Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-12-29 / 166. szám

Békéscsaba, 1929 december 29. Vasárnap 56-ik évfolyam, 166-ik szám MEGYEI KÖZLÖNY POLITBICAl LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső [ Telefonszám • 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabés szerint, Közlekedési rend Ha valahol hozsannával és dia­dalujjongással lehet üdvözölni az uj közlekedési rendet, amely 1930. január 1-én fog életbelépni, ugy ez a város az. Ha valahol nagy szükség, égető szükség volt az utcai közlekedés mai rendetlensé­gének ha nem is egészen euró­paias, de legalább emberi szabá­lyozására, ugy arra itt már régóta sürgős szükség volt. Mert sehol olyan szembeszökő és fantasztikus méretű nem volt a közlekedési rendetlenség, mint itt nálunk, ahol gyakori esetekben az utcáinkon észlelhető állapotokat a legeny­hébb titulussal is közlekedési anar­kiának lehet jellemezni. Vagy nem közlekedési anarkia, sőt utcai botrány az, hogy a ne­héz pénzeken, rengeteg veszeke­dés, felszólalás és interpelláció után elkészült járdáinkon majdnem min­den utcában nemcsak biciklikkel közlekednek vigan és állandóan, hanem talicskákkal is, sőt nem ritkán négykerekű kézikocsikkal és mázsányi terhekkel megrakott toló­kocsikkal is 1 ? Ilyesmi jóformán csak nálunk lehetséges, ahol az utcai rendőrposzt felirja ugyan a biciklistát, ha az Andrássy-utra szabálytalanul fordul be, ellenben szabadon útjára engedi azt a furcsa karavánt, amely liszteszsákokkal vagy kormos vaskályhákkal agyon­terhelt kézikocsit vontat a gyalog­járón, ahonnan ennek következté­ben minden gyalogosan haladónak az útszéli árokba kell letérnie, ha ugyan nem a kocsiutra. Ki ne ismerné azokat a vérfor­raló jeleneteket, amelyeket egyes kerékpárosok rendeznek, azzal, hogy a járdán gyorsvonati tempó­ban száguldoznak és a már-már beért gyalogjárókra pont a hátuk mögött csörrentenek rá őrült csen­getéssel? Ki ne találkozott volna már a gyalogjárón robogó motor­biciklistával ? Es ki ne bosszanko­dott volna már azon, hogy hosszú lajtorjákat, meszes és sáros kő­müvesállványokat, gerendákat és hosszú szál deszkákat vittek szem­be neki kényelmes emberek, akik az összes gyalogjárók testi épsé­gét és ruhája jóvoltát veszélyez­tették sétifikálásuk közben, noha a kocsiúton annyi hely volt, hogy a létrájukat akár — keresztben is vihették volna 1 ? Mindezeket a rendes, közönsé­ges napiélet megszokott jelenségei, illetőleg kellemetlenségei közül ra­gadjuk ki, csupán azért, hogy rá­mutassunk arra, hogy eddig is — ugy látszik — mi voltunk az a város, ahol az emberi önzés, tu­datlanság vagy rosszakarat nem tisztelte a mások jogait az utcai közlekedés terén. Mindezeket ta­lán meg fogja most szüntetni az uj közlekedési rend, ám ebben — bocsánat a gorombaság miatt — mi alaposan kételkedni bátorko­dunk. Nevezetesen és főleg azért ké­telkedünk, mert — nem kétséges — eddig is megvolt az arra hiva­tott hatóságnak minden módja és eszköze arra, hogy a közlekedési rend ellenségeit és a közlekedési rend anarkistáit megrendszabá­lyozza és a mások jogainak tiszte­letbentartására, a köz objektumai­nak pedig megbecsülésére szorítsa. Akár keztyüs kézzel, akár gorom­bán, de rá lehetett volna szoktatni a talicskásokat és biciklistákat a járdák szerény mellőzésére, azon­ban erről következétesen és min­dig, elfelejtkeztek. Es valószínűen el fognak felejt­kezni a jövőben is, az uj közle­kedési rend ellenére is. Es igy ez is egy olyan rendelet lesz, amely keményen, vérlázitóan szigorúan hangzik és amely hallatlanul ide­ális állapotokat is teremtene, csak­hogy — nem fogják sem betartani, sem ellenőrizni. A városok békéscsabai kultur­kongresszusának Korniss Géza dr. városi tanácsos Debrecenben gyal a kongresszus programjáról tár­(A Közlöny eredeti tudósitása.) Tudvalevő, hogy a Városok Kul­turális Szövetsége legközelebbi kongresszusának színhelyét a Szö­vetség vezetősége Békéscsabában állapította meg és annak határ­napjaiul február 2. és 3. napját tűzte ki. Ezzel kapcsolatosan az előké­születek már hetekkel előbb meg­indultak, amelyeknek nagy mun­káját Korniss Géza dr. városi kul­turtanácsos vállalta magára. Ezek az előkészületek a kongresszusra érkező száznál is több előkelő résztvevő fogadtatására, elszállá­solására és kalauzolására vonat­koznak, ezenkívül a kulturkon­gresszus tulajdonképpeni munká­jának előzetes megállapítását és a vendégek szórakoztatását is cé­lozzák, amely utóbbi a hangver­senyek és tárlatok rendezése által fog megtörténni. A kulturkongresszus részleteseb előkészületeinek lebonyolítása cél­jából Korniss Géza dr. kulturta­nácsos most Debrecenbe utazott, ahol a Városok Kulturális Szö­vetségének elnökével: Vásáry Január elsején életbe lép az uj közlekedési rendelet A gyalogjárók csak a járda baloldalán közlekedhet­nek — A kerékpárokon nem rendszám, hanem a tulaj­donos neve lesz feltüntetve István dr. debreceni polgármester­rel fogja megállapítani a rész­letes programot, a vendégek ér­kezésétől kezdve azok eltávo­zásáig. A kulturkongresszus munkáját már nagyrészt körvonalazták az eddigi levelezések során, igy nagy­jában eldöntötték, honnan és mely városokból érkeznek előadók, sőt azt is megállapították már, kik és milyen művészek fognak szere­pelni Békéscsabán, a tervezett szórakoztató előadások keretében. Ez a keret azonban még nem végleges, az valószínűen még alaposan bővülni fog, mert máris jelentkeztek egyes városok, ame­lyek a saját, országos hirü művé­szeiket is szeretnék megszólaltatni a békéscsabai kulturprogrammal kapcsolatosan. Korniss Géza dr. debreceni tár­gyalásai éppen ezekre az ujabb kívánságokra vonatkoznak és ezek­nek összeegyeztetésével most már végérvényesen és visszavonhatat­lanul meg fogják állapítani a kongresszus programját. Mint ismeretes, a belügyminisz­ter rendeletileg szabályozta a köz­lekedés rendjét, amely rendelet 1930 január l én lép életbe. A rendelet érdekessége az, hogy a gyalogosok közlekedését is szabá­lyozza, amennyiben a gyalogosok csak a járda baloldalán közleked­hetnek. Ugyancsak érdekessége az uj rendeletnek az is, hogy a kerékpárokat nem rendszámmal, hanem a tulajdonos nevét feltün­tető táblával fogják ellátni. A ren­delet egyébként, amely a napok­ban falragaszokon is megjelenik, a következő újításokat tartal­mazza : Gyalogközlekedés A gyalogjárók általában csakis a gyalogjárón közlekedhetnek. Ahol járda nincsen, az utszéle mellett az útnak legfeljebb egy méternyi széles sávján kell járni. A közle­kedés a menetirány baloldalán történik ; szembe jövő gyalogjáró­nak balra kell kitérni, az előhala­dót pedig jobbról kell megelőzni. A gyalogjárón csoportokban ha­lad ni, vagy ott csoportosan álldo­gálni tilos. A gyalogjárón nagyobb terjedelmű, továbbá a gyalogosok ruhájának beszennyezésére, a köz­lekedés zavarására, vagy a sze­mély és vagyon veszélyeztetésére alkalmas tárgyakat vinni tilos. Az úttesten mindig a legrövidebb át­kelést biztosító derékszögben kell áthaladni. Gyermekkocsik és kézi­betegkocsik a gyalogjárón csak egyenként, egymásután, a gyalo­gosokra vonatkozó rendelkezések szerint közlekedhetnek. Kerékpárt gyalogjárón tolni tilos. Kerékpárközlekedés A szabályszerűen (dörzsfékkel, csengővel, lámpával) felszerelt ke­rékpárral csak akként lehet köz­lekedni, ha az a tulajdonos csa­ládi és utónevét, továbbá lakó­helyét feltüntető táblával van el­látva. A fehéralapu, 10 cm. hosz­szu és 5 cm. széles táblán a be­tűknek, illetőleg számoknak fekete szinüeknek kell lenni. A táblát a tulajdonosnak kell elkészíttetni és azt a kerékpár első tengelyének menetirány sze­rinti jobboldalán kell felerősíteni. Minden egyes kerékpárosnak a személyazonosság igazolására al­kalmas, fényképpel is ellátott ok­mánnyal kell ellátva lennie. A személyazonosság igazolására bár­milyen arcképes igazolvány meg­felel ; aki azonban ilyennel nem rendelkezik, a rendőrkapitányság bejelentő hivatalában az arckép egyidejüleges bemutatása mellett, igazoló okmányt beszerezni köte­les. Kerékpáros csak lépésben ha­ladó jármüvet előzhet. Állati erővel vont járómüvek és kézikocsik Minden kocsitulajdonos köteles kocsiját megfelelő jelzőtáblával el­látni. A teherkocsi jelzőtáblájának 35 cm. hosszúnak és 25 cm. szé­lesnek, a személyszállító és kézi­kocsik táblájának 20 cm. hosszú­nak, 15 cm. szélesnek kell lenni. A jelzőtáblát a teher- és kéziko­csin a kocsi jobboldalán kivül, mig a kizárólag személyszállításra használt kocsin a kocsi belsejé­ben (tükördeszka) akként kell el­helyezni, hogy az jól látható le­gyen. Kizárólag árufuvarozásra szolgáló jármüveken ezenfelül tel kell tüntetni a járómü önsúlyát és teherbírását (legnagyobb hordké­pességét). — Forgalmasabb köz­utakon állati erővel vont jármü­vet és szabadon hajtott állatot nem hajthat, illetőleg nem vezet­het az, aki 16-ik életévét még be CSUKOTT S Z E M É LY BÉRAUTÓK ÉJJEL-NAPPAL KAPHATÓK SUHAJDA GARAGEBAN TELEFON 93 •

Next

/
Thumbnails
Contents