Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-02-07 / 23. szám

Békéscsaba. 1932 február 7 9 f ára 10 fillér Vasárnap WMMW 59-ik évfolyam, 23-ik szám BEKESMEGYEI I0ZL0H POLITIKAI NAPILAP Előfizetési díjak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évire 8 pengó e <y hónapra 2 pengő. —• Példányonkint iO fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlény Gábor mmmmammmmmmmm i Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenv Józseí-tér 20. szám eJart Hirdetés díjszabás szerint Ahogy mi kinézünk... Ha Béktí csafcán a járókelők arculatát, a kávéházak eltűnt .közönségét, az uccán a kira­katok képét vesszük szemügyre, azokon gyönyörűen tükröződik vissza az egész város közgaz­dasági élete. Volt már egyszer idő, amikor kiült a város min­den buja, baja, öröme és vi­gasza, minden gondja az uc cára, a nagy gazdasági válság azonban törzseket dönt le, dö­römbölve görditi le az üzletek redőnyeit, az emberek arcula­tán, redőzetén olvashatók le e gazdasági bajok összes bevé­sett nyomai. A statisztikából sokféle, néha helyes, néha hely­telen következtetéseket lehet le­vonni, de az ucca hü. Az em­berek arculata megbizható ké­pét nyújtja a gazdasági bajok­nak. Nézzük csak, miként bon­takozik ki ennek a fejlődő vá­rosnak jelen élete, miben is áll ez a szörnyű stagnáció. * Az utolsó két évben Békés­csabán nem volt építkezés, nem volt tatarozás, legforgalmasabb pontjai, a legnagyobb utvona­lak programszerű kiépítése ab­bamaradt. Annak ellenére, hogy mindenféle adómentességgel kü­lönböző kedvezményeket nyúj­tanak, az építkezés teljesen megállt. Véleményem szerint a válság kezdő pillanata éppen az építkezéseknél volt tapasz­talható. Az építkezéseknél az emberek filléres kamatokra al­kudtak, tekintetbe vették a ház jövedelmezőségét, stb., amint e kölcsönök folyósítása teljesen abbamaradt, megszűnt az épít­kezés és a tatarozás lehetősége. Három éve látunk már befeje­zetlen építkezést a város fő­pontján. Azt hinné az ember, hogy az olcsóbb anyagbeszer­zés, a leszállított munkabérek kihasználása, a bolthelységek lehető értékesítése, az építke­zést előmozdíthatná, — ehelyett azonban lehúzott redőnyöket, üres lakásokat és a házbérhát­ralékosok tömegeit találjuk. A legördült redőnyök azon­ban eltűnt cégtáblákra is követ­keztetnek. Ezen eltűnt cégtáb­lák mögött Békéscsaba lakós­sága tekintélyes adóalanyainak Jegnagyobb tragédiái fekszenek mult évcen termelt anyagmeny­nyiségük egytized részét érté­kesíthették. Az építkezés pangása tehát igy tükröződik vissza Békéscsa­ba uceáin, mint a város gaz­dasági megakadásának legjel­legzetesebb képe. Ez a kép nem is fog egyhamar megváltozni. Sok minden jobbra fordulhat saját t rönkből, az igények le­fokozása és takarékoskodás ré­vén, de az építőipar fellendü­lése mégis csak az olcsóbb köl­csönök folyósításának várva­várt órája után következhetik csak be. elrejtve. Gyártelepek, üzletek kerültek előbb kényszeregyez­ségbe, utóbb csődbe. Egy régi főtéri divatárukereskedő, kinek ötven éve állott fenn üzlete, sirva beszélte, hogy életében még sohasem volt karácsony előtt olyan üzletnapja, hogy egyetlen fillért sem aiulhatott, csak 1931 karácsonya előtt. Akiknek a múltból volt tarta­léktőkéjük, azok egy pár nehéz hónapot a mult teleslegeiből simitnak, akik azonban kiszá­mított kis tőkével és nagy hi­tellel kezdték vállalkozásukat és miután sajnos Magyarorszá­gon minden vállalkozás iiyen bázisra van alapítva, elpusztul­tak a válság kezdetekor es még e viszonyok hatása alatt leszál­lított bérű üzletek sem találnak ujabb bérbevevőkre. A város iparágának egyik leg­fontosabbika az építőipar, mert ezt a természet kényszerűségé­nél fogva a város önmaga adja munkásainak. Az építőiparból táplálkozik az épitész, az épí­tőmester, az ács, a lakatos, a kömives, a kályhás, a szerelő lés ntm tudom még hány rokon iparág, ezzel szemben nem hiszem, hogy a téglagyárak Brassó várost félig eltemette a hóvihar Az ingatlan-hitel megszűné­sével abbamaradt természetesen a mezőgazdasági ingatlanok megszokott nagy forgalma. Az a nagy vagyon, mely Békés­csaba határában ingatlanokban fekszik és amely a város pol­gárai vagyonának legjelentéke­nyebb alkatrésze, ma kétségte­lenül jóval kevesebbet ér, mint három évvel ezelőtt. A szabad kézből való forgalma az ingat­lanoknak, kölcsönök hiányában, a minimumra csökkent. Annál nagyobb lenne természetesen a kényszerű forgalom, az ingat lan árveréseknek a száma, ha a kormány nem jött volna „Fob," feljegyzés alatt ismert halasz­tási rendeletével, melynek gya­korlati értéke ugyan egyenlő a a kuruzslással. Akik szabad tőke felett rendelkeztek volna, olcsón juthattak volna ingatlan­hoz. Érdekes, hogy ezzel szem­ben sem a föld, sem a házbé­rek jelentékenyen nem csökken­tek. Az az értékveszteség, amely a gazdasági válság folytán elő­állott s, amely ugyan vélemé­nyem szerint csak átmeneti, —­egyike a legsúlyosabb szimp­tomáknak, mely alatt Békés­csaba polgársága szerwed. * Hogy vagyunk azonban a kommerciális yállalkpzásokkal ? Békéscsaba mezőgazdasági vá­ros. Mi van a gazdasági ter­ményekkel ? Mi van a búzával, mi van a buza értékesítésének lehetőségével ? Már mindenféle nevet kitaláltunk: márkázott ti­szavidéki búzát, nyolcvanon fe­lüli fajsúlyú csabai búzát és nem tudom még, hogy micsoda megkülönböztetéseket, — a bu­za csak nem megy. A búzának a piaci ára olyan minimális, hogy a termelési költségeket sem fedezi. Ezért megy Békés­csaba lakossága tönkre. Békés­csaba kimondottan mezőgaz­dasági város léyén, a mezőgaz­Bukarestből jelentik a MTI-nak: Az Erdélyben pár nap óta duló hóvihar tegnap este Brassóban és környékén elérte tetőpontját. Brassó teljesen izolálva van, az összes utak jár­hatatlanok. A telefoehuzalok a földön fek­szenek. A brassó—berecki vasút­vonalon teljesen szünetel a for­galom. Az összes vonatok Sepszi­szentgyörgyön maradtak, ahonnan nem tudnak kijutni A Bodok— Málnásfürdő között a személyvonatot a hó teljesen betemette. A kiküldött hóekék meg sem tudják közelíteni a vonatot és attól tartanak, hogy a vonaton levő 60—70 utas megfagy. A brassó—jernesti vonalon az uta­sokat szánkókkal kellett Brassóba visszaszállítani, mert ezt a vona­lat is betemette a hó. Sapej kinai város elpusztult Londonból jelenti a MTI: Pénteken Sapej városzrészből az a kevés is elpusztult és a lángok martaléka lett, ami az előző harcok után ebből a város­részből megmaradt. Most már az egész város csak füs­tölgő romhalmaz. Attól tartanak, hogy -a tüz át­csap a nemzetközi negyedre is. A japánok uj ütegeket szállítanak partra, hogy folytassák támadásai­kat a kínaiak ellen. Nankingben ma megkezdték az amerikai nők és gyermekek behajózását. A nagyhatalmak uj közvetítő javas­laton dolgoznak. Hir szerint az Egyesült Államok erélyes fellépést követel, amihez Anglia egyelőre még nem csatlakozott. Moszkvából olyan hir jött, hogy Oroszország nem fog ténylegesen beavatkozni a kinaiak és japánok között folyó harcokba és csak Mandzsúria északi felé­nek, elsősorban Charbin elfogla­lása miatt fog diplomáciai uton tiltakozni a japán kormánynál. Lapunk zártakor jelentik : . A Daily Express jelenti New­yorkból, hogy az Egyesült Államok értesítették a Népszövetség főtit­kárát, hogy a többi hatalmakkal kooperálva felszólítják -Japánt. hogg február h-ig vonuljon ki Kínából.

Next

/
Thumbnails
Contents