Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-26 / 39. szám

4 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 14 Gyermek patentharisnya flór anyagból, 0—5 számig párja 34 fillér Mosó műselyem harisnya párja 80 fillér Férfisapka szövetből drbja I P 10 fillér Silberstein áruházban MMWBSI Mi lesz a csabai köztisztviselők üzletrészével ? (A Közlöny eredeti tudósitása.) Nemrégen megírtuk, hogy a ma­gyar köztisztviselők fogyasztási és értékesítő szövetkezete több vidéki városban beszüntette fiók­jainak működését, igy Békéscsa­bán is bezárt a tisztviselők boltja. Most tisztviselő körökből azt a kérdést vetik fel, hogy mi lesz a köztisztviselők üzletrészeivel ? Erre vonatkozólag a következőket írják nekünk : A fióküzlet éveken át nagy vevőkörre tett szert és nagy for­galmat bonyolitott le. Ez a for­galom látszólag meg volt még az utóbbi időben is, igy annál na­gyobb feltűnést keltett a fiókbe­szüntetése. mely sok rendezetlen kérdést hagyott maga után. A hi'elmüveletek folytán a szö­vetkezeti fiókban vásárló közön­ség legnagyobb része üzletrész­tulajdonos volt. Legalább egy 70 pengő értékű üzletrész váltása kötelező volt, amelynek ellenében osztalékot, a megvásárolt árucikkek végösszege után pedig bizonyos vásárlási visszatérítést élveztek a tagok, akik a visszatérítés, vagy az osz­talék fejében rendszerint árut vásárolhattak. Most, hogy a fiók megszűnt, az üzletrészek továbbra is a központnál maradtak. Az üzletrészlulajdonosok és azok a tagok, akik megtakarított tőkéjüket a szövetkezeli takarék" pénztárban helyezték el gyümöl­csöztetésre, most várják, hogy a még függőben lévő anyagi ter­mészetű ügyeM likvidálásával kapcsolatban milyen intézkedé­seket létesítenek a szövetkezeti központ részéről. A vidéki tanitók az állami adók­bél kérnek fizetési előleget (A Közlöny eredeti •tudósitása.) Többször szóvátettük, hogy vidé­ken a községi és felekezeti tanitók igen sok helyen hónapok óta nem kapják meg készpénzjárandóságu­kat, mert a községek és egyházak pénztárai üresek. A terményjáran­dóságot nehezen tudják értékesí­teni s számtalan olyan tanító van ezért, aki a 40—50 pengős állam­segélyből tengődik mór hónapok óta. A tanitók között most olyirá­Cim nélkül... A fütty egyre nagyobb szerepet kezd játszani az amerikai közvélemény megnyilvánulásaiban. Csak nem­rég emlékeztünk meg arról a mérges harcról, amelyet egy egyetemi tanár azzal a vigyázatlan nyilatkozatával indított el, hogy aki fütyül, nem lehet intelligens ember. A tanárnak most bizonyos szempontból ellenlábasa akadt Reisner newyorki lelkész személyében, aki azt ál­lítja, hogy nem az ének, hanem egyedül a fütyülés ad lelki vigaszt. Szerinte nincs gondja annak, aki fütyül. Ebből kiindulva, a lekész a híveivel az egyházi éneket most már csak elfütyülteti. Azok a metodista hivők, akik ezt a felszólítást követik, azt állítják, hogy a füttyszóval való ájtatosság után nagy lelki nyugalmat éreznek. Ha ez igy van, akkor Dréhr Imre nyilatkozata után nem ajánlhatunk mást a kitűnő államtitkárnak, mint hogy reggeltől estig fütyüljön. nyu mozgalom indult meg, hogy a községeknél befolyó állami adók­ból előlegezzék a tanitók illetmé­nyét, amelyet aztán a község vagy egyház visszafizetne az államnak. A vidéki tanítóegyesületek ezt a ké­rést memorandumba fogjékmeg kül­deni a kultuszminiszternek. Mint értesülünk, a Békésmegyei Tanítóegyesület külön memoran­dumot dolgozott ki, amelyet a jö­vő héten, március 2-án nyújtanak át Karafiáth vallás és közoktatás­ügyi miniszternek. Egy újpesti asszony gyártotta a hamis I pengősöket Budapestről jelentik, hogy az államrendőrség letartóztatta Ung­vári Jánosné újpesti szipkakészitő női, aki nagymenyiségü 1 pen­gősöket hamisított. Lakása pincé­jéből öt zsák hamis 1 pengőst szállitottak a rendrőrségre. A ha­misított pénzt az alföldi városok­ban ügynökök által hozták for­galomba. A vármegyei gazdasági bizottságok ügykörét újra szabályozta a miniszter (A Közlöny eredeti tudósitása.) A földbirtokreform befejezése tár­gyában a minisztérium 1150—1932. M. E, szám alatt uj rendeletet bo­csátott ki. A rendelet részletesen szabá­lyozza a vármegyei gazdasági al­bizottságok eljárását az elvett, vagy megüresedett ingatlanok jut­tatása és a juttatott ingatlanok el­vétele tárgyában. Eszerint a gaz­dasági albizottságok az ügyekben csak az illetékes községi elöljáró­ság javaslatának meghallgatása után határozhatnak. A községi elöljáróság, mielőtt az ilyen ügyek­re vonatkozó javaslatát a gazda­ségi albizottság elé terjesztené, a Rendelettel válaszolt a miniszter a Közigazgatási Bizottság felterjesztésére községb sn a szokásos módon köz­hírré teszi. A javaslatokra az érdekeltek észrevételeket terjeszthetnek elő. A földmivelésügyi minisztérium­ban legutóbb tanácskozás folyt, melyen a földhaszonbérietek re­vízióját tárgyalták. A tanácskozás voltaképen C3ak előkészítette azt a kérdéstömeget, amely megol­dásra vár. A kormány még a ta­vaszi munká'atok előtt igyekszik a földhaszonbérletek vitás ügyeit dűlőre juttatni s megadja a módot hogy revízió alá vehessék azokat a bérszerződéseket, amelyeket annakidején még magas búzaárak mellett kötöttek. Lapunk hasábjain már többször tettünk említést arról a közigaz­gatási bizottság előtt is szóba­került körülményről, hogy tudni­illik a földtermény- és állatárak lecsökkenése folytán oly eltolódá­sok mutatkoztak az értékekben, hogy az 1932. évre szóló jöve­delem- és vagyonadó kivetése, ami tudvalevőleg az 1931. évi jövedelmi viszonyok alapján tör­ténik. uj intézkedéseket igényel, hogy a valóságnak megfelelő ada­tok alapján legyenek az adók igazságosan kiróhatok. Több pénzügyigazgatóság fel­irattal fordult a pénzügyminiszter­hez, hogy adjon ki egy általános érvényességű rendelkezést, mert a mai állapot fent nem tartható, a többirányú rendelkezések sok esetben félreértésre adnak alkal­mat, amit különben Békés vár­megye közigazgatási bizottságában is többizben felemiitettek. A feliratokra most válaszolt a pénzügyminiszter, amelv választ országos érdekű rendeletnek lehet tekinteni. Ebben a rendeletben, melyet Vargha Imre államtitkár adott ki, a pénzügyminisztérium arra figyelmezteti a jövedelem­adókat összeíró és kivető közege­ket, hogy a földbirtok jövedelmé­nek kiszámításánál vegyék figye­lembe mindenkor azt, hogy az értékesítési lehetőségek az elmúlt gazdasági évben, továbbá a ma­gas termelési és kezelési költsé­gek és alacsony terményárak károsan befolyásolták a mező­gazdasági ingatlanok jövedelmező­ségét. A rendelet szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a földbirtok jövedelmezősége a meg­előző évben veszteséges volt s ezért a szenvedett veszteséget figyelmen kivül hagyni nem sza­bad. Az elemi kár folytán leirt földadó arányában hivatalból uj kivetés mellőzésével megfelelően ki kell igazítani a jövedelemadó alapját is. A rendelet arról is intézkedik, hogy a jövedelem megállapítása során a termények értékét hogyan számítsák át. Ha a termelő maga használta fel, akkor a felhaszná­lás idejében volt helyi értékben, ha eladta, a tényleges eladási áron, ha pedig még nem adta el, akkor a december 31-i helyi for­galmi értékben kell számításba venni. A bérbeadott mezőgazdasági ingatlanok terménybérének érték­kiszámitásánál a buza 12, a rozs 11, a sörárpa 18, a takarmány­répa 16, a tengeri 14, a zab 20, a köles 14, a tatárka 18, az ocsu 8 pengővel veendő fel. A boletta ériékére vonatkozóan természete­sen eltérés van az 1931. julius II előtt és julius 12 utáni viszo­nyok között. Külön rendelkezések szólnak a vagyQnadónál az önállóan mező­gazdasági használatra rendelt, ön­kezelésben levő ingatlanok érté­kelésére, a mezőgazdasági ingat­lanok élő és holtüzemi tőkéjének, továbbá a városi ingatlanok és községi belsőségek, úgyszintén az ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjének, nemkülönben az ér'é.ípapirosok, idegen pénznemek, államadósságok, záloglevelek, köl­csönköt vények, részvények, kül­földi követelések, gyógyszertárak stb. értékének megállapítására vo­natkozólag. A rendelet intézkedéseinek át­tanulmányozása minden érdekelt részére igen ajánlatos. Panaszkodnak a csabai kereskedők és iparosok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az egész gazdasági világot kelle­metlenül érintette a behozatali en­gedélyek rendszerének újbóli be­vezetése. Annál kínosabban érinti az üzleti világot ez a rendszer, mert ujabb terkeken kivül még feleslegesnek látszó nehézségeket is okoz az üzletembernek. A be­hozatali engedély a miniszteri ren­delet szerint az áru értékének fél­százaléka. Ámde a blankettáért 16 fillért számítanak és a kére­lemre 6 pengős okmánybélyeg ragasztandó. Azonkívül panaszol­ják a cégek, hogy a beadott ké­relmek elintézése állandóan késik és hogy ennek súlyosbításaként a kereskedelmi minisztérium illetékes osztályában táblát tettek ki, amely­nek szövege a következő: „Sürgetés és tudakozódás miatt a kezelők senkinek sem állhatnak rendelkezésére". A kereskedelmi érdekeltségek együttes panasszal fognak a ke­reskedelmi miniszterhez fordulni, kérve, hogy enyhítse azt a szigort, amely minisztériumában a keres­kedők és iparosokkal szemben megnyilvánul. — Közgyűlés. A „HONSz,, bé­késcsabai központja f. évi március 6 án d.e. 9 órakor Békéscsabán a Városháza nagy termében rendes évi közgyűlést tart, melyre a jo­gosultakat ezúton is meghívja.

Next

/
Thumbnails
Contents