Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) január-március • 1-65. szám

1932-01-01 / 1. szám

Ara 12 fillér Békéscsaba. 1932 január 1 Péntek 59-ik évfolyam, 1-ső szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP irama u«r ydc^ , f — y lAAs*-' Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 3 pengő «v hónepra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. Reisz József Felelős szerkesztő Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint 1932 Pár óra múlva 1932-t irunk. A bölcsek felosztották a feloszt­hatatlan időt darabokra. Évek­re, hónapokra, napokra. Múlt­ra, jelenre és jövőre. A multat ismerjük, a jelent szenvedjük és a jövőt bizakodva lessük. Ha az ember elolvassa a világ bölcseinek, hires és neves ál­lamférfiainak jóslásait, a ha­landó embert földig sújtja a keserű, a minden bizakodás nélküli hang. A karácsonyest csöndjében beszédet hallgattunk a rádión kérészül is. Ez a be­széd is olyan volt, hogy nedves szempilláink is lecsukódtak. Mit hoz a iövő ? — szólt a távbeszélő. Mit hozhat ? Bajt, szenvedést, megpróbáltatást Az egész Európa egő kráteren tán­col. Elégedetlenség, forrongás az e^ész vonalon. London, Pá­ris. Berlin ég a belső láztól és a mi szegény, kis csonka orsz *unk valósággal az uj honalapítás küzdelmes napjait éli. De akár mit is jósolnak a bölcsek és akármilyen kétkedve várják politikusaink a jövő 1932-ik esztendőt, nekünk az az érzésünk, hogy minden ne­hézségek és küzdelmek dacára Magyarország lesz az a nemzet, mely a nagy megpróbáltatások idejét átélve, megujulva és fel­frissülve fog a jövőben a du­naparti nemzetek között helyet foglalni, hivatásának és ren­deltetésének megfelelve, nem­zeti ideáljainak élni. Ennek az országnak helye van a nap alatt és bármit is főztek ki a kisentente boszor­kánykonyháján, Szent István országa vissza fogja nyerni erejét, nagyságát, szépségét és hatalmát. Nem akarunk a jóslások sürü kődébe burkolózva borongó lélekkel perspektívákat mutatni. A mi hitünk a nemzet nagy múltjából meriti erejét. Ezt az országot nem most először szaggatják és tépik darabokra. Ezt a nemzetet nem először érik katasztrófák és végzetsze­rűnek látszó tragédiák. A ma­gyar nemzet történelmének minden lepergetett lapja tele van véres foltokkal, könnyel fájdalommal és gyásszal. Már a kalaposkirály megmondta, hogy „Magyarország a sors mostoha gyermeke", de viszont a költő szerint, ha a világ Isten kalapja, a mi hazánk bokréta rajta. Az uj ut mesgyéjén, az uj év kezdetén nincs okunk a kétségbeesésre. Sebeinket nem titkoljuk, de reményeinket sem adjuk föl. Talpra áll újra az ország, csak a politikai kuruzs­lóktól tudjunk mihamarább meg­szabadulni. A nép erős, egészsé­ges — erejében és gondolko­zásában egyformán, tehát a teljes felépüléshez nem kell más, csak becsületes szándék és tiszta közélet. Ezt az egyet kívánjuk mi a közeledő újévtől a tizenkettedik óra utolsó percében. (0. G.) Jánossy polgármester újévi nyilatkozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az év utolsó napján felkerestük hivatalos helyiségében Jánossy Gvula JÁNOSSY GYULA polgármestert és kérdést intéztünk hozzá, hogy minő impressziókkal néz Békéscsaba város jövőbeli fejlődése elé? Jánossy polgármester szíves volt munkatársunknak a következő nyi­latkozatot tépni, melyet alább közlünk: — Bizakodással nézek a jövő fe­lé — mondotta a polgármester — mert az az érzésem, hogy minden vona­lon általános javulásnak kell be­következnie. Nem szabad magunkat átadnunk a depressziónak, mert ez­által aláhanyatlik a munkakedv és megbénul minden igyekezet. Minden polgárnak arra kell törekednie, hogy bizalmat öntsön embertársába, aki talán a bajok és gondok nyomása alatt vesztett reménységgel kémleli a jövőt. — Békéscsaba városának minden ügye a képviselőtestület tagjainak ko­moly és közérdekű elbírálásától van függővé téve és megnyugvással kell konstatálnom, hogy a képviselőtes­tület jninden egyes tagja a város eminens érdekeit tartotta szem előtt, akár városfejlesztési, akár közgazda­sági, akár pedig szociális kérdések­ről volt sző. Bármilyen nehéz időket is élünk a jelenben, Békéscsaba pre­desztinálva van arra, hogy fejlődé­sében meg ne álljon. — Külön ki keli emelnem a vá­rosi tisztikart, amelynek minden tagja hiven, becsülettel tölti be közalkal­mazotti hivatását és örömmel kell leszögeznem, hogy a mult évben egyetlen eset sem fordult elő, hogy figyelmeztetéssel, vagy megtorlással kellett volna élnem. A tisztviselőikar lényegesen csökkentett fizetés mellett, teljes megelégedésre teljesíti hivatá­sát, melyet nemcsak kenyérkereset­nek tart, hanem át van hatva attól a gondolattól, hogy amikor Békés­csaba közönségének ügyeit intézi — egyúttal a nemzet érdekeit is szolgálja. — Az ínségesek ügyében minden lehetőt megtettünk a szűkre szabott keretek között. Gondoskodásunk ki­terjedt a szellemi munkanélküliek támogatására is és általában azon az alapon állunk, hogy a téli zord idők alatt minden Ínségest megsegítsünk. — A város jövő terveire nézve — a korlátozott viszonyok között, egy­előre fix javaslatokkal nem foglal­kozom, de a város diskrecionalis jogának megóvása mellett arra törek­szem, hogy a jövőben kiépítjük azo­kat a pilléreket, melyen Békéscsaba, mint önálló törvényhatósági város fog bekapcsolódni az ideiglenesen megcsonkított nemzetünk életébe. — Közös megértéssel, egyetértés­sel és bizalommal sok felesleges küzdelemnek elejét lehet venni, a nehézségeket eliminálni tudjuk és én azon őszinte kijelentéssel fejezem be a hozzám intézett kérdésekre felele­temet, hogy Békéscsaba város összes lakósságának, minden polgárának a legjobb és legboldogabb újévet óhaj­tok. (-) A Békésmegyei Közlöny napilap Egy évi küzdelem, — az ellen­áramlatokkal való eredményes kihar­colás után, örömmel jelenthetjük ol­vasóközönségünknek, hogy a m. kir. Miniszterelnökség Sajtóosztálya ma érkezett leiratával engedélyt adott arra, hogy a Békésinegyei Közlöny napilappá alakuljon át. Nemcsak nekünk — a lap szer­kesztőinek hozott ezzel az újév örö­möt, de annak a szabadon gondol­kozó, a magyar sors iránt őszinte érdeklődéssel viseltető közönségnek is, mely több, mint egy félszázad óta a Békésmegyei Közlöny-i saját or­gánumának tekintette, felkarolta és támogatta. A Békésmegyei Közlöny tovább­ra is igyekezni fog a nagyközönség j érdekeit képviselni és óvni, emellett nivós, bőséges tudósításokkal kibő­vült napisajtót fog adni Békésvár­megye közönségének, mely a küz­delmek idejében is kitartott kedvelt újságja mellett. A lap főszerkesztője dr. Reisz József ügyvéd, törvényha­tósági bizottsági tag, felelős szer­kesztője Oroszlány Gábor, kiadója Gruber Dezső. A Békésmegyei Közlöny, mint politikai napilap, az újjászervezés munkája után január közepén fog a miniszterelnökség engedélye alapján kiérdemelt jogával élni. Régi névjegyzék szerint lesz a legközelebbi választás JA Közlöny eredeti tudósítása.') Érdekes leirat érkezett ma a vár­megyére a belügyminisztertől. Közli, hogy tekarékossági szempontból a törvényhozás utján érvényesíttetni akarja a képviselőválasztók 1932-re érvényes névjegy­zékét a következő, 1933-as évre is és a névjegyzék összeállítás előmunkála­tait mellőzni rendeli. Javaslatával a belügyminiszter igen jelentékeny összegű kiadástól akaja megkímélni az államot, a várme­gyét és a várost. A rengeteg nyom­tatvány és adminisztrációs kiadások ugyanis igen nagy összeget tesznek ki minden évben az uj névjegyzék összeállításánál.

Next

/
Thumbnails
Contents