Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-19 / 57. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 március 19 Szombat 59-ik évfolyam, 57-ik szám POLITIKAI NAPILAP MMMWVMWVMMMWVMMMMMMMMM Előfizetési dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, ejy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz Jóa tef Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Két tervezet Az OMGE a kormány felszólítására állandóan tanácskozik, hogy a junius végén megszűnő boletta helyett minő támogatást biztosítanak a gazdáknak. Ezek a tanácskozások érdekes uj tervezeteket hoztak felszinre, amelyeket Purgly Emi] földmivelésügyi miniszternek is bemutattak már s a miniszter maga is napok óta a legbehatóbban résztvett az előkészítő tárgyalásokon. Az OMGE legutóbbi igazgató választmányi ülésén válság-bizottságot választott. Ezidőszerint két tervezet áll előtérben az idei termésértékesités megoldására. Az egyik a Virányi Egon-féle tervezet, a másikat Kornfeld Móric báró készítette. A Virányi-féle tervezet abból indul ki, hogy minden termelő gazdát holdanként 1.25 mázsa buza beszolgáltatására kötelezzenek. 2 8 millió hold bevetett terület alapján a kincstár rendelkezésére 3.5 millió mázsa buza állna rendelkezésre. A gazdatársadalom számára 24 pengős búzaárat biztositanának, ugy, hogy 3.5 millió mázsa külföldre szállítandó magyar buza után a gabonakereskedelem 12 pengős exportprémiumot kapna. Ezáltal a külföldi értékesítésre váró többi búzát is 24 pengőért venné át belföldön a gazdáktól a gabonakereskedelem és természetesen a 12 pengős exportprémium alapján 12 pengővel értékesítené a külföldön. Kornfeld Móric báró tervezete megtartja az őrlési adót s mintegy 60 millió pengőt biztositana ezáltal a termelők számára, amit a gazdák holdanként felosztva élveznének. Vagyis a Kornfeld-féle tervezetből eredő 60 millió pengőt a földadó és egyéb, a gazdatársadalmat terhelő adó kiegyenlítésére fordítanák. Meg kell jegyezni, hogy a tavalyi boletta megteremtése idején 140 millió pengőt irányzott elő a kormány különböző bevételek cimén és ebből mintegy 60 millió pengő illette volna a gazdákat. Más kérdés természetesen, hogy ezt a 60 millió pengőt tényleg sikerült-e beszedni. Kornfeld Móric báró mindenesetre abból indult ki, hogy ez a 60 millió pengő rendelkezésre állott az idei termelési évben és a juliusban kezdődő termelési évben ugyanennyit bocsátanak a gazdák rendelkezésére, hogy abból a 30 millió pengő földadót és egyéb adóterheket fedezhessék Pénzt akarnak teremteni S(A Közlöny eredeti tudósitása.) Illetékes körökben előtérbe került a belső kölcsön ügye. A belső kölcsön felvételének szükségességét pénzügyi és gazdasági körökben a legaktuálisabb problémának tekintik. Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke is hangoztatta, hogy a mai viszonyok között sem tartja lehetetlennek egy körülbelül 180 millió pengős belső kölcsön felvételét, ha az illetékes tényezők ezt a nagy pénzügyi tranzakciót tízszázalékos hadikölcsön valorizációval kapcsolatban viszik keresztül. A másik gondolat az volt, hogy a belső kölcsön kibocsátás sikerének biztosítása érdekében kamatozó nyereménykötvényeket adjon k

; az állam. A kötvénytulajdonosok az elgondolás szerint az első öt esztendőben csak nyereményeket kapnának, mig a kamatfizetés és a visszaváltás csak az ötév eltelte után, 1937 végén kezdődnék. A különböző tervek mind megegyeztek abban, hogy a belső kölcsön felvétele csak önkéntes jegyzésen alapulhat és semmiképpen sem szabad ezt a tranzakciót kényszerkölcsön formájában lebonyolítani. Hegedűs Lóránt nyilatkozata pénzügyi körökben nagy feltűnést keltett, mert ha magánvélemény is volt, mégis a hivatalos bankvilág vezetője tört lándzsát a belső kölcsön felvétele melleit. Hivatalos körökben is érzik, hogy mindaddig, amig el nem érkezik a nagy államkölcsön felvételének lehetősége, szükség van a belső kölcsönoperáció keresztülvitelére. A belső kölcsönkibocsátás sikerét természetesen a mai helyzetben elsősorban a hazai pénzintézetek tudnák garantálni és éppen ezért a kiindulási pont az, hogy elsősorban a mayyar hitelszervekkel tisztázzák a helyzetet. Jól informált körökben vett értesülésünk szerint a belső kölcsön felvételének kérdése az utóbbi időkben álladóan foglalkoztatja a pénzügyi kormányzatot is. Különféle megoldások és tervek merültek fel, de eddig még semmiféle irányban nem történt döntés. MKWMMMWWMWMMMAAMI A miniszterelnök újból nyilatkozott a nemzeti összefogásról, amely megerősítené az országot a jobb jövőért folyó küzdelemben Budapestről jelentik : Csütörtökön este Pesthy Pál dr. elnökletével az egységes párt népes értekezletet tartott. A párt elhatározta, hogy március 20-án, Kossuth Lajos halála napján felkeresik a Kossuth-mauzoleumot. Az ünnepi szónok Maday Gyula képviselő lesz. Az értekezlet tudomásul vette Meskó Zoltánnak a pártból való kilépését. Ezután gróf Károlyi Gyula miniszterelnök szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a hazafias erők összefogását mielőbb kívánatosnak és szükségesnek tartja. Az összefogást nem lehet rombolással kezdeni. Reméli, hogy a pártok és pártonkívüli képviselők, akik meggyőződésből hirdetik a nemzeti összefogást, az ellen gátat nem fognak emelni és mielőbb létrejön az összefogás, amely megerősíti az országot abban a küzdelemben, melyet a jobb jövő biztosítása érdekében folytat. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter bejelentette, hogy a termelési hitellel kapcsolatban a minisztertanács rendeletet fogadott el, mely szombaton a 33 as országos bizottság elé kerül. Hangoztatta, hogy a kormány a haszonbérleti kérdését is rendezni akarja, továbbá mélyrehatóan foglalkozik a mezőgazdák eladósodásénak kérdésével is. A probléma megoldására rendelet készül. Szabóky Jenő a kubikos munkásság súlyos helyzetére hivta fel a kormány figyelmét. Vdry Albert arra kérte a belügy és pénzügyminisztereket, hogy a községi tisztviselők fizetésüket minden hónap elsején pontosan megkapják. A belügyminiszMMMWWWMMlMt Orosházán megmozdult az iparosság ter megnyugtató válasza után Ma' day Gyula a magas kamatok leszállítását sürgette. Zsitvay igazságügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a kormány rendezni kívánja a kamatkérdést is és igyekeznek oda hatni, hogy a gazdák a régebbi hiteleket elviselhető kamatok mellett fizethessék vissza. Orosházáról írják lapunknak: Az orosházi ipartestület nemrégen foglalkozott a vármegyei, főleg az orosházi iparosok mostani nehéz helyzetével. A közgyűlésen elhatározták, hogy széleskörű mozgalmat indítanak helyzetük megjavítása végett és e-tekintetben több tervezetet is dolgoztak ki: Ennek az akciónak első ettapja, hogy az ipartestület vezetősége tegnap kérdőiveket bocsátott ki a testület tagjaihoz. Ezeken a kérdőiveken adnak feleletet az orosházi iparosok teljes anyagi helyzetükre vonatkozólag s ennek alapján kéri a vezetőség illetékes helyeken a segítséget. A kibocsátott iven a következő kérdések szerepelnek: Foglalkozása? Hány családtagot tart? Átlag hány segéddel dolgozik? Ha egyedül dolgozik, hány napig volt munkája a mult évben ? Ingatlan és egyéb vagyonának valószínű értéke ? Bank és egyéb tartozásának összege ? Mennyi az adóssági kamatterhe? Reméli-e, hogy adósságait a jelen viszonyokban ki tudja fizetni ? Mennyi a közadója ? Mennyi adóhátraléka van ? Mennyi a társadalombiztosító intézeti hátraléka? Milyen jövedelemből tartja fenn magát, ha ipara ezt nem fedezi? Nagyon életrevalónak tartjuk az orosházi iparosság elgondolását és ambícióját, mert csak ilyen alapon lehet konkrét adatokat szerezni arról, hogy az egyes iparosok jelenleg milyen helyzetben vannak.