Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-27 / 148. szám

4 ® f Kv f * * i(B VKM KOMSm Békéscsaba, 1929 október 27 jUDMIW FMLf W^y&^r OSiiai | HŐI DIVATÁRU HÁZA | nsSTTSSTi ©szi és téli | s női kabátot !JÍ=!1S legolcsóbban Fogy az Alföld Hogyan terjed ijesztő módon a szikes az Alföld keüős közepén? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar élhetetlenség néha hihetetlen értékek pusztulását okozza s a kormány rövfdlátása parlagon heverteti nem egyszer a legjövedelmezőbb terüleieket is. Szinte elképesztő hallani, hogy Szeged környékén mintegy 2200 katasztrális hold szikes terület van az úgynevezett Fehértó területén, mely szikes terület nemhogy csökkenne, de gondozatlansága folytán folyton terjed és mindig ujabb és ujabb területeket hódit el az Istenáldotta termő talajból. A sziksótartalom többezer vagont tesz ki s a tó rendes vízállás idején nagyszerű haltenyésziő hely, ahonnan 1917-ben 1313 mázsa pompás husu pontyot fogtak ki. A város nagyszabású halastavat akart létesíteni s a környező gazdákat társulásra hivta. Ezek azonban inkább tul akartak volna adni köze ben levő földjükön, lehetetlen árakat kínálva. Á halastó kérdése tehát abba maradt. A város egyedül nem képes erre, a földmivelésügyi kormány pedig nem törődik ezzel s igy áll elő aztán az a szégyenteljes helyzet, hogy a 2200 kat. hold kincsesbánya már évtizedek óta parlagon hever s a vad szik ijesztően íerjeszkedik tova nem nagy dicsőségére a magyar józan és praktikus gazdálkodásának. Két szenzációs könyv Ismeretlen név: Munk Arthur áll egy közel 30 íves, vaskos kötet kifejező, nagyszerű címlapján, amely ennyit mond : A nagy káder. (Egy pleni feljegyzései a foradalmi Oroszországból.) Az ismeretlen névvel díszített címlap mögött azonban érdekfeszítően izgalmas, túlfűtött és lebilincselő történet várja az olvasó mohó szemét, szomjas lelkét. Történet, amely a szibériai hadifogolyéletet, az ezt megelőző frontszolgálatot és a nosztalgia által brutálisan meggyötört magyar hadifoglyok forró hazavágyódásait és szenvedéseit rajzolja meg. Ez a könyv a mezítelen igazság, a vakmerő őszinteség könyve. Megráz és megdöbbent a bátorságával és a megalkuvás nélküli szókimondásával csakúgy, mint a hatásvadászat keresése nélkül odavetett reális színeivel és képeivel, amelyek — akár megtörténtek, akár nem — hűséges tükörképét adják az úgynevezett „daliás idők"-nek. Csodálatos lapjai vannak ennek a csodálatos könyvnek, de nem tudjuk, melyik szine a komolyabb és lesújtóbb: az e, ahol az életüket mindenféle trükkökkel mentő tisztekről olvasunk emberi rajzolatokat, az-e, ahol a fogság infernójának Mi történt üaggys^énáson ? A szétiási malom gépésze félrevezette a hatóságot (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban érdekes, sőt megdöbbentő feljelentés történt a csendőrségen. Bérkocsin egy izgatott, képéből kikelt férfi érkezett a csendőrörs elé, ahova lélegzetvesztve rohant be és elfulladt hangon tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen : — Lovas János vagyok, a nagyszénási Cifra-malom gépésze — mondotta. — Kerékpáron bejöttem, hogy 750 pengő adóhátralékot kifizethessek. Itt hallottam, hogy részletben is fizethetek, mire visszafordultam és biciklimmel hazafelé indultam. Uiközben betértem a Szóllath-csárdába, ahol öszszetüztem egy ismeretlen vasutassal. A vasutas később két társával együtt meglesett, leütöttek egy doronggal, letepertek, a pénzemet meg a kerékpáromat elvették és elmenekültek. Üljünk autóba, menjünk utánuk, még megcsíphetjük őket! A szenzációs bejelentés után Lovas két csendőrrel autóba ült, kirobogtak a fábiáni vasútállomás környékére, ahol állítólag a rablótámadás történt. Hosszú és izgalmas hajsza és nyomozás után — amelyben a derekegyházi csendőrörs is részt vett — megállapipitották, hogy Lovas maga találta ki a rablótámadás meséjét. Hazulról nem 750, hanem mindszörnyü napjait festi, az-e, ahol a vörös csőcselék szennyes dühe tombol és rendez roppant hekatombákat a védtelen hadifogolybirkanvájbó, csak azért, mert ez nem hajlandó meghódolni a kótyagos „eszmék" előtt? Szörnyűség, amit a dekkoló, kórházazó tisztekről ir és még szörnyűbb, amikor például ilyen sorokra bukkanunk : „A legénység türelmes, csendes. Nem zúgolódnak azon, hogy a tiszteket nagyszerűen élelmezik, likőrökkel, csokoládéval, látják el az ő rovásukra .. . Azt hiszik szegények-, hogy ennek igy kell lenni. .. „Ilyen megjegyzések gyakran tarkítják a könyvet, amely a legalaposabb és legmegfontoltabb vádirat minden háború ellen. Pompás plasztikával dolgozik az iró. Az alakjai husból-vérből való emberek és amit cselekszenek, az maga a természetes élet. Ez valószínű is, hiszen az iró aligha mozgat költött alakokat, amire nincs is szüksége. Abban a mélységes pokolban, amelyet hadifogságnak neveznek, az embereknek, a témáknak, az eseményeknek, a sorsoknak, a szenzációknak folytonos nyüzsgése folyt, ugy, hogy a jóhiszemű írónak csak ébren kelleit maradnia, kinyitni a szemét, aztán a króniössze 5 pengővel indult el. Hazafelé menet ittas fejjel ugy határozott, hogy a dónáti vasútállomástól a vasúti sinek közt fog biciklizni. Ezt Balogh Antal pályaőr nem engedte meg neki, mire Lovas ellökte a kerékpárt és elszaladt azzal, hogy a fábiáni állomásfőnöknél feljelenti Balogot. Útközben meggondolta a dolgot, kitalálta a fenti mesét, hogy a vasutason bosszút álljon. Lovas ellen hatósági közeg félrevezetése és rágalmazás miatt megindult az eljárás. A gyűlések napja Vasárnap 13 gyűlés lesz Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása) A mai vasárnapot bátran lehet a gyűlések napjának nevezni, miután nem kevesebb, mint 13 gyűlést tartanak a város bel- és külterületein. A gyűlések túlnyomó része politikai természetű és a közeli vármegyei választásokkal függ össze. Gyűlés lesz délután a Jósikautca 102., a Berényi-ut 30. és a Dombos-utca 12. szám alatt, ahol a szociáldemokraták tartanak gyűlést, továbbá a Fényesi- és Nagyréti-tanyákon, végül Erzsébethelyen, ahol a Resicza-, a Márkus-, a Friedmann-, a Breier- és a Bodnár-féle vendéglőkben lesznek politikai gyűlések. Az utóbbiakat azonban mind a polgári. pártok rendezik. A polgári pártok a Dombos-utca 12. szám alatt is tartakát rovó egyszerű, gépies munkájával mindent megörökítenie. Munk Artúr ezt végezte el könyvében, azonban olyan rutinnal és avatottsággal, ami tagadhatatlanul erős irói készség és figyelemre" méltó tehetség mellett szól. Stílusa eredeti, élvezetes, könnyed és tiszta magyar. Színezései pompásak, változatosak és finomak. Könyvének számos lapja felér Remarque vagy Markovics Rodion könyvének egyes részeivel, ami az iró kivételes tehetségének a legszebb bizonyítéka. A nagyszerű kiállítású kötetet a Pantheon-könyvkiadó adta ki, példátlan áldozatkészséggel és Ízléssel. * Hangay Sándor Kékkönyve. Ez tulajdonképpen három kötetből áll, amelyek egymástól távoleső időközben jelentek meg és a kitűnő iró szélesskáláju oeuvrejének mindenféle műfajú termését adják. A rendkívül termékeny és széles körben népszerű iró a kékkönyveiben pazar kézzel szórja szét kivételes géniuszának kincseit. Versek, novellák, regények, dalok, kották, vezércikkek, értekezések, életrajzi közlemények és történelmi becsű visszapillantások sorakoznak bennük olyan rendnak gyűlést, amely a szocialisták gyűlését megelőzi. Végül a magántisztviselők ,is tarlawak gyűlést, valamint az Általános Népegylet is, ezek azonban nem politikai természetű öszszejövetelek lesznek. Sorbaállás, tülekedés a szénért Panaszok a békéscsabai vasútállomás szénkiosztása miatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Aki fáradságot vesz magának és felkeresi a békéscsabai állomás Erzsébethelyen levő széntároló helyét, az különösen a kora reggeli órákban igen épületes és módfelett szórakoztató látványosságot élvezhet. Mindenekelőtt azt láthatja, hogy az éjszakai sötétség elmultával csapatosan kezdenek szállingózni az emberek a szénraktárhoz, majd fegyelmezetten sorbaállanak és türelmesen várakoznak órák és órák hosszáig. A várakozók sora mindig hosszabb lesz és ugyanebben az arányban növekszik a sorbanálló emberek türelmetlensége. Ez érthető is, hiszen tapasztalatból tudják, hogy a kiosztásra érkezett szénmennyiség oly kevés, hogy alig féltucat embernek jut, a többi aztán — negyednapi ideges várakozás után — üres kezekkel kénytelen távozni. szeres rendszertelenséggel, hogy az olvasó a különböző műfajok olvastán tulajdonképp felüdül és a legmüvésziesebben elszórakozik. A kékkönyvek Hangay Sándor intim és ötletes szócsövei, amelyekkel a legszorosabb kapcsolatot tart fenn széles olvasótáborával. Ezekben mondja el találó, véres igazságú, komor és komoly véleményeit — de mindig élvezetes modorban, legtöbbször költői köntösbe öltöztetetten — emberekről, írókról, könyvekről, intézményekről, cselekedetekről, hibákról és bűnökről. Minden aktualitáshoz azonnal hozzászól, még pedig lángoló hazafiságának megfelelően az intranzigens magyar ember szemszögéből. Helyes ötlet, okos gondolat ezeknek a kékkönyveknek megjelentetése. A mai héfrétgörnyedős, cimkórságos világban jól esik a gerinces ember bátor hangja, férfiasan nyilt véleménye. Hangay könyveiben mindez meg van, illetően csakis ez van bennök, a nagy sereg artisztikus, magas irodalmi értékű, szines és szép vers és novella mellett. A kékkönyvek 2 pengős áron beszerezhetők az írótól, Budapest, f., Városmajor-utca 10.