Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-08 / 48. szám

/ Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 március 8 Kedd 59-ik évfolyam, 48-ik szám MMÖniOlI KfflöNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak • Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonsáéin i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint MMMMMMMMWM^^ A Békésmegyei Közlöny ma egy kiáltványt kapott, amelyet báró Vay László irt, aki főispánja Bihar és Hajdú megyének, ezenkívül a Mezőgazdasági Kamara elnöke. A kiáltvány, Írójának előkelő pozíciója folytán, általános érdeklődésre tarthat számot, bár ugy látjuk, hogy a kiáltványnak nem lesz sok foganatja, miután mélyebben fekvő okok gátolják azoknak, a szerintünk is fontos kérdéseknek megoldását, melyet a kiáltvány felsorol és megállapít. A kiáltvány bevezető soraiban rámutat arra, hogy a letűnt évek alatt az Alföld agrárnépe szenvedett legtöbbet az egész magyar glóbuson. Itt ütötte a legsúlyosabb sebeket a trianoni békeparancs. A fagykár, az aszály, az árvizek pusztításai itt volt a legnagyobb. Innen kell kiindulnia tehát az uj életretámadásnak is. A kiáltvány ezután komoly hangon figyelmezteti a gazdatársadalmat, hogy ai agrárkérdés megoldására irányuló törekvés csak akkor hozhat teljes eredményt, ha az agrártársadalom nem pártpolitikai szemszögből tekinti a kérdést, hanem a nemzeti alapon álló agrárösszefogásnak egyetemes érdekekre tekintő szempontból. Hangoztatja a kiáltvány, hogy az utóbbi időkben nagy aggodalommal látja azokat a törekvéseket, amelyek a jogos gazgaérdekeknek politikai érdekek alá helyezésére irányulnak, és ezek természetszerűleg az agrártársadalom egységes frontján bomláshoz fognak vezetni, amelynek káros hatása kiszámíthatatlan. Hogy egyébiránt mit óhajt elérni a báró és a melléje sorakozó gazdaérdekeltség kiadott brosúrájával, azt lapunk olvasói mai számunkban külön cikkben találják meg, mely szószerinti közlése a kamara általunk is igen helyeselt uj akciójának. Ez a kiáltvány sok uj és különös dolgot nem mond. A felsorakoztatott kívánságokat megyegyüléseken, gazdasági egyesületek közgyűlésein állandóan lehet hallani. Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy a gazdakamara elnöke és két vármegye főispánja is Írásban leszögezi, hogy a földbirtokot terhelő adósságok a tényleges értékviszonyoknak és értékeltolódásoknak megfelelőleg átértékeltessenek és a kamatláb a mai jövedelmezőségi viszonyokkal hozassék kontaklusba. Hogy a teherviselés általános reformját minél előbb vigye keresztül a kormány és hogy gondoskodás történjék idejében a mezőgazdasági termények értékesítéséről. Okos, bölcs és mindenki által helyesléssel fogadott kívánságok ezek, azonban hogy mit lehet belőle valóra váltani, az nem egyedül a gazdatársadalom akaratán muiik. Mindenesetre jó volt kiadni ezt a kiáltványt, melyre most már felfigyel az egész ország közvéleménye. (0) Nem érkezett még le Békéscsaba költségvetése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jánossy Gyula polgármesternél érdeklődtünk, hogy a város 1932 évi költségvetése jóváhagyólag leérkezett-e? A polgármester szives volt informálni bennünket a kérdés felől, melynek az a iényege, hogy a költségvetésre vonatkozó miniszteri határozat még nem történt meg, de a reális költségvetés jóváhagyása sokat már nem késhetik. Érdekesnek tartjuk e helyen közölni, hogy az egyes vidéki városok milyen nehéz helyzettel küzdenek. A törvényhatósági városok közül Baján, Kecskeméten és Miskolczon 50 százalék volt a pótadó és 5 százalék az általános kereseti adó. Hasonló volt a helyzet Győrben, is azonban Győr város költségvetésének felülbírálása alkalmával a pénzügyminisztérium illetőleg a harminchármas bizottság hatos albizottsága rámutatott arra, hogy Győr városa 50 százalékos pótadóvei nem tud kijönni és a potadó összege legelébb 70 százalékra lesz emelendő. Nagyon súlyos helyzetben van Szeged, ahol a pótadó összege 70 százalék és az általános kereseti adó 6 százalék. Az 1932. évbeninségmunkára Szegednek egyáltalában nincsen fedezete, sőt febiuár 1-én csak ugy tudta a tisztviselőket kifizetni, hogy a Szeged Csongrádi Takarékpénztár 300.000 P. kölcsönt folyósított Szeged városának. A helyzet annyival súlyosabb, mert Szegeden az egyetemi építkezések következtében az elmúlt években, amikor gazdaság fellendülést várt volna mindenki, ehelyett hirtelen gazdasági depresszió lett úrrá Szegeden. Ezt a város annál súlyosabban érzi, mert a közmunkák a jövő évben előreláthatólag szünetelni fognak. Nagyon súlyos a helyzet Hódmezővásárhelyen. Ebben a 60.000 lakosú városban 140 százalék a pótadó. A megyei városok közül kilencben kisebb a pótadó, mint 50 százalék és pedig a legkisebb 42 százalék, a többi pedig 47, 48, 46 százalék körül variál. Nyolc városban — köztük Komáromban is. — a pótadó 50 százalék, az általános kereseti adó pedig 5 százalék. A többi városban Csongrádon 88, Esztergomban 97, Gyulán 112, Jászberény 75, Hajdúböszörményben 66, Hajduhadhézon 138, Hajdúnánáson 83, Hajdúszoboszlón 107, Kalocsán 81, Kaposváron 51, Karcagon 67, Kiskunfélegyházán 144, Kiskunhalason 94, Kisújszálláson 79, Kőszegen 65, Makón 166.7, Mezőtúron 75, Nagykőrösön 96, Nyíregyházán 77, Szentesen 68, Turkevén 111, Zalaegerszegen 60 százalék a pótadó. E városok legtöbbjében az általános kereseti adó meghaladja az 5 szóiékot. Huszonkilenc bizalmat az ipartestület Imeretes, hogy a Békéscsabai Ipartestület február 14-iki rendes évi közgyűlése nem nyert befejezé

8t teljes egészében, mivel azellenzék a szokásos felmentvény megadását megtagadta és az akkori közgyűlés elrendelte a könyveknek hatósági szakértővel való megvizsgálását. A vizsgálat semmi szabálytalanságot nem állapított meg, mind:ótöbbséggel etek vezetőségének azonáltal a tegnapi ülésen is szenvedélyes hangok röpködtek az iparos székház díszes termében, aminek végül is meg lett az óhajtott eredménye, mivel az ellenzék elérte célját : bejutott az elöljáróságba. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: A szokatlan nagyszámban meg jelent tagokat Kovács Mihály elnök üdvözölte, majd rátért arra, hogy a február 14-iki közgyűlést nem lehetett lefolytatni, mivel az ellenzék megtagadta a felmentvény megadását és a közgyűlés ugy határozott, hogy három hét alatt. Kvasz Sándor városi számvevő vezetése alatt, egy bizottság megvizsgálja az egyesület könyveit és tapasztalatairól jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvek felolvasása utón Nyilas András kér szót, azonban a közhangulat hatása alatt, percekig tarló zajos tüntetés után az elnök ezt nem adta meg, hanem bizalmi kérdéssé téve a felmentvények megadását, a jelenlevők 29 szótöbbséggel bizalmat szavaztak a vezetőségnek és a felmentvényt megadták. Az ipartestületi jegyző által felolvasott költségvetést egyhangúlag elfogadták. Nagyobb vitát provokált a tagdijak megállapítása. Az elöljáróság ugyanis javasolta, hogy a tagdíjakat osztályok szerint fizessék és pedig 1. o. 6 P, II. o. 8 P, III. o. 14 P, IV. o. 22 P, V. o. 40 P, VI. o. 60 P. Marottye György szíjgyártó ellenjavaslatot terjesztett elő, mely szerint 1 segéd után "a tagdij 4 P, 2 segéddel dolgozó iparosé 6 P, 4 segéd után 12 P, 4-7 segéd után 24 P, 7-10 segéd után 42 P, 10—15 segéd után 80 P, 15—30 segéd után 100 P, 30-60 segéd után 150 P, 60-100 segéd után 500 P, ezen felül pedig 800 pengő legyen a tagdij. Szobek András szintén visszautasítja az elöljáróság javaslatát, mert az nem felel meg a kisiparosság teherbíró képességének. Az ipartestületnek pedig nem lehet az a célja, hogy a. magas tagdijjárulékok kivetésével a lagdijhátralékot szaporítsa. Kohn a Kálmán reflektál felszólaló szavaira és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy aki évi 6 pengőt nem tud megfizetni, az 4 pengővel is hátralékban fog maradni. Többek hozzászólása után végül is az elöljáróság javaslatát fogadták el azzal a módosítással, hogy leszállították az I. o. 4, a II. o. 6 pengőre, ellenben a legmagasabb tagdijat 60-ról 100 pengőre emelték. A választások megejtésére egy jelölő-bizottságot küldtek ki, melynek tagjai lettek : Szabó Károly, Gyuha György, Kővári Ödön, Zsiros Pál és Róna Károly, akiknek javaslatára megválasztattak: Ügyésznek Forray Lajos dr., előljárósági rendes tagoknak : Nyilas András és Suhajda András,