Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám
1929-12-15 / 162. szám
Békéscsaba, 1929 december 15. Vasárnap 56-ik évfolyam, 162-ik szám ¥ BEKESMEGYEI EOZLOHI POLITIKUS LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám • 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Méltóságos kontárok Ma, amikor minden túlzás nélkül megállapítható az ipar és kereskedelem szörnyű haldoklása, éles sivitás gyanánt hangozhatik a fővárosi szabóiparosok ipartestületének az a leleplezése, hogy miféle hivatalosszabóvállalkozások dolgoznak ma a legitim ipar mellett, ennek közvetlen tönkretételén. A következő állami közüzemekről tud a budapesti ipartestület: a Ludovika, a katonaság, a csendőrség, a képviselőház, a posta, a földmivelésügyi, a, vallás- és közoktatásügyi, a MÁV és annak főműhelyei, a testőrség, a koronaőrség, az államrendészeti szervek, a rendőrség, a folyamőrség és a MÁV gépgyár, a Köztisziviselők Fogyasztási Szövetkezete és az Országos Ruházati Intézet, mely utóbbi a háborús állami üzemből alakult át, százezer pengő alaptőkéjű részvénytársaság. Ennek a „magán" rt.-nak igazgatóságéi an és felügyelőbizottságában helyet foglal három aktiv államtitkár, nyugalmazott államtitkárok, miniszteri osztálytanácsosok, ezredeslelkészek és a Hangya és Futura főtisztviselői. Képzelhetjük, hogy milyen győzedelmes versenytársak az ilyen összeköttetésekkel rendelkező konkurrensek az iparosokkal szemben. És képzelhető az is, hogy például a közszállitásoknál az ilyen méltóságos urak által igazgatott szabómühelyek milyen játszi könnyedséggel ütik ki azokat a versenytársaikat, akik ilyen magas vezetőkkel nem, csak szaktudással és évtizedek munkájának tapasztalataival rendelkeznek. Egységespárti pártfegyelemtől mentes aggyal nehéz elképzelni, miképpen akar a kormány javítani a haldokló ipar helyzetén. Hitelt nem ad, kiviteli lehetőségeket nem teremt. Ami belföldi piac pedig mutatkozik, azt sietve, sóskahad módjára learatják a méltóságos kontárok üzemei. Az államtitkár urak, mint szabók, szaktársaikkal, az eredes-lelkészekkel és a miniszteri osztálytanácsos urakkal együtt. Valahogy ugy képzelte eddig minden józan magyar ember, hogy a koronaőrségnek, a rendőrségnek, a testőrségrek, a vasúti főműhelynek, a Ludovikának és a többi állami micsodának egyedüli és kizárólagos hivatása az, ami a cimében jut kifejezésre. Nem gondoltuk, hogy az államvédelmi szervezetek és katonai nevelőintézetek eredeti rendeltetésükkel csak mint mellékfoglalkozással bíbelődnek, a kedveltebb — mert hasznothajtó — foglalkozásuk ellenben az, amit egy-egy cégtáblájukról viritle: szabóüzem, nyomdavállalkozás, cipészmühely, borbély- és fodrászterem. Azt hittük eddig, hogy a méltóságos kontárok által eddig előkelően lenézett mesteremberkedést nagy kegyesen a kérgestenyerü munkásokra bizni méltóztatnak, de azt, hogy abba beleártsák magukat, sőt nagyüzemként kisajátítsák maguknak, egyetlen percig sem hihettük. Aminthogy nem hihetjük azt sem, hogy az agyonkonkurrált iparosoktól eltűrnék őméltóságaik, ha ezek viszonzásul, amiért a kenyerüket elveszik, a méltóságos urak ke nyerébe ülnének bele és felcsapnának testőrnek, rendőrnek, ludovikásnak, vasutasnak, ha már mindezek az ő mesterségüket foglalták el. Csodálatos az a merészség, amellyel a méltóságos kontárok végnélküli türelmet tételeznek fel az ország derék iparostársadalmáról, atekintetben, hog^ az ő illetéktelen „iparűzésüket" mindörökre szó nélkül fogják tűrni és elviselni. Egyenesen vakmerőség, ha ugyan nem impertinencia ilyesmit feltenni, és éppen ma, amikor a nemzetfentartás egyik erős oszlopát, a magyar iparostársadalmat a halálos végveszély, a szörnyű katasztrófa, a teljes összeomlás fenyegeti. Miből fizessen, — ha már életfentartásra nem telik — adót, lakbért, boltbért, műhelybért, forgalmiadót és a sok minden más rengeteg sallangot, nem is szólva a munkabérekről és a nyersanyagról 1 ? Ezeket pedig fizetnie kell, még akkor is, ha önmagának még kenyérhéjra sem telik. Hisszük, hogy az öntudatos magyar iparosság még idejében fel fogja ismerni a létét alapjában veszélyeztető, a méltóságos kontár urak által vezetett ipari üzemeket s az iparűzés privilégiumát meg fogja szerezni a maga számára. Ha élni akar, ha nem akar összeomlani, ezt kell tennie ! Minél előbb, minél sürgősebben. Az ipar az iparosoké. (h. r.) Összeomlott történelmi hazugság Egy magyar tudós leleplezése a román hazugságról (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Erdélyt megszálló oláhok mindent elkövetnek, hogy minél ferdébb beállításba helyezzék nemcsak a magyar történelmet, de a magyar tudományt is. A dákorománság cimén ősi jogot formálnak Erdélyhez, mint a rómaiak állítólagos, egyenes leszármazottjai. Egy elég tekintélyes történettudósuk és régészük nemrég bocsátott közre egy nagyobbszabásu müvet, amelyben hamis uton azt igyekszik bizonyítani, hogy a magyarok tudatosan nem foglalkoznak Erdély római emlékeinek kutatásával és tanulmányozásával, nehogy kiderüljön az oláhok birtokjoga történelmi alapon is e földhöz. Erre a képtelen hazugságra aztán a szegedi Ferencz József tudományegyetem tudós profeszszora, Buday Árpád dr. erélyesen rácáfolt. Bőséges történeti adatokkal fényesen igazolta, hogy már évszázadokkal ezelőtt is nagyszabású tanulmányok jelentek meg Erdély római koráról s számos ásatást is végeztek, köztük maga a jeles professzor is egyik leghivatottabb s legszerencsésebb kezű kutatója volt az erdélyi római emlékeknek. Ezekről azonban az oláhok valószínűleg azért nem akarnak tudomást szerezni, mivel a jeles kutatók sehogy sem tudták megállapítani, ho ?y az oláhoknak történeti jogon a legkisebb közük is lehetne Erdélyhez. Ma vannak a MABI választásai Minden magánalkalmazott már délelőtt szavazzon le a Demokratikus Blokkra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tiz esztendeje, hogy megszűnt a magánalkalmazottak minden befolyása a betegsegélyző pénztárnál és ez az évtized elegendő is volt arra, hogy ez az intézet, mely az alkalmazottak szociális jólétének biztosítására, öregségi, rokkantsági és betegsegélyezési ellátásra létesíttetett, ne megfelelő módon és mértékben teljesítse kötelességét. Súlyos bajok lehetnek ennél az intézetnél, mely ellen a saját tagjai kénytelenek panaszirodát felállítani. Mint illetékes helyen értesülünk, a bürokrácia túltengése, az orvosi kezelés és bánásmód meg nem felelő volta, a legolcsóbb és hatástalan gyógyszerek kiszolgáltatása azok a panaszok, amelyek a legsürgősebb orvoslásra várnak. Ezeket a panaszokat fogja a panasziroda esetenként a Magántisztviselők Szövetsége központjának felterjeszteni, amely az önkormányzat révén a legsürgősebben és legerélyesebben intézkedni fog ezen anomáliák megszüntetése, illetőleg megtorlása iránt. Egyébként fentiek a Demokratikus Blokk programjának alapvető részét képezik, mely a továbbiakban a táppénzek felemelése, uj kórházak és üdülőtelepek létesitése, speciális szanatóriumok építése, különleges gyógyszerek rendelésének megengedése, a 65 éves öregségi korhatár leszállítása, szabad orvosválasztás megengedéséért küzd. Tiltakozik a pénztár kurzusszelleme ellen, el akarja mozdítani azokat, akik nem dolgoznak, hanem csak politizálnak, követeli, hogy az intézet valóban csak a biztosítottaké legyen. Ez a program felöleli mindazokat a kívánalmakat, amelyeket az intézettől a biztosítottak elvárhatnak. Történelmi felelősséget visel tehát a mai napon minden magánalkalmazott, az is, aki közönyével, vagy rossz szavazatával az ellentábort erősili és ezzel a mai rendszert akarja továbbra is uralmon hagyni, de az is, aki átérezve a helyzet jelentőségét, kötelességszerű helyes szavazatával győzelemre segíti a Demokratikus Blokkot és ezzel lehetővé teszi, hogy ez az intézet ezután, rendeltetésének megfelelően hatalmas és magasztos hajléka legyen minden magánalkalmazott betegségügyének. Erre pedig az az egyetlen mód, hogy a mai napon minden magánalkalmazott öntudatosan az urnák elé járul és a Demokratikus Blokk 2 es számú kockájába teszi a keresztet. (K) A boltbérek mérsékléséért A szegedi kamara felhívása a háztulajdonosokhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Közgazdasági életünk mostani súlyos megpróbáltatásai közepette a szegedi kereskedelmi és iparkamara indíttatva érzi magát a hazai kisipar és kereskedelem érdekében a magyar háztulajdonosokhoz fordulni. A munkaalkalmak nagymérvű hiánya, az erősen lecsappant üzleti forgalom, a magas közterhek, rezsi és üzletbérek miatt az ipari és kereskedelmi kisegzisztenciák fojtogató válsággal küzdenek. Ebben a helyzetben igen súlyos kötelezettségként nehezednek rájuk a kormány vonatkozó lakásügyi korlátozásainak megszűntével szabaddá tett üzletés mühelybérek. Gazdasági életünk tényezői erősen bizhatnak abban, hogy a mosCSUKOTT S Z E M É LY BÉRAUTÓK ÉJ roK SUHAJDA GARAGEBAN TELEFON 93 •I