Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-27 / 63. szám

Békéscsaba, 1932 március 18 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Testvére vagyok.*. Testvére vagyok minden embernek, A rokonnak és az idegennek. Vigyázó őre m'ndenki másnak, Szent keritöje a boldogságnak. A fájókönnyek mii másokoninak, Borús pillámon mind ott csillognak. Apja vagyok én móbnak, szeigénynek. Istenostora kevély kedőknek. És örülök és vigadok azzal, Jíi kacagón gondol a holnappal. A szenteknek glóriás beszéde. Az én lelkem halotti zenéje. is a koldus és az utcalánya, fíind én vagyok, mint egy nagy [fa ága. VTestvére vagyok minden embernek, [A rokonnak és az idegennek. Szabó Ferenc. Az Alföld Az Alföld mostoha fia a felleeknek- Évi csapadékmennyisége r'akran kevesebb a szükségesnél még ennek eloszlása is kedjzőtlen; e mialt állandóan az szálv veszedelme fenyegeti. Á<ka általában az egész alföldi [azdálkodásnak, hogy rosszul őszei a csapadéka s a tavaszi » a nyári szárazságok kivédésére iiincsennek eszközeink. Rábízzuk locsolást a fellegekre, ezeknek }famrája pedig éppen akkor mejüf ki. mikor a növényzet legjob • ^an szomjazik. Nagy munkát és költséget ál?ztunk a belvizek levezetésére, li sikerült is, de odáig még nem Irtottunk, hogy a talaj csapadékl.ükségletét mesterségesen pótoljk. Visszavezetni a vizet oda. hol arra szükség van, a jövő íladata maradt. Az öntözés kérdésének megol'sa uj korszakot nyitna m*g az föld gazdasági életében. Ebben irányban nemrégiben nagyibásu térvekkel foglalkoztak, ilyeket a gazdasági étet gyászos >rdulatai hátratóllak. Dá bármily agyok is legyenek az akadályok, vekeznünk kell ezeket leküzdeni, ert vtz nélkül nincs megoldás. Mi kell aztán még az alföldnek erdőn, a vizén és a külön ta^akérdések rendezésén tul ? Kell. hogy az okszerű termelést 'egfelelő iskolák, kísérleti és tumányos intézmények és köz zgatási szolgálatok támogassák, hogy megfelelő viziutak. vask, közutak és a tömegáruknak vező tarifák szolgálják a kőzést és az áruforgalmat, — és a mezőgazdaság természeléígazodó olcsó hitel, azután kutató ertékesitő szervezet és n külső piac álljon rendelkeamelynek a búzát is hail lehet termelni. Az Alföld — a mai állapotában elválhatatlan a buza sorsától, étségtelen, hogy az Alföld és együtt az ország gazdasági éseinek gondozása végül is ományzati feladat. Arra vaaz országgyűlés tagjai, hogy rmányt buzdítsák és ha kell, slataikkal irányítsák is feladata sitésében. Képviselők dolgáaz Alföld nem is rosszul van sztve, mert mandatáriusai tt ugyancsak akadnak orszásulyu férfiak, akik hathatósan iselhetik ennek az országrészaz érdekeit. Az Alföld felvirágoztatásának célját tekintve, valamannyien egyet kívánunk, hogv éljen az Alföld minden életatomja, minden porszeme. De még a nemzetközi életben sem közömbös egyik állam jóléte a másik állam gazdasági életére, annál közvetlenebb sorsközösség van Magyarország vidékei, dűlői és barázdái között. A zord időjárásnak tudják be a békéscsabai kereskedők és iparosok a rossz üzletmenetet Beszélgetés kereskedőkkel és iparosokkal (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kényes feladat ma kereskedőket és iparosokat felkeresni, mert az ujsáigiró előre tudja, hogy csak panaszt és panaszt fog hallani. Mégis vettünk magunknak bátorságot és elbeszélgettünk néhány kereskedővel és iparossal és felkértük őket nyilatkozzanak, milyen a húsvét előtti forgalom, a hangulat és vásárlókedv. A válaszokat csokorba kötve alábbiakban ismertetjük : Silberstein Ignácz utódai részéről Silberstein Izidor: A tavalyi húsvét előtti és a mostani húsvétot megelőző hét forgalma között akkora a különbség, mint ég és föld között. Roppant nagy az eltérés a forgalmat illetőleg. Sajnos még az idő sem kedvez, hideg a tavasz, nem akar jönni a napsugár. A tisztviselőknek csökkentettek a fizetését. Pedig a tisztviselők voltak a jóvevők. Most szünetelnek a bevásárlások és aki vesz valamit, az sem olyat keres, mint régebben. Csökkentek az igények. Általában 30 százalékos eltérés észlelhető a tavalyi forgalommal szemben. Nincs is olyan cikk, amit keresnek nálunk. Különben nem mondhatok többet. Az irói fantáziára bizom a többit. (A fantáziát elhagyom, mert Silberstein beszéde szószerint van s ez elég 1) A Deutsch Mór cégnél Deutsch János beszél: A forgalom lényepesen gyengébb, mint az előző években, mintha nem is lenne húsvét, mert mi egyáltalán nem vesszük észre. Az abnormis időjárást okolju t a gyenge üzletmenetért. 50—60 százalékos differencia mutatkozik a mult évi forgalommal szemben. Az árak is visszamentek, mert a gyárak szorítják le az árakat és a kereskedők is beérik kisebb haszonnal, mégis lehetetlen eladni. A részletre és hitelbe való eladás is stagnál. Semmi szezon cikket nem kerestek, bizom azonban az utolsó napban. Szerintem a pénztelenség is bénítja a forgalmat, de a visszaesés inkább a rossz időjárással magyarázható. Amig a téli kabát nem kerül le az emberekről, addig tavaszi cikket nem vesznek. Ez itt a szokás. Mi alkalmazottat nem bocsátunk el, de csak olcsó személyzettel dolgozhatunk, mert a rövidáru szakma nem bír el mást. Árvái Jenő textiles: Rosszul megy az üzlet. Ezt a tisztviselők redukált fizetésének tudjuk be. Aki tele van adóssággal nem mer venni, de nem is kap. A munkás nem keres, örül ha kenyere van. Sok régi jó vevőnk van, aki tartozik, de nem zaklatjuk, mert úgyis tuijuk: nem áll módjában fizetni. Az idei forgalom legalább 40 százalékkal marad alatta az előző évinek. Nagyon csekély haszonra dolgozunk, sőt némely esetben örülünk, ha a saját árat megkapjuk. Az időjárás kellemetlenül érint bennünket, mert a pénz kell tüzelőanyagra.A gazdák sem mernek vásárolni, mert nincs mit eladni nekik. Nem hiszem, hogy az üzlet pünkösdre fellendül. Ez csak akkor történnék meg, ha munkaalkalmat teremtenének. Nyolc-tíz középületet kellene a kormánynak Csabán építtetni, mindjárt jobban menne a munkásnak a sorsa és ezzel a kereskedőnek is. Adler Lajos cég részéről Adler Imre: Sokkal rosszabbak a viszonyok mint tavaly ilyenkor. Az időjárás is kedvezőtlen és igy húsvéti forgalomról beszélni sem lehet. Más években húsvét előtt kereseti lehetőség volt, most sem az ipar. sem a földmivesoszlály nincs foglalkoztatva. Remélem azonban, hogy a helyzet megjavul és ismét megy az üzlet. Dr. Gyöngyösi Jénos könyv és papirker -skedő: Az üzletmenetel rosszabb mint az elmúlt években. Nem, fogy a könyv. Rossz az idő is. megcsappant a vásárlókedv is. Talán,szombaton még lesz forgalom, Általában az olcsó könyvek iránt van érdeklődés. Különösen az Athéneum 2 pengős regényeit szeretik. A komolyabb regények, irodalmi müvek kevésbbé fogynak. Olcsó szeitimeatális, detektív regényeket vásárolnak, amelyek izgatnak Nehéz a helyzet és ma sokhelyütt a könyv luxus. Jó vevő volt a tisztviselő, de a köztisztviselőknél fizetés csökkentés volt, a magántisztviselők 90 százaléka pedig vagy állás nélkül, vagy felmondásban van. Nincs semmi reményem a javulást illetőleg. Könyves T. Kálmán férfi szabó : Rendeléseink nincsenek, az egész március rosszabb volt, mint január és február. A ruhaiparban erős visszaesés mutatkozik. Sok esetben 80-100 százalékos. Sajnos sok a munkanélküli s nincs, aki dolgoztasson. Kocziha Mihály kárpitos: Semmi javulást nem észleltem a világon. Még a szokásos lakás tisztitások, díszítések és függönyözések is elmaradtak. Tavaly jobb volt lényegesen, akkor volt valami forgalom. A visszaesés 80-100 százalékos. Ha igy megy az üzlet, akkor két hónap alatt lehuzhatjuk a redőnyöket. A Kulpin Jakab cégnél Kulpin Mihály távollétében kérdezösködésemre a személyzet köréből azt a felvilágosítást kapom, ho^y abszolúte nem érezhető, hogy már Nagypéntek is elérkezett s a húsvét küszöbünkön van. Még több cégnél jártunk, mindenütt csak keserű kifakadásokat hallottunk, amelyeket nem lehet regisztrálni. Keseregtek főnök és az alkalmazott egyaránt. Ha esténként a szines, csábitó kirakatokon keresztül benézünk az üzletekbe, nem is cso' dálkozunk a panaszokon és nem vonjuk kétségbe jogosságukat. Guttmann György Férjfogás Békésmegyé&en A rossznyelvek szerint az egyik Békéscsaba környéki faluban történt meg az alábbi furfangos eset. amely akár megtörténhetett volna egy ismert filmdivával is és akkor biztosan darab készült volna belőle, igy csak a rossznyel vek suttogják a kíváncsi fülekbe az érdekes és furfangos férjfogást, amelynek hősnője egy békésmegyei leány. A furfangos férjfogás becsületes, őszinte igazi szerelemmel kezdődött. A legény megszerette és feleségül kérte a lányt. A fiu szülei nagyon örültek a dolognak, igen kedvükre volt a házassá ? és nagy örömmel várták az esküvő napját. Majd sóbálvánnyá váltak azonban, amikor az esküvő napján a fiu kijelentette, hogy nem veszi el a leányt. — De miért, hát mi történi, hogyan lehet az — meredt a meglepett szülők ajkáról a kedves fiu felé. A sok kérlelésre, az anya könynyeire azután a fiu elmondotta, hogy ő olyan dolgokat hallott menyasszonyáról, hogy azok után nem tudja elvenni. Ezért el sem megy az anyakönyvvezetőhöz. A szülők könyörgésre fogták a dolgot és magyarázták a fiúnak, hogy nem kell minden pletykát komolyan venni, csak rosszindulatú pletyka az, amit menyasszonyáról hallott, hiszen itt vannak ők, a szülei, ha bármi kifogásuk volna a leány ellen, akkor ők elleneznék a házasságot, de ime, mint láthatja, még ők kérik, hogy vegye el a leányt. A sok kérlelésre, simogatásra, anyakönnyre végre kijelenti a vőlegény : — Na jó, elmegyek az anyakönyvvezetőhöz. A szülők arcát elöntötte a boldogság, szépen felöltöztették fiukat s a násznép elvonult az anyakönyv* vezetőhöz. Itt azonban ujabb meglepetés történt Amikor az anyakönyvvezető feltette a kérdést a vőlegényhez, hogy akarja-e feleségül venni X Y. hajadont, a vőlegény határozott hangon adta meg a választ: Nem 1 Erre a kijelentésre az anyakönyvvezető közölte a megrökönyödött násznéppel, hogy menjenek haza. Néhány nap múlva a volt menyasszony felkereste a konokfeiü vőlegényt s igy szólt hozzá: — Nézd, én megértem, ha nem szeretsz, nem tudok róla tenni, bármennyire is szeretnék. Én belenyugszom abba, hogy szétváljunk, de legalább annyit tégy meg, hogy szétválásunk barátságos legyen és egyikünk sem bántsa meg a másikat. Nézd, ha te mondod az anyakönyvvezetőnek, hogy nem akarsz elvenni, én soha ebben a faluban férjhez menni nem tudok. Tedd meg azt az egyet, hogy engedd nekem mondani a nemet, mond te azt, hogy igen, aztán kapsz te feleséget és én is kapok férjet, mert azt fogják mondani, hogy én hagytalak ott. A vőlegény lovagiasan beleegyezett az ajánlatba, miután menyasszonya ismételten megnyugtatta, hogy ő nemet fo^ mondani. Elmentek ismét az anyakönyvvezetőhöz s amikor megkérdezi a vőlegényt, hogy akarja-e feleségül venni X. Y-t, a vőlegény határozottan jelenti ki: -— Igen. Azután felteszi az anyakönyvvé-