Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-15 / 54. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 március 15 vész miatt és igy a gazdák nem tudják állataikat a vásárokra vinni. Sürgős intézkedéseket kért a fenn elmondott anomáliák megszünte­tésére. Wenckheim Dénes gróf, dobozi földbirtokos felszólalásában rámu­tatott arra, hogy a vármegyében nagv agitáció folyik a földmunkás­ság körében és ennek tudható be, hogy a munkásság nem akar szer­ződést kölni. A földmunkásság — nyilván uszításra — olyan köve­telésekkel áll elő a nagybirtoko­soknál, hogy azokat nem lehet teljesíteni. Nagy veszedelemnek tartja a földmunkásság elhatáro­zását. Doboz községben még min­dég nem tudtak aratási munkáso­kat szerződtetni. Kéri a főispánt és alispánt, hogy nyúljanak hozzá a kérdéshez és igyekezzenek a bajokat orvosolni. Sebők Elek dr. békési ügyvéd a magyar mezőgazdaság eladósodá­sát tette szóvá. Felhívta az alispán és a közigazgatási bizottság figyel­mét arra, hogy utasítsák az alan­tos hatóságokat: az adósvédelmi rendeletet tegyék közé és a köz­ségi főjegyzők tanulják megaren­letet, mert azt nem ismerik eléggé és igy a földmives lakosság a ren­delet tartalmát illetőleg, teljesen tájékozatlan marad. Korossy György főispán vála­szában kiemelte, hogy minden egyes esetben konkrét javasla­tokkal jöjjenek a közigazgatási bizottság elé, hogy a sérelmek orvoslása tekintetében eljárhasson az illetékes minisztériumokban és az illetékes hatóságoknál. Bizto­sította a bízottság tagjait teljes jóindulatáról és közölte, hogy a panaszokat kivizsgálja. Márky Barna dr. alispán ha­sonlóképen szólalt fel. Hankó Mihály békéscsabai lakos, szociáldemokrata bizottsági tag azt fejtegette, hogy nem tud semmiféle agitációról. amely arra irányulna, hogy a földmunkásság követelésekkel állj ék elő és ne kössön szerződést. Azt tudja, hogy egyes helyeken olyan kevés jövedelmet akarnak biztosítani a munkásnak, hogy abból nem családját, hanem még saját ma­gát sem tudná fenntartani. Felkéri az alispánt, tegye vizsgálat tár gyává ezt a kérdést. Ezután a pénzügy igazgató tel­jesítette elő mindenre kiterjedő, részletes jelentését. Kisebb zavargások voltak vasárnap a fővárosban Budapestről jelenti az MTI: A magyarországi szociáldemokrata­párt március 13 én délután 3 óra­kor tartotta a Petőfi szobornál március 15-iki ünnepségét, ame­lyen körülbelül 3500—4000 főnyi tömeg jelent meg. Az ünnepély rendben folyt le. A szétoszlásnál a résztvevők egy kisebb csoportja a Kossuth Lajos uccában szórvá­nyos munkát, kenyeret felkiáltás­sal tüntetett. A kirendelt rendőri karhatalom a tüntetőket szétosz­latta és azok közül 54 egyént előállítottak a negyedik kerületi kapitányságra. A szétoszlatott tömeg közül egyesek kő, illetve vasdarabokkal bezúztak a Kossulh Lajo3 uccán 4, majd a Rákóczi uton 8 kira­katot. A Rákóczi uti kirakatbezu­zásokkal kapcsolatosan összesen 20 egyént állítottak elő. A „Tiz fillérért tiz pengőt" akciónk eredménye tam, amit köszönettel igazolok. Fogadja a tek. kiadóhivatal nagyrabecsülésemet és vagyok kitűnő tisztelettel Schalkovszky Gyula felsőkereskedelmi isk. lanár. * Több oldalról megnyilvánult óhajnak teszünk eleget, amikor kö­zöljük olvasóinkkal és lapunk ba­rátaival, hogy akciónkat a jövő vasárnap, március 20-án megis­mételjük. kapunk vasárnapi szá­mához 2 drb. 5 pengő­ről szóló utalványt mel­lékelünk. Hz utalvány lapunk kiadóhivatalá­ban másnap, hétfőn délelőtt* beváltható. Hisszük, hogy kiadóhivatalunk ez ujabb áldozatkészsége még szé­lesebb körben fog visszhangra ta­lálni. Békésmegyei szegénysorsu emberek hajszája egy mese­beli ausztráliai örökség után Kiadóhivatalunk újítási terve — lapunk vasárnapi számához mel­lékelt 10 pengős — széles körben élénk érdeklődést keltett. Rikkan­csainktól, bizományosainktól nyert értesülésünk alapján tudjuk, hogy többen voltak olyanok, akik 4—5 példányt vásároltak. Mindenki haj­szolta a mellékelt 10 pengőst. Természetes, hogy a több ezer példányhoz mellékelt egy darab 10 pengős megtalálására nem volt nagy esély. A szerencsés vásárló Schalkovszky Gyula fiukereskedelmi iskolai tanár volt, amint hozzánk intézett alábbi le­veléből is kitűnik: A Békésmegyei Közlöny tek. kiadóhivatalának Helyben. A Békésmegyei Közlöny márr cius 13 iki számához mellékelt egy darab 10 pengőst a rikkancs­tól vásárolt lapjukban megtalál­(A Közlöny eredeti tudósítása.) Szenttornyai György orosházi ügy­véd irodájába hónapokkal ezelőtt beállított Váczi Sándor gádorosi vak hadirokkant egy másik gádo­rosi szegénysorsu emberrel. Váczi felmutatott az ügyvédnek e?v bu­dapesti lapot, melyben kassai hír­adások alapján hosszan leírva a következő sorok álltak: Szaláczi Horváth Gáspár 1850­ben megtelepedett Ausztráliában. Itt egy angollal társulva gyárat lé­tesített és mivel gyáruk felvirágzott, nagy vagyonra tett szert. Szaláczi Hoiváthnak a fia elvette társának leányát feleségül. A házasságból két gyerek született. Az 1885 iki földrengés alkalmával azonban a fiatal házaspár és gyermekeik el­pusztultak. 1903-ban, amikor Sza­láczi Horváth Gáspár meghalt, nem maradt utána örökös. Vég­rendeletében meghagyta, hogy ha 1932-ig törvényes örökös nem je­lentkeznék, a vagyonát, 4 és fél millió angol fontot, Ausztrália örö • köljs. Mivel Váczi Sándornak és a másik gádorosi szegénysorsu embernek a felesége Horváth lány, ugy gondálták. hogy a hátraha gyott vagyon 30 évi kamataival égyütt őket illeti meg. Szenttornyai ügyvédet is azért keresték fel, hogy tegye meg a hatalmas örökség megszerzésére a lépéseket. Erre aztán megindultak a kuta­tások a konzulátusok révén an­nak a kiderítésére, hog/ a mese­beli Horváth hagyaték valóban lé­tezik-e ? Vácziék időközben megszerez­ték Horváth Gáspár születési bi­zonyítványát és egy hiteles család­fát állítottak Ö3sze, mely világosan kimutatja, hogy Szaláczy Gáspár, Vácziné, valamint a másik gádo­rosi asszony egyazon őstől szár­maznak. Szenttornyai ügyvéd levelet irt Adeleide város polgármesteréhez, kitől Horváth hagyatéka iránt ér­deklődik. Horvát ugyan is Adeleide ­ben lakott. A gádorosi Horváth-lányok és férjeik érthető izgalommal várják az adeleidei választ. Az ügyvédek tiltakoznak a kamarai tagsági dijak felemelése ellen A húszadikai közgyűlésre a békéscsabai, gyulai és orosházi ügyvédek különvonattal utaznak Szegedre Orosházáról írják lapunknak: A szegedi ügyvédi kamara választ­mánya legutóbb tartott ülésén uj osztályozás alapján állapította meg az ügyvédek kamarai tagsági diját és pedig jóval magasabban, mint a múltban volt. A kamara kebe­lébe tartozó városok és falvak ügyvédei nagy megdöbbenéssel értesültek a mai viszonyokkal arányban nem hozható emelésről s az orosházi ügyvédi kar kollek­tív felebbezéssel él a választmányi határozat ellen s egyszersmind javasolja a 20-án tartandó köz­gyűlésnek, hogy a költségvetés tárgyalását vegyék le a közgyűlés napirendjéről és mielőtt újból napi­rendre tűznék, közöljék a költség­vetést a kamara kötelékébe tar­tozó ügyvédekkel. Az orosházi ügyvédi kar a felebbezést és javaslatot hasonló állásfoglalásra megküldötte a többi kamaraterületi városoknak. Az orosházi ügyvédek külön­vonattal utaznak be a 20-i köz­gyűlésre s valószínű, hogy ugyanez a vonat viszi Gyula és Csaba ügyvédeit is. Értesülésünk szerint a tagsági dijak emelese annyira elkeserítette az ügyvédeket, hogy a közgyűlé­sen minden valószínűség szerint felvetik a vezetőséggel szemben a bizalmatlansági kérdést. A leszerelést nemcsak Genfben, hanem idehaza* otthonunkban is meg kell kezde­nünk. Ennek a kínos századnak az lesz a legnagyobb sikere, hogy­ha a harc, az erőszak, a zsákmá­nyolás, sarcolás emberei háttérbe szorulnak, s a békés gondolatok emberei lesznek az igazi nagysá­gok, akiknek tekintélyét, hatalmát már kezdik mindenütt felismerni A mi portánkon se az legyen a felemelő, izgató látvány, amikor az erőszak rémítgeti az embereket. Mutatkoznak már olyan felsőbb, békés hatalmak, amelyek föl fog­ják szabadítani az emberiségnek azokat a gondolkozóit, akik legyűr­jék a fegyveres hősködőket; már bontakoznak azok a gondolatok, amelyek elsöprik a nyers erőt. A békesség fényözöne eloltja a há­borúk lángözöneit. Az emberiség nyomorgatói, a hadseregek megdöbbentő szerve­zői, a Sennaheribek, a Ramsesek, a Xerxe&ek, a Dsingisz kánok, a Tamerlánok, a Caesarok, a Bona­parték s a legújabbak, a roppant barbárok a homályba borulnak majd, eltűnnek, mint a gonosz ál­mok. Octavius Augustus az adiumi ütközet hajnalán találkozott egy szamárral, amelyet Triumphus né­ven hajtott a gazdája. A császár megnyerte az ütközetet 8 a jól bő­gő szamár képét bronzba öntelte, a Capitoliumra állíttatta, mert győ­zelmét ennek a szamárnak tulaj­donította. Hány ilyen bronzszamár áll a világ piacain, akiket azért tisztel­nek, mert az emberpusztitásnak, öldöklésnek triumphusai I Idehaza is meg kell kezdeni a leszerelést minden ember lelkében, erkölcsi felfogásában, Azt az em­bert kell igazán becsülni, aki ara­nyos sisak helyett gondolatokat hor­doz a fejében. A hatalom ne a sisakban, hanem a gondolatokban rakjon fészket. A verekedők a le­szereléssel a hátsó sarokba kerül­nek s azok jutnak előre, akik fegy­verek helyett békés gondolatokat hordoznak, Most majd ugy olvas suk Toldit, hogy nem a fegyver és erő, hanem Arany János lesz benne a fő, kit minden vitézénél többre tartunk. Néhány meleg genfi hang már sejtteti a jövő történelmének szebb napjait. A kékés civilizáció fejlő­désének körvonalaiból már rajzo­lódnak az emberiség igazi arcának kontúrvonalai. A békesség embe­re már sokkal kevesebb jelentő­séget tulajdonit nagy ütközeteknek és sokkal több értéket a gondola­toknak. A nagy hadvezetők már csak alkonyati teremtmények, még van némi fényük, de a bölcsek hódítása többet fog jelenteni, mint az országok leigázása és megcson­kítása. Az az igazi hóditó, aki ránk ontja gondolatainak győzedelmes seregét. A békés civilizáció nyomán nem nyögnek majd elnyomott népek és nemzetek. Petőfi, Vörösmarthy töb­bet számit, mint egy hadakozó uralkodó. A magunk, a környezetünk éle­tében is kezdjünk bele a leszere­lésbe. Minden hamis és pogány felfogást kergessünk ki onnét. Csak a világító fáklyák maradjanak meg helyükben... (G. Gy.) Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadó­hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents