Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-14 / 29. szám

4 BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 február 14 őrség fülébe is, majd feljelentést tettek az asszony ellen. Az ügyészség özv. Greiffel Kálmánné ellen kormányzósértés és vészhirterjesztés miatt emelt vádat. Az öregasszonyt most vonta felelősségre a szegedi törvényszék Hábermann tanácsa. Özv. Greiffel Kálmánné tagadta a bűncselekmények elkövetését és azt állította, hogy senkinek sem mondott sem a kormányzóra sértő szavakat, sem pedig olyasvalamit, amivel vészhírt terjesztett volna. A kihallgatott tanuk azonban igazolták, hogy az asszony rémisztgette őket. A biróság özv. Greifell Kálmánnét kormányzósértés és vészhirterjesztés vétsége miatt 2 hónapi fogházra itélte, Az asszony az ítélet ellen felebbezést jelentett be. A békéscsabai gazdák 20.000 P-ős kölcsönt kérnek a várostól (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem kis szenzációt és egyben felháborodást keltett a városban az a kol portált hir, hogy néhány érdekelt gazda kérvényt adott be a városhoz, melyben 20.000 pengő kamutmentes kölcsönt kérnek a képviselőtestülettől, hogy a székházon fennálló adósságot rendezzék. Erről a kérvényről Békéscsaba gazdatársadalma csak most, a lapok utján értesül, mert általában a tervezett akcióról a nagyközönséget, az adófizető polgárságot nem tartották tanácsosnak előzetesen informálni. A város minden rendű polgára tudja, hogy Békéscsaba városának nincs szabadtőkéje, sőt saját ügyeit is caak ugy tudta rendezni, hogy egy izben a saját alapjaiból, két izben pedig a pénzintézetektől vett fel nagyobb összegű függőkölcsönt, hogy a várható bevételek elmaradása folytán zavar ne álljon elő. Normális viszonyok között szót sem emelnénk az ellen, hogy a város — ha van ugyan miből — ne segítse meg az egyes közületeket, mondjuk, egy kölcsön nyújtásával, de akkor, mikor a város maga is kénytelen függőkölcsönökkel átmenetileg rendezni saját bajait — akkor szó sem lehet annak az absurd kérésnek teljesítéséről, mely most a város előtt fekszik. N^m tudjuk, hogv ebben a kérdésben Jánossy Gyula polgármester milyen álláspontot foglalt el és bár tisztelettel adózunk minden ténykedése iránt — jelen esetben a leghatározottabban tiltakoznunk kell minden olyan beállítás ellen, hogy a városnak kötelessége — a maga érdekeinek feláldozásával is — a gazdák székházának financiális ügyét szanálni. A városnak kölcsönadni való pénze nincs. Kölcsönt azért nem vehet fel, hogy kamatnélkül az érdekelt gazdáknak kölcsön adja, mert ezáltal a város költségvetését terheli meg, mér pedig ez a megterhelés magasabb pótadót jelent. Éppen most halljuk, hogy a közigazgatás racionalizálásával megbízott kormánybiztos a napokban körútra megy, hogy a helyszínen szerezzen tapasztalatokat a városok közigazgatási menetéről és megbeszélést folytasson a városok vezetőivel, hogyan lehetne a költpiac szempontjából is nagyjelentőségüek, — a községi felsőkereskedelmi fiúiskola számára megfelelő épület emelése és annak jelenlegi helyén városi zeneiskola felállítása. Végül egy középfokú ipari szakiskola szervezése s egy állami tanítóképző intézet létesítésének szorgalmazása és elősegítése. Ezt a munkaprogramot successive az elkövetkező 10 év alatt kellene megvalósítani, ehez azonban a magángazdaság s azon keresztül a közületek háztartásának bizonyos fokú jóléte szükséges, ami ma nincs meg s ennek hiányában még a meglevő intézmények is visszafejlődnek. Hogy ez a várvavárt korszak mikor jön, élvezhetjük-e mi is, vagy caak egy ujabb generáció, ki tudja azt ma megmondani?! Addig — fájdalom, — a terveket el keli raktározni és most nincs más teendő, mint lehetőleg tartani a szinvonalat és — okszerűen takarékoskodni. Dr. Kornis8 Géza. Vészhirterjesztés és kormányzősértés miatt két hónapi fogház A csarvási gróf Wenckheimuradalomban a mult év végén megjelent özv. Greiffel Kálmánné 63 éves kondorosi piaci árus. Az uradalom cselédeinek akart eladni vászonnemüeket. A köréje gyűjt cselédség érdeklődött Greiffelné tői, hygy mi újság a világban, mire Greiffelné elmondotta, hogy nagy bajok vannak Budapesten a kormányzó körül. Ezután — mondotta az asszony — ismét fehér pénz lesz, mint a komunizmus alatt és annyi lesz, hogy el lehet majd vele rekeszteni a Tiszát. Az uradalmi cselédek ámulva hallgatták az asszony szavait. Greiffelné meséje eljutott a csendKisváros A kese meg a társa. Dermesztő téli estén két legény bandukol az állomás felé. Délután szabadultak a fogházból. Őszkor kerültek törvénybe egy kis verekedés, egy kis lopás miatt s bizony most nyári ruhában dideregnek. Az állomás előtt már sorakoznak az autók, bérkocsik. Amikor a legények a térre érnek, valaki elkiáltja : — Jaj, rosszul lett ! Egy szívbajos ember esett össze a kijárat mellett. Sokan odaszaladnak.. A soffőrök és bérkocsisok is. Az egyik legény, a kesehaju, huncutkodva odaint a társának a két szélső fiakkerló felé. Kényei- , mesen odasétálnak 8 leemelik a két ló hátáról a pokrócokat. Aztán megindulnak a köves uton a malom felé, hónuk alatt a pokrócokkal. Beszélgetnek. Hol alusznak az éjjel ? Talán szalmakazalban. Ha nem találnak, hajnalban bekopogtatnak valamelyik tanyán. A fordulónál egy autó suhan az állomás felé. A kese az mondja : — Te, menjünk vissza, nézzük meg, hogy ugranak a fiakkerosok. A tömzsi ráhagyja : jó. A kese ledobja a pokrócát az árokba. A másik utána. Majd megtalálják később. A állomás előtt még mindig élénken tárgyalják az esetet. A két fiakkeros dühösen fogadkozik : hej, ha megkapják azt a gazembert 1 A két fiu a bejárat előtt áll a járda szélén. Nagy komolyan hallgatják az elkeseredést 8 nagyokat röhögnek, mikor az egyik soffőr. ugratásképpen azt mondja a fiakkerosoknak : — Komám, jó találmány az a repülőgép I A kese vág a szemével a társa felé s oldalba böki. A rendőr, aki az ajtóban állott eddig, lassan odamegy hozzájuk. 'Csak ennyit mond : — No, gyerünk. A kese dühösködik : — Azt már nem I Azért, hogy, szegények vagyunk ... — Csönd 1 Előre a pokrócokért 1 Megindulnak. A tömzsi busán lógatja a fejét. A kese ugy gondolja, eb, aki bánja. Legalább nem fázik a dutyiban. Odaszól a komájának : — Te, mi is volt a Hajdina nótája ott benn? A másik legény felüti a fejét és elbusultan nekiereszti a fecsegős hangját : — Hej sarkadi kanális . .. A biztos ur csöndesen közbeszól : — Csönd 1 A k<*se odamorog a társának : — Nincs szólásszabadság. A recsegős hangú busán rávág : — No nincs 1 Lajit kidobják. Éjfélután két óra. A temető előtt, a beton-uton három alak baktat. A hold világit s hideg sugara hull a temetőbe, a befagyott nádasra. Kóka Miksa, a külteleki Bazsalikom-csárda prímása dülöngél középen. Hatalmas, ragyásarcu cigány, aki kiskabátban sem fázik most, a dermesztő éjszakában, mert sok benne a spiritusz. Mellette bandukol az öccse : Laji, a vézna, fehérarcú, tüdővészes kontrás és Piros, a nagy darab, kifestett fehérszemély. Feleaégeugy cigányosan-Miskának. Lajin bő foltos felöltő lóg, Piroson meg az ura színehagyott bőkabátja van. ő viszi a Miska hegedűjét is, mert-mondom-a prímás megint beszeszelt. Laji, szegény, keservesen köhécsel. Piros az alsó ajkára ragasztott cigarettavéget szívja. A nagy csöndességben csak Miska hangoskodik, — Egyszer muzsikálunk igazi urnák, akkor se vagy okos. Nohát el is verlek a háztól holnap. Olyan ur, olyan finom földbirtokos. — Azok járnak a Bazsalikomba, szól csöndesen Laji. ségvetést még összébb szoritani, redukálni és lefaragni, mert a polgárság valóban tul van terhelve. A mai idők valóban nem alkalmasak arra, hogy a várostól úgyszólván teljesen független társadalmi alakulatok pénzügyi bajait is a nyakába vegye, mikor maga is a változott és nehéz viszonyok folytán erőfeszítéseket tesz, hogy fenntarthassa a status quot. (O) Jókai Klór összes müvei (110 kötet) diszkötésben uj állapotban eladó Cim a kiadóhivatalban APOLLÓ MOZGÓ Szombat, vasárnap. Február 13, 14. MA 'LENE DIETRICH Cary Cooper Adolf INeajoH főszereplésével Továbbá: TOK! mix főszereplésével Élő bosszú Fox hangos hiradó Füszerés csemegeáruk árverése február f5-én délután 2 órakor Andrássy ut 19 szán* — Hát akkor va'ami gazdatiszt. Olyan vastag aranylánca volt. — Rézből, vág közbe Piros. — Azért mégis ispán voltl — erősködik Miska. Az — marhahajcaár, — mondja Laji. Erre már igazán dühbe jön a prímás. — Hét marhahajcsár 1 De sok pénze volt 1 Ez a Piros meg olyan maflán ült mellette, mintha két szót se tudna szólni. Pedig, hogy kurizált néki az a lőcslábu 1 De ennek a drágálatosnak nem kell a pénz. No bizony, abból a nyolcvan fillérből, amit én muzsikáltam ki belőle, a piszkos trógerből, nem tudom, meddig élünk. De ez finom nő, naccsága, — csókolom a sóhajtása árnyékát. Agyonvériek, csak érjünk haza. Piros kacagva fölemeli a sárga pettyes szoknyáját s kivesz a harisnyájából két pengőt. — Ide süssetek, ehol a pénz, amit elcsórtam tőle. Miska megjuhászodott. A hősök kertjénél jártak már. Miskának jó kedve támadt: ő csuszkái egyet a tó jegén. Hiába beszéltek neki: Odakacsázott a tóhoz. — Te Laji, — suttogta a leány villámló szemmel — szökjünk el holnap. Megbolondulok érted. Látod, a nyomodban vagyok mindig,