, összesen 1532 esetben. Ezen kívül mindkét intézet táp­szert, ruhaneműket, gyógyszart is juttatott a rászoruló gyermekek­nek és szülőknek. A József kir. herceg szanatórium eíyesület tü­dőbeteggondozó intézete az elmúlt évben 152 betegnek 2468 esetben rendel. Segélyben részesített állandóan 120 tüdőbeteget Védő női látogatások száma 1357. A vá­rosi közkorházban az ápolási na­pokon át 23 II. osítálvu. 2739 III. osztálvu beteget és 95 csecse­mőt kezeltek. termesztéshez 2223, hónapos mun­gára 179, aratási- és cséplési mun­kálatokhoz 1051, cséplőgép mellé 376, útépítésekhez 52, cirokvágás­és tengeri törésre 122, gazdasági cselédnek 85 munkást helyezett el. levél a szekesztőhöz Kaptuk a Vetkező meleghangú levelet: Kedves rés>arátom ! Megkaptam „Közlöny" •{, me­lvet nekem .ves voltál megkül­deni. E^zel iu?y van az ember, mint a felesém a főzéssel. Egész nap csinálja, végén öt perc alatt elfogyasztjuk^ közönség nem is tudja, hogy mnyi gondot, mun­kát, lótás-fuU körültekintést, fi­gyelmet, késsget igényel egy na­pilap megszesztése. Pláne vi­déken, ahol m áll rendelkezésre az a segítő <, mint például a fővárosban, 1 minden percben történik valaiérdekesség. Békés­csabát nincserencsém ismerni, de a Te elbélésedbol tudom, hogy egy fejlésnek indult város. Polgárai jó gyarok, komolyak és munk^ Ilyen városi ideális a közért dolgozni, meiegvagyok győződ­ve, hogy Inincéves ujságirói multad megéire talál. Emlékszem, hogy Marosárhelyen Pista bá­tyámat, a Tnagytekintélyü pol­gármester ádat is meg-meg kritizáltad, t az igazi újságíró egyedül a yközönség felfogá­sában él. Köntöma„KözIöny"t, hírből ismerizerkesztődet, téged és mindazo akik e szerencsét­cukorrépa-j e n magyar ígban csak egy lé­pést teszneljobb jövő kialaku­lása felé. Budapesí32. január 19. Jr. Nagy István egyetemi magántanár HIREK TJapiíapunk egy évi nehéz küzdelem, mind jobban növekvő akadályok elhá­rítása után megjelenhetett és ma már a közönség kezében van. Apellálunk a békésmegyei és kü­lönösen a csabai közönségnek a tiszta közélet iránt érzett fogé­konyságára és csak addig kérünk támogatást, mig valóban a kö­zönség érdekeit szolgáljuk. Politikai frakciók, társadalmi klikkek érdekkörén kivül állunk és bár a mai viszonyok bennün­ket is sújtanak, — nemes elhatá­rozással fogtunk felelőséggel járó munkánkhoz. Napilapunk a pol­gár s ág lapja és a város ér­dekeit kívánja szolgálni. Munkatársunk körébe minden­kit szívesen fogadunk, akik ennek a városnak fejlődését, haladását, gazdasági, kereskedelmi és ipari megerősödését óhajtják. Bejelentjük olvasó közönségünk­nek, hogy a B ékés meg y e i Közlöny uj segédszerkesztője Köteles Gyula budapesti hiva­tásos újságíró, ki munkája részére szives támogatást kér. Miután lapunk a kora délutáni időkben jelenik meg, kérjük olva­sóinkat, hogy a lapba szánt köz­leményeiket a déli órákig a szer­kesztőségbe (Ferenc József-tér 20.) eljuttatni szíveskedjenek. A szer­kesztőség telefonon is hívható, melynek száma 176. egkezdtiik férfiruha raktárunlf óriási készletének hatósági engedélyezett • r — A „Takarékosság" köny­vecskéjével vásároljon Deutsch Mór cégnél. Eddigi szigorúan szabott árainkat 35-40 százalékkal leszállítottuk Eladásra kerülnek: avaszi-, nyári-, őszi- és téli és fiuruhák, bundák, felöltők, nadrágok és vászonruhák Mindenki használja ki ezen rendkívül olcsó vásárlási alkalmat! 9 Arusitási idő naponta s •eggeS fél 3-től 12-ig és délután fél 3-tól 6-ig tart Üzlethelyiség kiadó Berendezés eladó Sarai és Testvérei ruha nagyáruháza iéscsaSía, Andrássy-ut 7., a Nádor-szállóval szemben

Next

/
Thumbnails
Contents