Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-19 / 33. szám

4 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 14 Fokozatosan megszűnnek a tisztviselő boltok Mikor a békéscsabai tisztviselők fogyasztási szövetkezete bezárt és lehúzták a bolt redőnyeit, a Közlöny már akkor megiita, hogy az ország különböző városaiban levő fogyasztási szövetkezetek boltjai fokozatosan meg. fognak szűnni, miután ez állam nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a szövetkezeteket anyagilag továbbra is támogassa. Ehez a leépítéshez az a körülmény is hozzájárult, hogy a köztisztviselők fizetését redukálták, a nyugdijasok ellátmányát csökkentették és igy a fogyasztási szövetkezetekben napról-napra csökkent a forgalom, emellet pedig nagy hátralékok maradtak kifizetetlenül, melyet a tisztviselő adósok többszöri felszólítás dacára sem egyenlítettek ki. Igy a központi igazgatóság elhatározta, hogy azokban a városokban, ahol a tisztviselők boltja nem tudott kellő eredményt elérni, az üzletet felszámoltatja, ami most Békéscsaba után bekövetkezett Szentesen is. Nemcsak a helybeli kereskedőknek, de az OMKE be tömörült országos kereskedő osztálynak is régi óhajtása volt az, hogy ezek az államilag szutinirozott szövetkezetek, kereskedések és egyébb vállalatok szűnjenek meg, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett a kereskedő nem bírhat el olyan konkurenciát, amely létérdekét veszélyezteti, Békésmegyében a tisztviselők fogyasztási és értékesifő szövetkezetének ezidőszerint csak öt üzlete van : Gyulán, Orosházán, Tótkomlóson és Endrődön, miután, mint cikkünk elején irtuk, a csabai fiók már teljesen felszámolt. Dr. Faragó László előadása Három évvel ezelőtt, amikor dr. Faragó László eÍ6ő előadásának megtartására Csabára jött, városunk közönsége csak a rendező egyesület iránt érzett szimpátiából előlegezte bizalmát az előadónak azzal, hogy a Kullurpalota termét csaknem zsúfolásig megtöltötte. És az előlegezett bizalomra bőségesen rá is szolgált az előadó, mert a „Kisfaludisták és Nyugatosok" címmel tartott előadásával, melyben teljesen uj szemszögből viágitotta meg háború előtti irodalmunkat, olyan élményben részesítette városunk kulturközönségét, amelynek emlékei még ma is élénken élnek bennünk. Az ezután köyetkező előadásai is állandóan a legnagyobb siker és ünneplés jegyében folytak le. Városunk közönsége annyira megkedvelte ezt a nagytudásu, ugy irodalmi, mint közgazdasági kérdésekben egyaránt jártas, közvetlen előadót, hogy az idei szezon elején megtartott frappáns sikerű irodalmi előadása után most közgazdasási témát óhajt tőle hallani. Igy a magántisztviselők egyesülete többek kivánsáf

ának tesz eleget akkor, amikor hó 20-án szerepelteti dr. Farajó Lászlót, aki „Harctéri jelentés a dollár és a frank frontjáról" címmel tartja meg előadá?átaz egyesület helyiségében, Nádor télikertje, fél 9 órai kezdettel, belépődíj nélkül. Cim nélkül.,. Minden megváltozott. A szellem, a gondolkozás, a gavalléria, a felfogás, az érzelem,a szerelem és a zseb. Eddig az volt a természetes, hogy a nő költ és a férfi fizet. Már ez is a multté. Tegnap egy csabai fiatalember meginvitálta a barátnőjét egy kellemes estre Békéscsabára. A hölgy pontosan megérkezett az esti gyorsmotorossal és egyenesen a hotelbe hajtatott, ahol szobát bérelt. A fiatalember is jelentkezett nemsokára szépen kiborotválva és kifésülve, elegánsan és jókedvűen és csakhamar a boldog pár vacsorához ült. Ettek, ittak, beszélgettek, pirultak és ellenpirultak, gyúltak és égtek, mig végre egy felejthetetlen éjszaka után — a hölgunek haza kellett utaznia. Minden örömben van egy kis üröm Hozták a számlát és fizetni kellett. Szobát fűtéssel, vacsorát itallal és a többi. A fiatalembernek sürgősen dolga akadt és a balfenéken távozott. A hölgy várt, várt, majd sóhajtott, — diszkréten és idegesen méltatlankodott, majd benyúlt az erszényébe és kifizette a cechet. Éppen csak annyi maradt, hogy gyalog kimehetett az állomásra és beszállhatott a fapados motorosba. Más baj nem történt. Beszüntették a házépítési kölcsönt Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter igen meglepő bejelentést tett egy interpelláció kapcsán, a házépítési kölcsönökkel kapcsolatban. A pénzügyminiszter kijelentette, hosty ezeket a kölcsönöket nem folyósítják tovább, nemcsak egyelőre, hanem egyszersmindenkorra beszüntetik az igénylőknek a kért összegek kifizetését. Még a legutóbbi időkben is hangzottak el felelős helven nyilatkozatok, amelyek megnyugtatni akarták a közönséget és ígérték a kölcsönök folyositását, annál nagyobb meglepetés erejével halott tehát a pénzügyminiszter bejelentése. Akik leginkább érdekelve vannak ebben a kölcsönügyben, a tisztviselők, igen elkeserede't hancon nyilalkoznak a hitel megtagadásáról Érre minden okuk megvan, mert legtöbbjük a kölcsön folyósításában bizva már megállapodást is létesített építészekkel, sőt olyanok is vannak, akik megkezdték az építkezést. Most ezek elesvén a kö'csöntől, nem tudják, mihez kezdjenek. Se ház, se pénz nincs, de szert tettek kisebb nagyobb összegű adósságra. Mint értesülünk, a házépítési kölcsönnél érdekeltek összefogva, tiltakozásra készülnek a kormány nál és kérni fosj^k a kö'csönök folyositását, legalább azokszámá ra, akik már megkezdték az építkezést. A vidéki kétségbeejtő anyagi helyzete A városok a legutóbbi időkig a forgalmiadó negyedrészét kapták beszedési é3 kezelési költség fejében. Természetes, hoey a fázisrendszer behozatala beleütközött a városok érdekeibe, mert ilyenformán kisebb lett az a huszonöt százalék, amely az általuk beszedett forgalmiadóból a város pénztárába befolyt. A mult ev őszén két százalékról három százalékra emelte a kormány a forgalmi adót, de a felemelt adóból a városok részesedését beszüntette. Az ujabb egy percent negyedrészének kia dása helyett ugy intézkedett a kormány, hogy az egy százalék negyedrészéből országos alaoot kell létesíteni. Az országos alapnak az a rendeltetése, hogy a forgalmiadó bevételnek ezt a többletét ama városok között ossza el, amelyek hitelezőiket sehogyan sem tudják kielégíteni és igy az árverezés fenyegeti őket. Bajban van Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Hódmezővé sárhely és vármegyénkben Gyula. A városok kétségbeejtő anyagi helyzetükre való tekintettel kutat nak minden elképzelhető bevételi forrás után és igy naeyon is érthető, hogy állandóan foglalkoztatja a városokat a Nemzeti Banknál létesített országos alap ügye. 1931 szeptember elsejétől kellett itt gyűjteni ezt a bizonyos forgalmiadótöbbletet. Elérkezettnek látják a városok az időt arra, hogy részesüljenek az alapból. Eddig azonban még aránylag igen keveset jutattak a városoknak, amelyedet viszont rendkívül érdekel, hogy mennvi pénz gvült itt össze, mennyire számithatnak és milyen arányban osztják majd szét az közöttük. Megoldást kell találni arra is, mivel kárpótolják a városokat a fogyasztási adó csökkenéséért és behajthatatlanságáért. Az államrendőrség terheihez sem akarnak a jövőben hozzájárulni a városok. Ugy értesü lünk, hogy Petró Kálmán, pártonkívüli képviselő, a városok anyagi kérdéseiben interpellációt szándékozik intézni a kormányhoz és mindezeket a problémákat szóvá teszi, továbbá sürgeti az uj városi törvény megalkotását, a törvényhatósági és megyei városok közötti különbség megszüntetését és a városok tönkrement útjainak helyreállítására a vármegyék által elvett községi közmunkabevételek visszaadását. Orgia Fagyos szél süvített végig az utcákon. A fák tar gallyai ijesztően egymáshoz verődtek. A hold hidegen sétált az ég szürke bársonyán. A lehunyt szemű ablakok mögött vágyak verdesték a szív falát, tavaszváró szüzek karja ölelésre kulcsolódott és csókra éhes szájak lihegtek olt belül, a hangtalan forróságban. Fagyasztó éjszakán, ezüstös hold fényében a kórház falán ült egy elmebeteg, önkéntelenül öszszehuzta a nyakánál szürke köpenyét. Egy pillanatig sunyi mosollyal nézett vissza a hóboritott, hatalmas épületre. Aztán lassan leuerott a jeges havas járdára. Bicegett egy darabig, de hamarosan vágtatni kezdett a sötét éjszakában. Mint két óriás szárny, libpgett utána a szürke köpeny. L4bát véresre sebezte a jeges hó. Megbotlott, elvágódott, fe'ugrott. Láztól cserepes ajkát összeszorította s vágtatott, rohant a néptelen utcákon, barna árnyakkal behintett sikátorokon, a zúzmarás éjben. Egy csinos, földszintes ház előtt megtorpant. Lélekzetet vett. Fagyos szél simogatta tüzes vágyaktól megkínzott agyát. Átugrott a kerítésen, felbukdácsolt a sok lépcsőn és megállott az üveges szárnyas ajtónál. Verte a kilincset, rúgta a tölgyfaajtót, zuzta-törte a vastag üvegtáblákat. A keze, a köpenye csupa vér volt. Beiül az ajtón, az opálos holdfényben á lott a bronzhaju, fehérarcú asszony felesége és mögötte a szeretője. Kovács Sándor. Téli séta a polgári iskola kapuja előtt Csabai kultúrfölény Valamelyik fővárosi lapban olvastam hetekkel ezelőtt azt az Amerikából keltezett híradást, mely szerint ott Utah államnak egyik farmerét, bizonyo3 Mc Kinley urat 20 dollár pénzbüntetésre ítélték el azért, mert sertését nem megfelelő óiban tartotta s igy a szegény kocának időelőtti halála előtt még egy reumának minden kínját is el kellett szenvednie. Hát nem kedvesek ezek az amerikaiak ? Engem például annyira megkapott ez a hir, hogy már a harmadik hete meditálok rajta. Igaz, hogy reggelente, háromnegyed nyolc és negyed kilenc között, pontosabban azalatt az idő alatt, amit ablakomnál állva a borotválkozó tükör előtt töltök el s akkor is csak azért, mert itt kapom meg az impulzust, hogy ezzel a kis semmitmondó hírrel érdemben is foglalkozzam. Ablakom ugyanis a polgári fiúiskolával szemben van. S amit ennek az iskolának a kapujában naponta látok, az megrendíti hitemet a fentebb közölt hir valódiságában. Az iskolának a kapuját ugyanis a diákok számára pont háromnegyed nyolc előtt nem nyitják ki. Igy azután azok a kis diákok, akik a kora reggeli vonattal érkeznek be a városba, reggel héttől, negyed nyolctól toporoghatnak kinn ebben a farkasorditó hidegben, mig végre beengedik őket kegyesen a tudományok csarnokába.