Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-12 / 52. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 március 12 Szombat 59-ik évfol yam, 52-ik szám POLITIKAI NAPILAP Elftftaatéai tfljaki Heiyben é» vidékre postán küldve negyed­évié 6 pengő egy hónapra 2 pengd. — PéSdAhyonkint 10 fillér. WMMMMMWMW^^ Főszerkesztő: DP. Reitt József Felelős szerkesztő: Oroszlány 6áb«i> Tsltfoauám i 170 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés dijs£ab&s szerint A biza ís a !6ila Amíg % buza ára egyharma­dáfa süllyedt, addig a tégla ára hatvan százalékkal emelkedett. És a cementé is. Íme két adat, a buza árhanyatlásáról és a tégla és a cement áremelkedé­séről. Két adat, amit nem irói erő­szak helyez egymással szembe, de az élet állit egymás mellé, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a gazda, ha épiteni akar, akkor ennek árát csak abból a pénz­ből fedezheti, amit ő a búzáért lát. De hogyan fizessen valaki többet a kevesebből, hogyan elégitheii ki a gazda a mai buzadekonjunkturában az ipari kartelek éhségét. Mert erről van szó. Erről, hogy egyes ipari kar­telek áralakító, sőt áruraimi tö­rekvésükben még mindig nem akarnak, vagy nem tudnak be^ leilleszkedni a gazdasági élet­nek abba az egyetemességébe, amelynek Magyarországon kö­zéppontja, tengelye, gerince, mégis csak a gazda. Nem azért, mintha az egy kiváltságos társadalmi osztály volna — ó mennyire nem az — vagy mintha mi botorul kivált­ságokat kérnénk számára, ha­nem azért, mert ez a tény. Ez a valóság és ez a reali­tás, hogy földmivelő ország va­gyunk, a lakosság túlnyomó része gazda és ha a gazda köz­vetlenül, viszont közvetve a föld után él mindenki: kereskedő, iparos, lateiner, munkás. Amely napon nincs magyar főid, azon napon nincs többé Magyar­ország. Amely napon rosszul megy a magyar földnek, azon napon rosszul megy minden magyar embernek. Ez a helyzet. Mi tehát egyáltalán nem ké­rünk kiváltságokat,hanem egyen­lőséget, gazdasági egyenlőséget mindenki számára. Nem akarunk az egyes fog­lalkozási ágak és munkakate. goriák közt éket verni, vagy egyenlőtlenséget támasztani, ha­nem ellenkezőleg, közös neve­zőre akarjuk hozni az egész magyar gazdasági életet Ezért írunk nem a kartellek ellen (mert, hogy a kartelek a gazdasági élet és fejlődés bizo­nyos fokának, az iparosodásnak és a tőkegyülemlésnek termé­szetes eredményei — ezt mi is bölcsen tudjuk), de írunk a kar­telek túlkapásai ellen éppen olyan elfogulatlanul, mint ahogy felrónánk a gazdatársadalom túlkapásait is, ha ilyenek vol­nának. Szóval, nem a kartell, mint intézmény ellen beszélünk, de egyes kartelek intézményes ét­vágya ellen és például ezekbe a tégla- és cementárakba se fogunk belenyugodni mindaddig, amig nem jön valaki, aki ne­künk hihető és józan módon megmagyarázza, hogy miért fi­zet a fogyasztó és nemcsak a gazda, ae általában a fogyasztó minálunk hét és fél pengőt a cementért, ami Jugoszláviában négy pengő körül kapható. Az ügy különben, ugy tud­juk, már a kormány előtt fek­szik. Rnmélhetőleg az erélyes intézkedés nem késhetik sokáig ebben az országban, amelyet újra kell épiteni. Téglákból, de nem ilyen kartelltéglákból. Tég­lákból, de nem a drágaság tég­láiból lehet újraépíteni a ma­gyar gazdasági életet. Nyolcszáz millió frankos kölcsönt kap Magyarország (A Közlöny eredeti tudósítása.) Beavatott helyről szerzett informá­ciók szerint, mérvadó francia po­litikai és pénzügyi körök fokozott figyelemmel kisérik Magyarország gazdasági helyzetének kialakulá­sát. A francia kormányzat kelet­európei, politikai elgondolása uj orientációja egyre fon­tosabbá teszi a magyar kérdést. Nagy francia érdekek fűződnek hozzá, hogy a gazdasági konszo­lidáció mielőbb megteremtődjék a a Duna-medencében. A most folyó francia-magyar kereskedelmi tárgyalásokon teljes mértékben megnyilvánul a magyar ügyek iránti francia megértés és az a törekvés, hogy a kereske­delmi összeköttetés minél intenzi­vebb legyen a két ország között. De még ennél is nagyobb hord­erejű az az elhatározás, — amely­ugyancsak a legjobban infor­mált helyről származik, hogy a francia kormányzat 800 millió frankos kölcsönt hajlandó nyújtani Ma­gyarországnak, hogy igy segítse elő Magyaror­ország teljes gazdasági ' konszolidációra való tö­rekvését. A nagy francia kölcsön egyelőre természetesen csak elvi elhatáro­zás. Lebonyolítására már technikai okokból is csak a francia válasz­tások lezajlása után kerülhet sor. Addig 8nmmiféle kölcsön tranzak­ció nem kerül lebonyolításra. Vi­szont a francia-magyar relációt figyelő és annak irányításában résztvevő, francia informátorok hangsúlyozzák, hogy a választások lezajlása után Magyarország lesz az első állam, amely francia kölcsönt kap. WMMMIMM^^ Rejtélyes körülmények között meghalt egy fiatal békéscsabai földmives (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap jelentették a békéscsabai áliamrendőrségnek, hogy a telek­gerendási tanyák 975. számú há­zához tartozó istállóban széjjel­marcangolt testtel, holtan találták Kvasz János 21 éves békéscsabai földmives legényt. Nyomban orvosrendőri bizottság szállt ki a helyszínre. A bizottság tagjai egyenesen az istállóba nyi­tottak be, ahol megdöbbentő kép tárult eléjük. Kvasz János holtteste da­rabokban hevert a föl­dön. Mellette ruhafoszlá­nyokat találtak, amiből mindjárt arra következ­tettek, hogy a szerencsét­len embert valami állat támadta meg és marcan­golta szét testét. A vizsgálat során olyan momen­tumok merültek fel, hogy Kvaszt sertések rohamozták meg és szed­ték széjjel. A holttesten ugyanis sertésfogaktól eredő mély sebeket fedeztek fel. Arra vonatkozóan, hogy Kvaszt élve, vagy holtan támadták meg a sertések, nem sikerült semmiféle támpontot nyerni s igy Kvaszt ma délután fel­boncolják. Egyes verziók szerint a legény öngyilkos lett, de a kötél, amely­lyel az istálló falába vert kampós szegre felakasztotta magát, elsza­kadt és Kvasz lezuhant a földre. Ekkor rontottak rá a sertések, ame­lyek darabokra tépték. A találgatásokra a boncolás fog pozitív válasszal felelni. A vidéki gabonakereske­dők sérelme (A Közlöny eredeti tudósítása.) A 33-as bizottság letárgyalta a zöldhitelre vonatkozó rendeletter­vezetet. amelynek alapján a Nem­zeti Bank mindenkori leszámítolá­si kamatlábánál 1.5 százalékkal drágábban lehet a termelési hi­teleket folyósítani. A hitelek hathavi lejáratúak lesznek és azoknak ötven száza­léka további három hónapra meg­hoszabbitható. A rendelet azonban ugy intézkedik, hogy csak a Pénz­intézeti Központ, vagy az OKR kötelékébe tartozó pénzintézetek, vagy a szövetkezetek részesülnek kedvezményes hiteljogi elbírálás­ban, így a gabonakereskedők a zöldhttel nyújtásából kimaradnak. Ez a rendelkezés nemcsak a ke­reskedőkre, de a gazdákra is sú­lyos csapást mért, mert a zöld hi­telek folyósítását a múltban a ke­reskedők 'bonyolították le és nél­külük a gazdák hitelellátása el sem képzelhető. Szó van arról, hogy a kormány pótrendeletben fogja lehetővé tenni a gabonakereskedelem bekapcso­lódását a zőldhitel nyújtásába. Meg lesz a japén-kinai béke Londonból jelentik : A kinai kor­mány tegnap este nyújtotta át a sanghaii angol követnek a japán békeajánlatra adott válaszát, mely­ben Kína hajlanciának mutatkozik a Népszövetség március 4-iki ha­tározata alapján a tárgyalásokat megkezdeni. Nehézségek az Operaháznál Budapestről jelentik, hogy Szé­kely Mihály, az Operaház kiváló művésze megvált az Operaháztól, mert fizetését redukálták. Sikkasztó hadnagy Nagykanizsáról jelentik, hogy a katonai hatóságok letartóztatták Kovács László gazdászati hadna­gyot, aki elsikkasztotta a rábízott pénzeket.

Next

/
Thumbnails
Contents