Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-14 / 29. szám

Békéscsaba, 1932 február 14 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Krónika Juj! Tél apó! Elbánt velünk, No p nap után esik a hó Szüntelen, Nem talátunk ebben szépet. Mert sok szoba egész télen Fűtetlen. Hideg szoba, hideg tűzhely! Ilyen helyen az érzés is Megdermed, Nem is lehet csodálkozni. Ha a panasz sok-sok helyről Megered. Gulyás Menyhért azt siratja: Szinház olyan, mint soknak az Erszénye, Telt házakra, bevételre Békéscsabán nincsen semmi Reménye. Kutatják e rejtélyt sokan, Megfejteni egyedül csak En tudom Es ha érte meg nem vernek. E nagy titkot készségesen Elmondom. Szőke hajú színésznőnek Harisnyája a napokban Kifesletí, Excetsior harisnyáért Kapósra irt barátjának Levelet. Nem szép dolog, noha látja Nyakunkban az üres koldusTarisznyát, Oly szegények még sem vagyunk, Hogy ne vennénk egy pár finom Harisnyát. Illik tudni: Excelsior Harisnyákat csak minálunk Gyártanak S a csabai gavallérok Vásárlásra mindig készen Állanak. Végrehajtót ütöttük már, Nincsen benne finomság egy Parányi, Meghallgatták panaszunkat Es két kézzel segit báró Korányi. ületekes fórumokhoz Leérkezett a legújabb Rendelet, Adóalanyi ezekután Régi módon végrehajt'ni Nem iehet. Avult rendszer volt a régi, Minden lélek azt mondja, hogy Nem volt jó, Cilinderben, keztyüs kézzel Lakkban, frakkban, parfümözve Comme il faut. Szándékosan hagytam végre Egyetlenegy csabai jó Híremet, Igaz, hogy csak tegnap történt, Varosunkban egy nap alatt riire ment. Aradszky ur és társai A várostól kértek kölcsön Húszezret, Kamatokról nem benzeltekl Kamatokkal kölcsönt venni Ki szereti Szegény gazdák, kiket sorsuk Mostanában ide-oda Lökdösött. Éppen ezért teljesítsék Kérésükét s adjanak — Huszonötöt. erde Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadóhivatal. ü Cim nélkül. • • Egy gazdálkodó embert a bíróság három napi szabadságvesztésre itélt el, három napi fogházra, amiért boros állapotban meqagyabugyálta a szomszédját. Mindennapi eset és nem is erről akarunk szólani. A gazdaember, miután Ítélete jogerőssé vált, beállított az idézés szerint az ügyészséghez és jelentkezett a három napi büntetés kitöltésére. A gazdát, aki szépen megtisztálkodott, kiöltözött és még a haját is illő módon ki fodrászoltatta, senki se kisérte el útjára. Se a felesége, se a gyermeke, se a veje, se az ángya, a barátja. De még sem jött el a tanyáról egyedül. Követte őt nyomon a kutyája, melyet hiába próbált a tanyára visszahajszolni. A kutya csak jött tovább, tisztes távolban, egészen a fogház kapujáig. Itt már az eb kint rekedt. Lefeküdt tehát az ügyészségi fogház kapujába és a hidegben, fagyban, az éjszakai hóförgetegben megvárta, mig letelt a három nap és a bű' nöző gazda szabadult. A gazdát Jóo-nak hívták, a kutyát Cudarnak. Hát nem klasszikus tévedési? Békéscsaba kulturális fejlődése a városi szervezet felvétele óta A Békésmegyei Közlöny múlt vasárnapi száma tudtomon kívül és előzetes hozzájárulásom nélkül hosszabb fejezetben elismerőleg foglalkozik személyemmel és hivatali működésemmel. Helyesbitenem kell a közlemény tartalmát annyiban, hogy nem tizedik, hanem már 14-ik éve látom el jelenlegi 'munkakörömet s azt megelőzően is közel kilenc éven Ét Békéscsabán teljesítettem közszolgálatot, csak nem a községi, hanem a vármegyei önkormányzat kötelékében. Ezek előrebocsátása után a t. szerkesztőség felkérésére az elmúlt esztendőknek közreműködésemmel történt kulturális munkájáról az alábbi „beszámolót" adhatom : Most, amikor a világgazdasági krizis áltat is suiyosbbitott speciális magyar válság minden alkotási szándéknak és törekvésnek szárnyát szegi s a szép terveket és elgondolásokat holtpontra juttatja, egyetlen örömünk elmélkedni a múlton és visszagondolni azokra a szép alkotásokra, amelyeket a városi képviselőtestület megértő támogatásával közoktatásunk színvonalának emelése és a városias művelődés fokozása érdekében az elmúlt esztendők folyamén sikerült megvalósítanunk. Hogy a nagyobbszabásu alkotásokon kezdjem: felépítettük államsegéllyel a „Lorántffy Zsuzsanna > Állami Leányliceum" impozáns épülettömbjét, ezáltal férőhelyet biztosítottunk a községi polgári leányiskolának, amelynek Apponyi utca 1. szám alatti épületét átalakítottuk, kibővítettük és restauráltattuk. Ugyancsak helyet adtunk a községi Hu iparos tanonciskolának a Baross-utca 3. számú épületben, amelyet kibővítettünk és a higiénikus követelményeknek megfelelően renováltunk. A külterületen : a Beliczey—Gerendáson és Kocziszky Mihály sopronyi tanyáján állami jellegű és tanítói lakkal ellátott népiskolákat építettünk, előbbit egy tanteremmel és segédtanítói lakással ki is bővítettük, nemkülönben négy tanteremmel és egy szolgalakással bővítettük a népes V. kerületi (erzsébethelyi) áll. elemi iskolát. Tantermekkel bővítettük és kényelmes igazgatói lakással s melléképületekkel láttuk el továbbá az áll. önálló gazdasági népiskolát, óvónői lakkal egybekötött állami jellegű óvódét építettünk a III. kerületben és küszöbön van az V. kerületben is egy lakással és napközi otthonnal egybekötött óvoda felépítése, aminek végrehajtását a nyomasztó gazdasági helyzetnek városunk háztartását sem kímélő hullámverése késlelteti csupán. Mindezeken kivül megszerveztük és elhelyeztük a községi felsőkereskedelmi fiúiskolát s azzal kapcsolatos női keréskedelmi szaktanfolyamot is létesítettünk, az 1923 ban szervezett állami felsőmezőgazdasági iskola pedig a várostól a kenderáztató mellett 45 kat. hold földet kapott részbeni felszerelessel gyakorlati szakoktatós céljaira és lehetővé tette a város az iskolának egy meteorológiai állomás felállításét és felszerelését is. 1925 ben megnyitottuk a leányiparos tanonciskolát s megkezdtük a fiuiparos tanonciskolának úgynevezett főhivatású tanerőkkel való ellátását, mégszüntettük az építőipari téli tanfolyam önálló jellegét és azt az általános iparostanonciskola szerves részévé tettük, egyidejűleg folyamatba tettük segédek és fiatal mesterek számára egy továbbképző tanfolyam szervezésének az előmunkálatait. Végül sikerült a községi népiskolákat és óvódákat államosítanunk s a közs. polg. leányiskola és felsőkereskedelmi fiúiskola tanerői számára részben fizetéakiegészitő államsegélyt szereznünk. Ugy az állami építési segély, mint a fizetéskiegészitő államsegélyek elnyerésénél hathatósan éreztük Bud János országgyűlési képviselőnk pártfogását. Az Ö közbenjárásának köszönhetjük a sikert. Azonkivül a debreceni egyetemmel kapcsolatos főiskolai internétusnál 16 ezer pengő értékben két alapítványi helyet jegyeztünk. A városi színházat kívül-belül restauráltuk. Értékes diszletanyaggal gazdagítottuk és annak elhelyezésére díszletraktárt építettünk, szabályrendelet és szinügyi bizottság megalkotásával pedig a városi színészet ügyeinek ellátását intézményesen biztosítottuk. A városi múzeum tárait — A nagy érdeklődésre való tekintettel vásárunkat meghosszabbitottuk vásárolni, mig a készlet tart HAUER Szt. István-tér szaktekintély megnyerésével — korszerűen és szemléltetően átcsoportosítottuk és az egyes gyüjteményeket gazdag anyaggal gyarapítottuk. Az átrendezeti muzeum ünnepélyes megnyitását május havára tervezzük. Mindezekből az adatokból megelégedéssel állapithatjuk meg, hogy városunk nagyarányú közgazdasági előretörésével lépést tartott közoktatási és közművelődési intézményeink létszámának emelkedése és tökéletesítése is. Büszkén vallhedjuk ma máK hogy tanintézetei és kultúrintézményei révén Békéscsaba azon városok között, amelyek nem egyetemi, vagy főiskolai székhelyek, hovatovább vezető szerepre tesz szert. Különös jelentősége van ennek ebben a részben még ma is tótajku határvárosban, ahol iskoláink a nemzeti kultura zászlóvivői. Nehogy pedig valaki azt gondolja, hogy mindez horribilis anyagi áldozatokat követelt a várostól, hát megemlítem, hogy Békéscsaba (akkor még nagyközség) a világháború kitörését megelőző, tehát az 1913-iki háztartási költségvetésében pengőértékre átszámítva kereken 251 ezer pengőt fordított a közoktatás és közművelődés kiadásainak fedezetére, ezzel szemben a város 1932-iki költségvetése alig 200 ezer pengőt, — tehát 50 pengővel kevesebbet — juttat a kultura oltárának. Ha most ehez hozzáveszem az úgynevezett Speyer-féle amortizációs kölcsönből iskoláépitési és bővítési célokra felhasznált részösszeg évi annuitását isi — ami körülbelül 50 ezer pengőt tesz ki. akkor még mindig csak éppen elértük, de nem haladtuk meg azokat az áldozatokat,' amiket Békéscsaba még nagyközség korában és még a béke boldog éveiben a nemzeti művelődés fejlesztésére fordított De a munka még korántsem befejezett. A közvéleményt már is erősen foglalkoztató és a következő években megoldásra váró sürgős feladataink közé tartozik népiskolák épiíése állami jelleggel a külterületen, elsősorban Telekgerendáson és Szentmiklóson, a belterületen a VI. kerületben, óvóda építése az I. kerületben, azután a leányliceum mellé internátus építése és felszerelése állami jelleggel, — özek az internátusok nemcsak az iskolák, de a helyi