Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-17 / 154. szám

4 B®KE8WKÖYi2H XOMHI Békéscsaba, 1929 november 17 ww LAPOK F1LTZ, NYÚLSZŐR, VELOUR SOLAIL FINOM, ELEGÁNS, OLCSÓ Araimat próbálják, de ízlésem nem tudják utánozni WEISZ ETEL BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 15. Patkány, egér, mezei egtr irtó „RATINOL". Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előállítva. Más állatra, emberre ártalmatlan. Sváb, csótány, ruszni, poloska, hangya irtószer „RUSSIN" tökéletesen irt. Szagtalan! Nem piszkít I Napi árban szállítja: Ratinol Laboratórium, Budapest, VII., Murányi-u.36. Krónika Olyan szép volt mult vasárnap, Istenem! Az örömtől könnybe lábadt Két szemem, A szivem meg büszkeségtől Dobogott S szörnyen fáj, hogy ez a nap is Elkopott. Zászló lengett minden háznak Erkélyén, Öröm tombolt sok-sok lélek Legmélyén. Boldogságtól kipirultak Az arcok Es e napra elnémultak A harcok. Régi álmunk valósult meg Minekünk: Eljött hozzánk a mi „kedves" Követünk. El is hozta mindazt, amit Megígért És dolgozik továbbra is A népért. Jaj de szépen beszélt ott a Székházban (Sok ember még ma is ettől Van lázban), Elhallgattuk volna másnap Reggelig, Hogyha mi is kapunk villásReggelit. Minden szava — ahogy mondják — Arany volt, Hallgatóság bus szivébe Behatolt. Jó talajra talált ottan Minden szó. Ahol eddig soha semmi Nem volt jó. Ámde most már nagyra nőtt a Bizalom Es ahol csak erre nyilik Alkalom, Derült arccal tárgyalják a Holnapot, Minek Bud ur vetett erős Alapot. • Vetés után jön majd a bő Aratás S ha lesz itten még egy székházAvatás Eljön újra Bud miniszter Avatni S a gyümölcsöt mi fogjuk leAratni. Igy lesz Bud ur mindenképen Népszerű, Működése minden téren Észszerű S ha megtetszik Bud miniszter Minekünk, Még száz évig lehet majd a Követünk. erde. Torzított koponya a szarvasi décsi pusztán Egy nevezetes lelet két év múlva jutott nyilvánosságra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mintegy két órányira fekszik Szarvas községtől a határához tartozó décsi puszta, hol valamikor a megye egyik legvirágzóbb falva állott. Tessedik Sámuel hires szarvasi lelkész feljegyzései között utalást találunk arra is, hogy e pusztán többszáz év előtt főiskola is állott. Még a békeidőben a décsipusztai Telekhalmon több izben végzett ásatást Krecsmárik Endre szegedi tanár, ki abban az időben a szarvasi ev. tanítóképző intézetnél működött. A halmon sikerült kinyomoznia az egykori templom alapfalának egy részét. A falakon belül rengeteg egymásra hányt emberi vázat lelt. A török uralom alatt ugyanis a rabló török csapat elől a templomba menekült lakosságot — amint azt a leletekből Krecsmárik megállapította — a török katonák megtámadták s legyilkolták. Néhány török katona is ott hagyta a fogát s mert a török seregben tatárok is szolgáltak, egy 60 éves tatár koponyáját is felszínre hozta a kutató tanár ásója. Ugyanezen a helyen, ezelőtt 2 I évvel, ősszel Kiss Sándor szarvasi tanitóképzői igazgató néhány tanártársával szintén kutatást végzett. Az egykori templom alapjának további részére akadtak s ujabb, egymásra hányt embervázakra. Leltek azonkívül különleges formájú vágó fegyvereket, edényeket, stb. Legnevezetesebb volt azonban egy torzított, csúcsos emberkoponya, mely a régi leletek között nemcsak hazánkban, de külföldön is igen ritkán fordul elő. Sajnos, ez a torzított koponya, a tudomány végtelen kárára, az ásatás alkalmával eltűnt. Nálunk a többi között Őszönyben, Csongrádon, Szeged-Öthalmon, Székelyudvarhelyen, stb. leltek torzított fejeket. A régészek és anthropologusok szerint a ko ponyatorzitás Amerika őslakóinál divott, kiktől átjutott Kínába, Japánba s a tatárok közé e szokás ismerete, de azt csupán a tatárok gyakorolták, kiknél egészen a XVII-ik századig meg volt a koponyatorzitás. Ugyanezen szokást emiitik a szkítáknál, hunoknál és avaroknál is. E két utóbbinál ugy magyarázható ez, hogy tatárok is szolgáltak a hun- és avarseregekben. A tatároknál a koponyatorzitás az előkelők kiváltsága volt. Csongrádon a Tisza partoldalában valóságos családi sírboltot fedeztek fel ilyen torzított fejekből. A szarvasi nyomaveszett makrocephal fej is a török hadseregben szolgáló előkelő tatár koponyája lehetett, ki a décsipusztai templomban való öldökléskor esett el valamelyik kétségbeesetten védekező keresztény férfi kezétől. Végtelen kár, hogy az akkori törökdulásos, véres időknek eme rendkívüli vázmaradványa nem kerülhetett szakember kezébe, hogy feleletet adhatott volna nagyfontosságú tudományos kérdéseker. magyar argentínai aratáson Argentínai levél — Most kezdődött meg az aratás Argentinéban — Rekordtermés van az idén — A fővárosból vasárnaponként ingyen vonatok viszik a nézőket a gazdaságokba (A Közlöny eredeti tudósítása.) Klenk József békéscsabai fiatalember, aki már huzamosabb idő óta él Délamerika egyik leggazdagabb országában, Argentínában, időnként fel szokott keresni bennünket leveleivel. Ezekben az ottani élet furcsaságairól, nagyszerűségéről, a bevándoroltak életéről és a magyarok sorsáról szokott beszámolni, nem felejtvén el soha forró üdvözletet küldeni a távoli szülőföldnek. Legutóbbi le /ele, amelyet október 16-án indított útnak, megint néhány érdekességről számol be. Elsősorban egy Varjas János nevü erdélyi magyar szerencséjét irja le. Ez a derék magyar csakugyan nagy szerencsét csinált. „Történt nem is oly régen — irja Klenk, többek között — vagy három hónappal ezelőtt, hogy egy épületen 40 magyar is dolgozott. Köztük voltak kőművesek, ácsok, vizvezetékszerelők és napszámoKULPir^oVi áiiHÁZ BÉKÉJCSABA FELTETELEK sok. Az egyik napszámos Varjas volt, aki két hete jött ki Argentínába. A szerencse mindjárt kedvezett neki: munkát kapott. Az első fizetéséből vett egy tizedsorsjegyet 2 peso 40 centavosért. Pár nap múlva megvolt a húzás és a magyar napszámos sorsjegyét 50.000 pesós főnyereménnyel húzták ki. Barátunk igy bezsebelt 5000 pesot, ami körülbelül 12.000 pengőt tesz ki. Azonnal vett egy hajójegyet, a csizmát meg, amiben jött, ledobta, helyette lakkcipőt öltött, elegánsan kiöltözködött, aztán hazament. Még anynyit sem tett meg, hogy egy pohár sört fizetett volna a volt munkástársainak. Ugy elment, azt se mondta, hogy itt volt!" Természetesen nem mindenki ilyen szerencsés ebben a távoli országban. Sőt! Nagyon szemléltető módon, őszinte szavakkal irta le éppen nemrégiben lapunk hasábjain egy másik, Argentínába szakadt békéscsabai magyar, micsoda agybomlasztó nyomorúság és keserűség az osztályrésza ott a legtöbb újonnan érkezettnek. A rettentő idegenségben azután jóízű felüdülés és hathatós bufelejtető, ha a mozik » magyar filmet játszanak. Ilyen volt a szeptember 29-ikei dátum is, amikor a Magyar rapszódia került bemutatásra, hangosfilm-alakban. A távol élő magyarok ekkor teljes két órán át Magyarországon képzelték magukat. Zsúfolásig telt ház volt, minden előadásra tisztára magyarokkal telt meg a mozi. Es a földgömb másik részén küzködő szegény fáradt magyarok szive fájdalmasn megszorult, összefacsarodott, amikor a messze tengerentúl hullámzani látták az áldott magyar kalásztengert, lomhajárásu tehenek ballagtak az illatos legelőn és a kis falu akácfái alatt ünnepi misére látták indulni a magyar ruhás leányokat, legényeket ... Elszoruló szívvel nézték a mozivásznon lepergő magyar aratást... pedig ott is most kezdődött meg az aratás : november 16—18. körül.. A meleg most 30 fok Celsius, nagyszerű idő az érésre. Hetenként egyszer-kétszer esik, ami hatalmasan megjavította a terméskilátásokat. A lapok jelentése szerint Argentínában az idén olyan bőséges termés lesz, amilyen már évtizedek óta nem volt Ez aztán alaposan befolyásolni fogja majd a gabona világpiaci áralakulását. De nemcsak a gabonatermés lesz kitűnő, ilyen a len, a gyapot, a rizs, a dohány termése is. Mindenből rekordtermés lesz az idén Argentínában. Érdekes, hogy a kormány hogyan igyekszik megismertetni és megszerettetni a városi lakossággal a mezőgazdálkodást. Aratás táján 250—300 kilométernyi távolságig minden vasárnap ingyen különvonatok szállítják ki a campra, a földekre a városiakat, hogy megnézhessék a gazdálkodást és láthassák az ország mérhetetlen gazdagságát. A városiak kényelmes vagonokból, egy centavos költség nélkül szemlélhetik a kinti vad területeket, amelyek végtelen táblákba vannak felosztva és be-