Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám
1932-03-01 / 43. szám
2 BEKESMEGYEI K0ZL0NV Békéscsaba, 1932 március 1 Mea culpa A Békéscsabai Kisgazdák Egylete február 12 én löbb gazda aláírásával kérvényt nyújtott be Békéscsaba városhoz, melyben arra kérte, a képviselőtestületet, hogy székházuk adósságának rendezésére 20.000 pengő kamatmentes kölcsönt szavazzanak meg részükre. A Békésmegyei Közlöny krónikása . megénekelte ezt a kissé szokatlan kérelmet. Ez még nem lett volna baj. Azonban nagy létt a baj akkor, amikor a képviselőtestület — az állandó választmány javaslatára — a leghatározottabban kimondotta, hogy kölcsönt nem ad, mert nincs miből adnia. Ez a visszautasítás az érdekelt feleknél érthető fájdalmat okozott. Keresték-kutatták a fájdalom elő idézőjét és hosszas vizsgálódás útón rájöttek arra, hogy a Békésniegyei Közlöny krónikása idézte elő ezt a fájdalmat, mert ha történetesen a Békésmegyei Közlöny is agyonhallgatja az esetet, akkor a képviselőtestület bizonyára megszavazza azt a rongyos pár ezer pengőt. Ez a krónikás bűne 1 Es — Isten látja lelkét — nem érzett semmi megbánást, még akkor sem, amikor a Kisgazdák Egylete Elnöksége stílusos nyiltterét olvasta. De azt hiszem, igy lenne ezzel sok-sok ezer polgártársam is, akiknek élénk emlékezetében él, hogy az utóbbi tiz esztendő alatt éppen a gazdatársadalom volt az. akikkel a kormány ugy bánt, mint a himes tojással. Hangsúlyozom, hogy ez a kivételes elbánás talán sehol sem keltett irigységet, csupán csak meglepetést, mert hiszen mindenki tisztában van és volt azzal, hogy agrárállam vagyunk; ámde azt is tudja mindenki, hogy ennek az országnak volt fejlett kereskedelme és ipara is. Es amig az egyik oldalon két kézzel jött a támogatás felülről, addig a kereskedelmet és ipart valóságos mostohagyermekként kezelték és csak akkor vettek róla tudomást, amikor a különféle adónemek látíek napvilágot. Minden vitán felül áll ennek a tételnek igazsága, amit nemcsak a lehuzolt redőnyök igazolnak, hanem az inségakcióval kapcsolatban összeállított szegénykataszter is, ahol sok olyan önálló iparost találhatunk, akik letelték kezeikből a kalapácsot, az ollót, a gyalut, a dikicset és elmentek inségmunkára,, csak azért, hogy családjuk részére megszerezzék a mindennapi szűkös kenyerei Én nem csodálkozom a Kisgazdák Egylete Elnökségének kérelmén. Hiszen evés közben jön meg az étvágy, csakhogy ma mér nincs aki tálaljon. Mert valószínűnek tartom, hogy a Kisgazdák Egylete Elnöksége is mérlegelni tudja, hogy ha a kormány kénytelen- a nyugdijasok filléreit is elvenni, akkor még a dédelgetett gazdatársadalom sem várhat támogatást. A Krónikáról pedig csak annyit, hogy ez a rovat hétről-hétre nem azok részére készül, akik egy életen keresztül a kör négyszögesítésének problémájával foglalkoznak, hanem azoknak, akik tudják, hogy ezt a problémát megoldani nem lehet. Gruber Dezső Hirdetéseket déli 12 óráig vess fel a kiadóhivatal. Cint nélkül. • • Minden embernek van valami passziója. Az egyik kártyázik, a másik iszik — ha van mit — a harmadik arcképet, vagy bélyeget gyűjt, a negyedik verseket farag az asztalfiókjának, az ötödik Benes-nek udvarol, a hatodik speciális hashajtóport vesz be minden este. Mivel a miniszterek is emberek, azoknak is lehet passziójuk. Még a mai világban is, amikor a mindennapi ember elképzelése szerint a miniszter még álmában is dolgozik. A pénzügyminiszterről kiderült, hogy zeneszerző. Persze, sok embernek az jut az eszébe olvasás közben, hogy jaj, baj van I Nekünk már volt egy muzsikálislelkü pénzügyminiszterünk, aki a zenei összhangzattan szigorú harmóniájának szellemében akarta a korona diszharmóniáját megszüntetni, de belebukott és a bukás után nem maradt a müzsikális pénzügyminiszter zenei emlékeként az utókorra egyéb a Szimfónia cigarettánál, amely zenei fülnek jó lehet, dohányos embernek azonban — bocsánat a kifejezésért — egy kissé penetráns szagú. Magyarul: büdös. A főispán megcáfolta a békési járásbíróság megszűnését (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hetek óta forgalomba volt s erő sen tartolta magát az a hir, hogy takarékossági szempontból a kormány megszünteti a békési járásbit óságot, illetve a bíróságot a csabai királyi járásbírósághoz olvasztja be. A szombaton tartott vármegyei közgyűlésen a törvényhatósági bizoltság egyik tagja beszédében ezt a kérdést is felszínre hozta v és tiltakozott az ellen, hogy a békési járásbíróságot takarékossági szempontból megszüntessék, miután meggyőződése szerint ez az összeolvasztás a nagyközönségre nézve felette káros lenne és a maga részéről sem hinné, hogy ezzel az összevonással valami lényeges megtakarítást érnének el. A törvényhatósági bizottsági tag beszédében ugyanekkor felemiitette, hogy szó van arról is, hogy a körzeti adóhivatalokat megszüntetik s ezeknek a hivataloknak ügykörét azután központilag fogják intézni. Indítványt tett, hogy a békési járásbíróság megszüntetése ellen irjon fel a közgyűlés a kormányhoz. Mielőtt még a bizottsági tag indítványét megindokolhatta volna Korossy György főispán a közgyűlés plénuma előtt olyan nyilatkozatot telt, miszerint határozott tudomása van arról, hogy a bé kési járásbíróságot a kormány nem fogja megszüntetni, miután annak fönntmaradását maga is közérdekűnek látja. A közgyűlés tagjai közül a főispáni nyilatkozat után a?t a kérdést is felvetették, hogy mi lesz az adóhivatalokkal? Erre a főispán olyan kijelentést tett, hogy etekintetben nem tehet pozitív nyilatkozatot és ismételten kijelenti, hogy hivataloí értesülése szerint csak a békési járásbíróság fenmaradásáról tett nyilatkozatát erősítheti meg. Dréhr és Hankókardpárbajtvivtak Budapestről jelentik ; Mint ismeretes, Hankó Elemér miniszteri tanácsos provokóltatta Dréhr Imre dr, képviselőt. A pérbajnak vasárnap reggel kellett volna megtörténni, azonban a vívóteremben detektívek jelentek meg, akik megakadályozták a párviadalt. A felek és a megbízottak eltávoztak a vívóteremből, de mint később kiderült, nem azért, mert lemondtak a fegyveres elintézésről. Késő esti órákban egy másik vívóteremben találkoztak és meghívták a párbajt, amely Hankó Elemér harcképtelenségével végződött. A párbaj után a felek nem békültek ki. MMWMIMMMM^^ ev A Békésmegyei Általános Takarékpénztár közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye egyik legrégibb és kitűnően megalapozott pénzintézete — a Békésmegyei Altalános Takarékpénztár, melynek az anyaintézeten kivül Eleken, Endrődön, Gyomán, Medgyesegyházán, Tótkomlóson és Vésztőn vannak fiókjai — Békéscsabán, az intézet helyiségében vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését bajcai Beliczey Géza nagybirtokos, felsőházi tag elnöklése mellett. A közgyűlésre a részvényesek nagy számba jöttek el, de megjelent a közgyűlésen a Magyar Nemzeti Bank főnöke, dr. Bi ró Károly és helyettese, Huszár Sámuel is, kiket Beliczey Géza üdvözölt. A pénzintézet ez alkalommal 22-ik üzletévéről számolt be, melyet egész terjedelmében az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentéssel együtt lapunkban már közöltünk. A jelentéseket Susánszky János igazgató ismertette. Ez a jelentés a mult év gazdasági és pénzügyi helyzetének őszinte és tárgyilagos fotográfiája volt és bár a mult évben soha nem tapasztalt megpróbáltatások érték a legjobban megalapozott és a közönség bizalmát teljes mértékben élvező intézeteket is —, a súlyos idők dacára a Békésmegyei Általános Takarékpénztár 1931. évi üzleti eredménye több, mint 60.000 pengő tiszta haszonnal zárult. Érdekes följegyezni, hogy az intézetnek 1931. év végén betétállománya négy és egynegyed millió aranypengő volt. A jelentés azt mondja, hogy az 1932. év sorsdöntő lesz. A világpolitikai, pénzügyi és gazdasági kérdések megoldásával a mi sorsunknak is meg kell oldódnia, a magyar gazdasági viszonyoknak meg kell javulniok. A közgyűlés egyhangúan tudomásul vette az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, az elébe tárt mérleget és a leköszönt felügyelő bizottsági tagok helyébe újólag Pfeiffer Istvánt (felügyelő bizottsági elnök) Babich Pált, Kulpin Ferencet, Frank Pált és vitéz Vecserédy Imrét választották meg. Beliczey Géza — az intézet íékintélyben gazdag elnöke — részvéttel emlékezett meg Fára Sándor elhunytáról. A részvényesek és az igazgatóság megjelent tagjai Susánszky János igazgatónak, a pénzintézet ügyészének — dr. Láng Frigyesnek éa a komoly tisztviselői karnak fejezték ki köszönetüket a nehéz, napokban kifejtett odaadó munkásságukért. (0) MMMMMMMMMMMMMM Kereskedők gyűlése Gyulán, Szarvason és Gyomán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az OMKE sorozatos előadásokat, iiletve megbeszéléseket tart Békésmegyében. Legutóbb Gyulán, Szarvason és Gyomán volt gyűlés, mel>en a keret»kedelmi érdekeltségek bevonásával az aktuális problémákat vitatták meg. Örömmel konstatáljuk, hogy & kereskedők gyűlése iránt a hatóságok is érdeklődést tanúsítottak, fcői a társadalom más rétegeiből is sikan vettek részt a vitaetélyeken. Ezekről a gyűlésekről az OMKE a következő beszámolást adta ki: Gyomén Hartensten Isnác kerületi elnök, az OMKE elnöki tanácsosa vezette be az előadógyülést, amelynek hallgatóságában megjelent többek közt dr. Pálka Pál és dr. Bakos főszolgabíró, Simonovánszky Ödön őrnagy, Kató Lajos jegyző, Sztecska Károly állomásfőnök, Bácsy Elek főmérnök, Bácsay Géza és Nylsztor Péter bankigazgatók, dr. Tardos Gáspár ügyvéd, dr. Singer István orvos, Szendray Ferenc ipartestületi elnök, Leindörfer Zoltán és Nádudvary Mihály lapszerkesztők, dr. Balázs László ügwéd, Tóth István főorvos, Arany Gusztáv kincstári adóhivatali h. főnök és még sokan mások. Vértes Émil központi alelnök a szövetkezeti kérdésről és a Társadalombiztositóról tartott előadást, majd bejelentette a Nemzetközi Vásárnak az alföldi népviseleti és iparművészeti cikkek érdekében indított propagandáját, majd Nádor Jenő titkár vámpolitikai kérdésekről beszélt. Szarvason az Árpád-szálló nagytermében társasvacsorával egybekötött naggyülést rendeztek, melyen a környékbeli községek kereskedői is szépszámú küldöttségekkel veitek részt. Donner Árpád elnök nagy tetszéssel fogadott megnyitójában a különböző foglalkozási ágak egymásrautaltságát emelte ki. Dr. Schauer Gábor főszolgabíró a kereskedelemnek a hatóságok által is elismert jelentőségét méítatatta, majd Nádor Jenő, az