Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-03-06 / 47. szám

4 BEKESMEGYEI K0ZLONY Békéscsaba, 1932 március 6 rendelet jelent meg, amely a fize­tésképtelen, vagy kényszeregyez­ség alatt álló cégeket a Hitelvédő Egylet felügyelete alá helyezi ab­ból a szempontból, hogy áron alul ne árulhasson. A Kereskedetmi jCsarnok, amely a helyipiacon vi­• gyázva őrködik az üzleti verseny ' tisztességére, nemrégiben az egyik békéscsabai kényszeregyezség alatt álló céggel szemben volt kényte­len ilyen bejelentéssel élni, ame­lyet az OHE szigorúan eltiltott ár­romboló tevékenységétőh fórum A Közlöny tegnapi száméban londoni híradás folvtán közölte, hogy az angolok olyan autót ta­láltak ki, amelynek nem lesz ke­reke Hát ne nagyon büszkélked­jenek az angolok szenzációs ta­lálmányukkal, mert Magyarorszá­gon különb dolgokkal állhatunk elő. Ha,a mai politikusok néme­lyikét halljuk beszélni, nyivánvaló lehet mindenki előtt, hogy őkelme a parlamentbe jár, pedig hiányzik mind a négy kereke. * Hétfőn nem fognak előadást tar­tani a felsőkereskedelmi iskolában. Ennek az a magyarázata, hogy a tanulók legnagyobb része a közeli városokból és községekből jár be Csabára tanulni. Miután a MÁV tarifáját felemelték, csak természe­tes, hogy a reggeli órákban közle­kedő motorosvonatok fütetlenül szaladnak és mig az ifjak beérnek Békéscsabára, ha nem influenzát, de egy alapos náthát összeszed­nek. Áz intézet tanulói közül több mint fele naponta hiényzik. Okos dolog volt beszüntetni az előadást. Ha az emberek nem tudnak segí­teni magukon, majd segit a tavasz. Várni kell. * A nép között el van terjedve babonaszerüleg, hogy az Alföld éghajlatát a vizimérnökök vál­toztatták meg, a kik a Körös és a többi kis folyók mentén sza­bályozási munkát végeztek. A balga hit annyira tartja magát, hogy ezzel a kérdéssel a Magyar mérnök és épitészegylet is érde­mesnek tartotta foglalkozni. Ha­tározatunk a következő : A közönség körében elterjedt az a nézet, amely szerint Magyar­ország éghajlata szárazzá vált. Vannak, akik azt állítják, hogy a szárazság oka az évtizedek óta folyó lecsapolás és ármentesítés és azt is hangoztatják, hogy az Alföldet sivatagositották. A legutóbbi évtizedeken is ép­pen ugy változtak a forró és ned­ves nyarak, a száray és nedves esztendők, mint régente. Adatok­kal igazoljuk az Alföld éghajla­tának szélsőséges voltét s emberi beavatkozással az éghajlatot sem megjavítani, sem rontani nem le­het, hanem az adott éghajlathoz kell alkalmazkodni és kis terü­leteken lehet előnyös vagy előny­telen változtatást létrehozni. Az ármentesítés nem rontotta meg az Alföld éghajlatát, amely ma is olyan, amilyen volt évszázadok előtt. * Budapesti jelentés szerint meg­állapították, hegy az OTI-nak a központban csak 100 hasznave­hetetlen tisztviselője van. Ezek persze mind apró kis hivatalno­kocskák. A nagy állásúak — ter­mészetesen- — egytől-egyig hasz­navehetők. (0. G.) • IMAMMAMMMMMMVtMMMAMMM* Beszélgetés egy tisztviselővel, aki azt mondja, hogy a közalkalma­zottak is lépjenek kartelbe — Igen, mi, én, te, ő éa mind­nyájan 1 — Mi vagyunk az ország leg­számottevőbb fogyasztói. A mi szerény illetményeinkből azelőtt sem telt tőkegyűjtésre, mert ha egy egy tisztviselő (közalkalmazott) rámerte fejét adni arra, hogy csa­ládi házat építsen, azt egész csa­ládjával meg kellett szenvednie igényeinek leszorításával. Ma pedig minden fillérünk életszükséglete­inkre megy el. És ezt jól tudják a háztulajdonosok, a termelők, az iparosok és kereskedők egyaránt. Hisz a mi illetménycsökkentésein­ket ők is mindjobban megérzik. — Jöttek a magas üzletbérek, akkor azért drágítottak.'Jött a gyá­rosok karlelljei, akkor ezen a ci­men emeltek. Meddig soroljam még ? Ha fagvkárok voltak, akkor az olasz rizst épp ugy kellett e cimen fizetned, mint a porosz sze­net. Amikor a cseh határt lezárták, akkor azért drágult a fa, amikor a romén fa bejutott, akkor arra hivat­koztak az áremelésnél. Ha ma bemégy valamit venni, azt hallod, hogy megdrágult, mert drágább á deviza, vagy azért emelték a gyá­rosok, mert most nincs verseny­társuk kültÖfdi áruban. Még mindig soroljam? Már rég óta 30 fillér az élő marha ára s mi még mindig 1.20—1.60 P-ért vesszük a hust. Az őlősertés 70— 80 fillér, de a szalonna és zsir még mindig 1.70—2.— P. holott a a pesti ára 1.40—1.50 P. — És most gondolkozzunk, mily könnyen behozhatnánk mi egy ellen kartellel, — nevezzük esetleg a fogyasztók szövetségének — azt a veszteséget, amelyet az államház­tartás egyensúlyának helyreállítása címén elveszítünk illetményeink­ből, ha végre egyszer már öntu­datra ébrednénk a lehetetlen tehe­tetlenségünkből. Nem egy egyesü­letre gondolok, mely ujabb tagdíj szedéssel és egy csomó tisztség­gel jár, hanem egy olyan tömö­rülésre, mely anyagi áldozat nél­kül felállítandó tisztviselői jóléti intézményt jelentene. Egy békésmegyei tb. főszolgabíró balesete az orosházi-csabai uton Mai helyzetükről érdekesen nyi­latkoznak a különböző hivatásu tisztviselők. Érdekesnek tartjuk égy tisztviselő felfogósát, gondolkodá­sát és nyilatkozatát közreadni, mely a következőleg szól : — Szinte félve veszi már min­den tisztviselő a lapokat kezébe, mert alig múlik el egy nap is, amikor uj rémhíreket nem hoz a sajtó a tisztviselők fizetésének csökkentéséről. Hót meddig tart még ez a kenyér tördelés ? Hisz már is szétmorzsolódott I És mi szerénységünk és szegénységünk erényeivel, ha fel is sóhajtunk a nagy érvágásokra, megadással tu­domásul vesszük „gazdasági lehe­tetlenülésiünket. Most ujabban megint a 11 hónapos fizetés réme kisért I És mi megint borzadunk, mert a rólunk terjesztett rémhirek sajnos, mindig valóra válnak. A feleségek családi pótléka is inog. Ezek a rémhírek megint 15—25 százalékát jelentik illetményeink­nek. — Es mi még mindig csak só­hajtozunk, ahelyett, hogy valamit kezdenénk sorsunk javitása érde­kében, Pedig tehetnénk! Nem arra gondolok, hogy fizetésjavitási moz­galmakat kezdjünk, mert ez az ország mai lehetetlen gazdasági helyzetében igazán nem volna időszerű. De nem is arra, amit valamelyik tisztviselőtársunk meg­pendített — hogy t, i. kormány­biztosítást kérjünk a tisztviselők mai helyzetének kivizsgálására, Ezzel nem tudom, miképen segít­hetnénk sorsunkon, mert ha az államháztartás oly helyzetben lenne, hogy rajtunk segítene, nem fenye­getnének az ujabb redukálások rémhírei. — Végre egyszer már könyvel­jük el, hogy rajtunk ezidő szerint senki sem segíthet, sem az állam, sem a társadalom, mert az velünk együtt koldus. De igenis mi még segíthetünk magunkon és egymáson. — Mi koldusok, egymáson ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Könnyen végzetesé válható bale­setet szenvedett az orosházi-csa­bai uton Vásárhelyi József dr. tb. szolgabíró, aki az oroshái főszol­gabiróságtól hivatalos uton járt Gerendáson. Dr, Vásárhelyi a reg­geli vonattal utazott ki Csorvásig, ahol Csorvás község szánkója vár­ta az állomáson, hogy a szom­szédos Gerendás községbe vigye. A könnyű szánkóba két 3 éves csikó volt fogva, amelyeket a csorvási elöljáróság a Wenckheim uradalomtól vásárolt. Röpült a két csikó az orosháza­csabai uton a könnyű szánkóval, de a csorvási állomásból kiinduló vonat utolérte a szánt, a két csikó megbokrosodott a mozdony pöfö­gésétől, hiríelen derékszögben ol­dalt rántotta a szánkot, amelyből Vásárhelyi dr. ' ésakocsis nagyivben vá­gódtak ki az úttest fagyott • havára. Az első pillanatban katasztrofá­lisnak látszott a baleset, szeren­csére azonban Vásárhelyi dr. csak köny­nyebb természetű, zuzódá­sokat szenvedett és a ko­csis is megúszta egyik lá­bának kificamodáaával. A megvadult lovak még egy darabig vonszolták á felborult szánkót, majd amikor egyik ló hámja, istrángja elszakadt, a ló meg sem állott a Wencheim majorig, mig a másik bevonszolta a szánt a csorvási községházára. Vásárhelyi dr intézkedett, hogy e kocsist orvoshoz szállítsák, ő ma­ga visszament az állomásra és másik szánkóval jutott ki Geren­dás községbe. SZÍNHÁZ A színházi iroda közleményei Altalános közkívánatra, hogy a város messzebbeső részein lakók és a környékbeliek is megnéz­hessék, az igazgatóság még egy­szer, visszavonhatatlanul utoljára műsorra tűzte szombat délután 5 órai kezdettel, zónahelyárakkal a „Toroczkói menyasszony"-t. Je­gyek 24 fillértől 1 P 10 fillérig. Jön a szezon nagy szenzációja : „Maya"! Mindenki jó előre gon­doskodjon jegyéről I Itt a lux, itt a lux, itt a luxusvonat. Szeretnék egyszer egy kicsit boldog lenni — a Maya két nagy slágere. — Ilyen érdeklődés még nem volt Csabán. Vasárnap délután mérsékelt hely­árakkal a Mosoly országa operett. Ragyogó díszletek. Ifjusási előadás március 7-én, hétfőn: Herczeg Ferenc „Bizánc"-a. Hétfőn este zónahelyárakkal Farkas Imre népszerű operettje: A nótás kapitány Vadnay titkár egyetlen felléptével. Heti műsor : Szombaton délután 5 órakor zónahelyárakkal: „Toroczkói meny­asszony". Szombaton és vasárnap este: „Maya". MMAMMMMMMMMMMMMM Kérjük előfizetőinket, hogy a kézbesítés körül felmerülő esetle­ges panaszaikat közöljék a kiadó hivatallal. Nyilt-tér (E rovatban közöltekért nem vállal fe­lelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal.) Óvás! Fiamnak: Kk. Krnács Pálnak senki ne hitelezzen, mert azokért felelősséget nem vállalok. Békéscsaba, 1932 március 5. Krnács György

Next

/
Thumbnails
Contents