Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-11-24 / 156. szám

Békéscsaba, 1929 november 24. Vasárnap 56-ik évfolyam, 156-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péehy-Harváth Rezső Telefonszám > 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A megyei választások „Csaba vármegye!" — Ezzel a szóval szokták jellemezni azt az élőretörebt, amelyet Békéscsaba a törvényhatósági bizottság alakuló ülésén leíolyt választásoknál olyan impozáns lendülettel csinált meg, holott nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy Békéscsaba a vár­megye ügyeinek intézését ki akarná sajátitani magénak, csupán annak a kiáltó ellentétnek és méltány­talanságnak kiküszöböléséről, hogy a törvényhatóság legnagyobb, kul­turálisan és gazdaságilag maga­san kiemelkedő empóriuma, amely a vármegye fenntartásához is a legtöbb adóval járul hozzá, telje­sen hátterbe szorult a vármegye jelentőségében egyre inkább visz­szaeső székhelyével, Gyulával szemben. A békéscsabai törvény­hatósági bizottsági tagok a hatal­mat akarták kezükbe kaparintani és ez sikerült is nekik, de nem azért, hogy a megnyert hatalom­mal a többieket elnyomják, ha­nem azért, hogy a városukat meg­illető irányítással végre egészsé­ges, a tényleges helyzetnek és szükségleteknek megfelelő fejlő­dést biztosítsanak a vármegyének. Az a körülmény, hogy Békés­csabával készségesen társultak mindazok a községek, amelyek a j megyei székhely érdekcsoport- ; jától külön állanak, mutatja egy­szersmind azi, hogy az uj tör­vényhatósági bizottságban uj erők, uj akarások és uj emberek óhaj­tanak érvényre jutni. Az a tekin­tetes vármegye, amelynek kacag­tató, de lényegében keserűen sza­tirikus képét Mikszáth Kálmán '< rajzolta meg s amely a kivételes körülmények között egészen mos­tanig vonszolta meghosszabbított, de végelgyengülésben szenvedő életét, a törvényhatóság uj meg­alakulásával történelmi emlékké vált csupán. A régi törvényható­ság ülése a megyei uram-bátyámok atyafiságos összejövete, amolyan barátságosan köszöngető és egy­másnak jó egészséget kívánó ta­lálkozások voltak; a tárgyalást pedig oly mélységes közöny és unalom övezte, amelyhez képest az egykori főrendiházi ülések ifjú és hangos gyülekezeteknek lettek volna mondhatók. Ilyen körülmé­nyek között azután érthető, hogy a vármegye tisztikara is elveszí­tette a vármegyei élettel való egészséges kapcsolatot, önmagát képzelte vármegyének és a me­gyebizottsági tagok részvétlensége mellett, a vármegye közönségé­nek megkérdezése nélkül tett-vett, ahogy éppen lelkiismerete, vagy egyes esetekben tisztviselő érdekei is megkívánták. Ennek a testetlen, légüres vármegyének végeszakadt. A törvényhatósági bizottság igenis megköveteli és ezt a legutolsó választásoknál kifejezésre is jut­tatta, hogy a maga akaratátlássa megnyilvánulni a vármegye min­den egyes intézkedésében és hogy a megyeházán nemcsak a tör­vényt becsüljék meg, de a törvé­nyek keretén belül a vármegye közönségét is. Valljuk be nyiltan és őszintén : a régi vármegye még rendi vármegye volt, ez a tör­vényhatóság pedig a demokratikus vármegye. Es ha a régi vármegye első tisztviselője, az, akinek sze­mélyében már csak hagyományo­san is, a vármegye közönsége összpontosult, eléggé szerencsét­lenül ki merte jelenteni azt, hogy a vármegye közönsége által vá­lasztott képviselőknek csak 70 százalékát tartja megbízhatónak (?), mi viszont hangot merünk adni annak a felfogásnak, hogy csak örülünk neki, hogy a régi vár­megye grófjai, nagybirtokosai és nagyvállalkozói mellett ezentúl ott látjuk a kisparasztot és a kér­geskezü munkást is. Nem Csaba vármegyéről van itten szó, hanem csak arról, hogy a maga jogos aspirációinak és a demokratikus követelményeknek szerzett elis­merést Békéscsaba demokratikus közönsége, illetőleg az általa be­küldött törvényhatósági tagok. Nagy viharok között zajlott le a vármegyei uj lorvéisyhatósági bizottság első kcizg§yillése Békéscsaba előretörése minden vonalon — A közigaz­gatási bizottságba nem jutott be gyulai tag — Elhalasz­tották az örökös tagok megválasztását (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bekésvármegye uj törvényhatósági bizottságénak alakuló közgyűlését szerdán délelőtt tertotlák meg Feilitzsch Berthold báró főispán elnöklésével. A közgyűlés, amely hatalmas erőpróba volt a várme­gye egyes városai és községei helyzetének megváltoztatása érde­kében, mindvégig harcias hangu­latban, viharok között folyt le. A főispán megnyitóbeszédében rövid visszapillantást vetett a vár­megyék történetére és múltjára, majd ismertette a változást, amely az uj, demokratikus irányzat be­vonulásával érte az ősi vármegyét. A hagyományok tiszteletére és ez egymás személyének megbecsü­lésére hivta fel a képviselőket. Daimel Sándor dr. alispán üd­vözölte ezután az uj törvényha­tóságot és leszögezte, hogy nem osztja azok nézetét, akik bizonyos uj bizottsági tagok működése elé aggodalommal néznek mert nincs ok tartani ezektől. Az uj törvény­hatóság működéséhez sok sze­rencsét kivánt és bizalmat kért a tisztikar és ennek munkája iránt. A bizottságok megválasztása Márky Barna dr. főjegyző elő­terjesztése alapján ezután a kü­lönböző bizottsági választásokat ejtették meg. Az örökös tagok megválasztá­sát az állandó választmány ja­vaslatára rövid idővel elhalasz­tották, mivel a főispán a törvény­hatósági bizottsági tagokat még nem ismeri és igy kijelölési jogát még nem gyakorolhatja. Ettől füg­getlenül azonban megalakították az összeférhetetlenségi bzottsá­got, amelynek tagjai lettek: Apor Vilmos báró, Durkó Sámuel, Filip­piífjM János, Fetzer József, Farkas Elek, Gremling Alajos, Geiszt Gyula dr., Hankó F. Mihály, Jan­tsovits Emil, Könyves T. Kálmán, K. Kovács István, Kvasz György dr., Kincses István, Lepény Má­tyás, Ludvig János, K. Mészáros Dávid, Nagy Lajos, Orosz István dr., Prónai Ernő dr., V. Rábay Ferenc, Schultz József, Stojano­vits Szilárd dr., Schriffert Ferenc dr., Trauttwein Gyula, Ulmer Ti­bor, Winter József, Wenckheim László gróf, Zsilák Mihály és Zsiros András. Az igazolóválasztmány tagjai a következők lettek: Forray Lajos dr., Filippinyi János, Gerő Osz­kár, Müller Jenő dr., Székács István dr., Valentinyi Károly dr. és Wenckheim Jenő gróf. A közigazgatási bizottságba két évre a következőket választották be : Berthóty Károly dr., Csizmadia András, Hankó Mihály, Haviár Gyula, Korosy László, Sebők Elek dr., Telegdy Lajos, Tóth Pál dr, és Wenckheim Dénes gróf. Nagy vihar a kisgyűlés körül Az eredmény kihirdetése után Márky Barna dr. főjegyző a kis­gyűlés megalkotására vonatkozó szabályrendeletet terjesztette elő. Eszerint a kisgyülésnek 24 tagja lesz, 9 a virilisek, 9 a választot­tak, 3 az érdekképviseletek és 3 az összesekből. A főispán javas­latára a törvényhatósági bizottság egyhangú éljenzéssel elfogadta a szabályrendeletet. A főispán ezután indítványozta, hogy a kisgyűlés tagjait azonnal válassza meg a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter ren­delete értelmében. Ezt annál in­kább is kéri, miután az állandó választmány működése megszűnt és rendes közgyűlést sem lehetne tartani, mert nem lenne előkészítő szerve. — Elfogadjuk 1 — kiáltották a bizottsági tagok sorából, de viszont sokan nagy zajjal tiltakoztak a választás megejtése ellen. Mitlasovszky János dr. állt ek­kor fel és szót kért. Nagy zaj tört ki erre, a bizottsági tagok egyrésze erélyesen tiltakozott a felszólalás ellen. Az elnök megadta a szót, mire Mitlasovszky tiltakozott a választás megejtése ellen, mert szerinte a főispánnak a tárgysoro­zat előtt kötelessége lett volna bejelenteni, hogy meg kell válasz­tani a kisgyűlés tagjait is. A kis­gyűlés megválasztása a legfonto­sabb és a választást az összes községek bevonásával" egy érte­kezleten kellett volna előkészíteni. Lehetetlenség az, hogy Orosháza, Békés és Gyula ki legyenek szol­gáltatva a többi községek képvi­selőinek, amikor életbevágóan fon­tos ügyeikről van szó. Ez a vá­lasztás igy, ilyen formában a köz­érdek ellen van. Indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a kisgyűlés tagjait most nem vá­lasztja meg, hanem azt egy nyolc napon belül összehívandó rend­kívüli közgyűlés végzi el. Indítvá­nyéra névszerinti szavazást kér. Telegdy Lajos és Hoffmann Károly dr. tisztifőügyész felszóla­lásai után — miközben az elnök­nek gyakran kellett ráznia a csen­gőt a vihar miatt — a főispán a névszerinti szavazás iránti kérel­met hivatalból visszautasítja, mert a törvényhatósági bizottság nem szavazhat a felett, hogy végre­hajtja-e a miniszter rendeletét, vagy sem. Ellenben elrendelte a névszerinti szavazást a kisgyűlés tagjainak megválasztása felett, amit Mitlasovszky és hivei óriási zajon­gással fogadtak. A szavazás a késő délutáni órákig húzódott el s eredménye a következő : Gróf Almássy Alajos Gyula, Bohnert József Békéscsaba, Bulla Sándor dr. Orosháza, Csiz­madia András Orosháza, Dem­csák János Csabacsüd, Drienyov­szky János Békéscsaba, Harsányi Pál Gyoma, Hollánder Lipót dr. Békéscsaba, Kardos József dr. Szeghalom, ifj. Kovács Mihály Békéscsaba, Kovács Márton Új­kígyós, Korosy László Békéscsaba, K. Horváth Mihály Orosháza, Medovarszky Mátyás dr. Békés­csaba, .Megyeri Sándor Békés, Szabó Árpád Mezőberény, Tardos Dezső dr. Békéscsaba, Varga Ist­ván dr. Békés, K. Schriffert József Gyula, Biki Nagy Imre Szarvas, Schal József Gyula, Góg András Gyula, Sándor Dénes Gyula, Za­horán Pál Békéscsaba. !•! BÉRAUTÓK ÉJJEL-NAPPAL KAPHATÓK SUHAJDA GARAGERAN TELEFON 93

Next

/
Thumbnails
Contents