Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-01-13 / 5. szám
Ara 12 fillér Békéscsaba, 1932 január 13 Szerda 59-ik évfolyam, 5-ik szám BEEESHEGTEII0ZL0HY POLITIKAI LAP —— ••• — |rn n——| ^i^-r^-n-ri-ri-rYrrri viaru/uJUJ .I Etöfixetésr dijek i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 p^njfrt gy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Nyilt levél a Békésvármegyei Gazdasági Egyesülethez Lapunk mai számában tudósítást közlünk arról a szomorú esetről", hogy a békésmegyei gazdák miképpen jártak a lenmagtermeléssel. Közérdekű ügyről lévén szó, biztosan tudjuk, hogy jó helyen kopogtatunk, amidőn a Békésmegyei Gazdasági Egyesület vezetőségét kérjüx fel segítségre. A békésmegyei gazdák közül intenzivebben a gyomaiak foglalkoztak a ienmagtermeléssel, miután a Körösparton lakó gazdáknak a termelésnek ez az ága kiadósnak mutatkozott. Hasznosabb lett volna, mint a búzatermelés, mert a kenyérmag ára képzeleten felül lemorzsolódott. Igen ám, de a gyomai gazdáknak, vagy jobban mondva, a szövetkezetbe tömörült gazdáknak nem volt vetőmagjuk és igy kénytelenek voltak egy pesti olajgyárral szerződéses viszonyba lepni. Ezek a gazdák most , már tudják, hogy minden szerződés ide-oda magyarázható, de végeredményben a helyzet az, hogy a lenmagtermelés se Ütött be részükre, pedig a lenmag ára a piaciforgalomban igen magasan áll. Keresik és jól fizeti K. A Békésmegyei Közlöny mai tudósításában reszletesen beszámol arról, hogy mi is történt tulajdonképpen. A gyár (a kartell) karmai közé került a gazda és hogy ez igy van, erre az a legenlatánsabb bizonyíték, hogy a Mezőgazdasági Kamara (ugy hisszük a dunántuli, mert ott is hasonló panaszok fordultak elő) igazgatósági üieseben igen komolyan foglalkozott e nagyszabású kérdéssel, hogy a gazdatársadalmat kiemelje lehetetlen helyzetéből. A gazdák tanácstalanul állanak. Perelni nem perelhetnek, mert hisz olyan szerződést ir- í alá, amelynek apró, sürii és burkolt soraiból csak most okosodnak kv Tény az, hogy a lenmagára a világpiaci áralakulás következtében 30-40 pengő között ozog, a gazdának azonban mázsája után 10 pengő se jutott. Elvitte a kartell. Kárán tanul a magyar — mondja a példabeszéd. Már a multat nem is akarják bolygatni, de az ujabb küzdelem ott kezdődik, hogy szakítva a kartellel, hogyan és honnan szerezzék be a szükséges vetőmagot, hogy aztán a termelés után ne adják le a növényolajgyáraknakaz apait is,azanyaitis. Ha valaki tud rajtuk segíteni, nem lehet más, mint a Telefonszám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szém elatt Hirdetés díjszabás szerint Gazdasági Egyesület tekintélyben gazdag vezetősége, melynek alkalma lehet a kormánynál, mely minden jogos panaszt és kérelmet figyelembe vesz, megfelelőleg interveniálni, a csalódott gazdák segítségére sietve, garancia mellett állami vetőmagot kieszközölni. Ez az egyetlen mód, hogy a kitűnő termelés meg ne álljon és hogy a gazda nehéz és szorgos munkásságának érett gyümölcsét is lássa. Sajnos, oda még nem jutottunk el, hogy a gazdatársadalom bármilyen kezdeményező lépést tesz — kikérje a szakértők véleményét és kötendő szerződéseit jogi elbírálás alá bocsássa. Így aztán olyan terhes szerződések betartására vállalkozik, mellyel a saját maga egzisztenciáját teszi kritikussá. De ha már bajba jutott — segítsünk rajta, ha lehet — a közérdek parancsoló szempontjából is. (O.G.) jtvuvvuvvvvr ri rit i vrrrrrrrr • Csanádmegye ma tárgyalta Békésvármegye két sürgős feliratát Makóról jelentik lapunknak: Csanád-Arad Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósága ma délelőtt Purgly Emil főispán elnökletével közgyűlést tartott. Nagy vita fejlődött ki Békésvármegye átirata felett. amelyben a titkos szavazást és a szavazásnak szélesebb alapokra való fektetését javasolja. A közgyűlés a titkosság álláspontjára helyezkedett ugyan, de annak bevezetését nem tartja időszerűnek. A közgyűlés elnöke ezt az indítványt nem tette fel szavazásra. A közgyűlés ugyancsak elvetett egy másik átiratot, amely a Mezőgazdasági Kamarák megszüntetését javasolta. A közgyűlés határozatát közlik Békésvármegyével. A békésmegyei gazdák becsapódtak a lenmagtermeléssel (A Közlöny eredeti tüdósitása.) Tudott dolog, hogy a Schicht-konszern olajgyári monopóliuma mily káros értékesítési lehetőséget biztosit a magyar gazdáknak, akik pedig egyre intenzivebben foglalkoznak lenmagtermeléssel. Tavaly 35 pengős előleget folyósítottak a gyárak a gyomai gazdáknak a lenmag métermázsája után, de később nyolc pengőt visszaköveteltek a termelőktől. A világpiaci áralakulás következtében mázsánként 30—35, sőt 40 pengő átlagáron értékesíthették a le nem kötött lenmagjukat, igy tehát akik nem voltak kiszolgáltatva előzetes szerződésük révén a növényolajgyárak kartelljének, meglehetősen jól jártak. Mindenesetre jobban, mintha búzát termeltek volna. Felszámított a gyár holdanként 60 kiló vetőmagért megletősen magas árat és 10 százalékos kamatot. A gazdát terhelte a jégbiztositási dij, az aratórész, a földnek megmunkálási költsége, ami további hátrányt jelent. Végeredményben tehát a gazdának minden mázsa lenmag után alig 13 pengője maradt vetőmagja ugyanis csak kevés gazdának van és azt kellene megszervezni, hogy mindazok, akik lentermeléssel foglalkozni óhajtanak, olcsó feltételek mellett juthassanak vetőmaghoz. A békésmegyei Gazdasági Egyesületnek kellene a gazdák érdekében közbelépnie, mert a mai helyzet tarthatatlan, melyre mai vezetőcikkünkben is objektíven rámutatunk. Békéscsabának normális a pótadója akkor, mikor azt az évfolyamán 38—40 pengőért jegyezték. Érthető, hogy a tapasztalatok alapján a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére sem hajlandók az olajkartell jármába hajtani fejüket a lentermelő gazdák. Más megoldást keresnek, amely biztosítaná részükre a lenmagtermelés megfelelő hasznát. Erre vonatkozóan folynak is megbeszélések. Megnehezíti a megoldást, hogy a gazdák nem egykönnyen tudnak vetőmaghoz jutni. Sajáttermésü len(A Közlöny eredeti tudósítása.) A Városok Lapja összeállította a magyar városok pótadóskáláját. A skálához fűzött magyarázat szerint az 56 város közül 31 városnak 50, vagy ennél kevesebb a pótadója, ellenben 25-nek ötven százaléknál magasabb. Tíz város roskadozik a nagy pótadó terhe alatt. Békéscsabának normális a pótadója (50 százalék). Tizenhat olyan város van, amelynek pótadója magasabb, mint a miénk. Hódmezővásárhelynek 134, Kiskunfélegyházának 120, Hajdúnánásnak 110, Makónak 116, Tur" kevének 111, Csongrádnak 88, Esztergomnak 94, Gyulának 92, Hajduhadháznak 90, Hajdúszoboszlónak 98, Jászberénynek 89, Kalocsának, Kiskunhalasnak 97, Zalaegerszegnek 87, Kecskemétnek 82, Mezőtúrnak 86 százalékos a pótadója. Legkisebb — 38 százalékos — a pótadója Pesterzsébetnek. Temesvárt árviz fenyegeti Temesvárról jelentik, hogy a Béga csatorna a nagy hóolvadás következtében annyira megdagadt, hogy medréből kilépett és a város külvárosát árvizveszedelem fenyegeti.
