Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám

1929-10-02 / 141. szám

Békéscsaba, 1929 október 2. Szerda / / 56-ik évfolyam, 141-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak s Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Pécby-Horváth Rezső Telefonszám > 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Tiborcok Vasárnap Békéscsabán egyszerre három helyen, három gyűlésen is felhangzott a fájdalmas, keserű, dantei kórus: a mai magyar élet rettentő nyomorának naturalista színekkel való előtárása. A lehe­tetlen, katasztrofális gazdasági helyzetről, a jövő sivárságáról, a nép bajainak semmibevevéséről szóltak a szónokok a szocialisták népgyülésén, a kisgazdák érte­kezletén és az ipartestület rendkí­vüli közgyűlésén. Különböző tár­sadalmi osztályok tagjai össze­beszélés nélkül is ugyanazt a ke­serves témát variálták és egy sereg Tiborc — mindenesetre im­pozáns gerincese ennek a mai kormányfőtanácsos társadalomnak — keményen odamondogatta a meztelen igazságot azok felé, akik a nép összeomlásának robaja elől a radványi sötét erdőbe sietnek vadászgatni. A Tiborcok feljajdulása, az éles nyelvvel panaszkodók jajkiáltása — sajnos — százszázalékig igaz. Az utóbbi időben állandóan ol­vashatunk a hazai lapokban, főleg a magyar sajtó nem szubvencio­nált részében, pokoli fantáziával nyomorgatott szegény fajtánk haj­meresztő bajairól. Naponta vér­lázító cikkek látnak napvilágot arról az általános elégedetlenség­ről, amely ma egész Magyarorszá­gon észlelhető. Ez azt bizonyítja, hogy nem szórványos jelenséggel, hanem országos rákfenével állunk szemben, amely egyformán pusz­títja valamennyi társadalmi osztály és foglalkozási ág idegeit. És ennél a kérdésnél Tiborccá válik mindenki. Tiborccá, az elé­gedetlenkedő, folyton morgó, da­rócruhás paraszttá, aki egyesek, — a magasban levők — tékozló fényűzése és vigasságos tobzó­dása közepette a sebeiről és ba­jairól zeng viharzó jeremiádákat. Teszi ezt abban a hitben — ezer­nyi-ezer csalódás után — hogy azok, akik kéretlen-akaratlan a sorsát irányítják, ebből meghalla­nak valamit és segiienek, mielőL a pillér a túlterhelés örök törvé­nyeinek parancsszavára össze­omlik. De Tiborc és a sokszázezer mai Tiborc — akár csizmás, akár nadrágos — ma hiába hallatja a szavát. Csak nagyon keveset hallanak meg belőle ott, ahova szánják és ahonnan csodákat vár­nak. A jelenük és jövőjük meg­mentését. A panaszok őrületes kórusban hangzanak ugyan, de mit ér ez egy másik, egy erősebb, egy zajosabb zaj mellett, amit a vadászpuskák ropogása okoz ? I A vadász fegyverének öblös lármája elnyomja a panaszsirámokat. És talán elnyomja és hallha­tatlanná teszi azt a zajt is, ame­lyet majd a lezuhanó, önmagukba roskadó pillérek dörgése fog okozni. Meg kell kezdeni a kórházi Rendkívüli városi közgyűlésen kell dönteni a felebbezésről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a békéscsabai közkórház kibővítési munkálataira beérkezett ajánlatok egyik benyúj­tója, Lipták János építész a dön­tést magára nézve sérelmesnek találta és azt megfelebbezte. Az építkezést ennek következtében nem lehetett megkezdeni és mind­addig nem is lehet, amig a feleb­bezés ügye akér jobbra, akár balra el nem dől. Ebből azonban egész sereg baj és kellemetlenség származik. Első­sorban az, hogy a pompás, meleg időt — amely építkezésekre kivá­lóan alkalmas — kihasználatlanul kell hagyni és várni kell addig, amig az ügy eldől és akkor kez­deni az építkezést, esetleg a leg­rosszabb időben, vagy várni kell tavaszig. Az épitkezésre most van a legkedvezőbb idő azért is, mert bőségesen áll munkaerő rendel­kezésre, jóval olcsóbb bér mellett, mint bármikor, ezenkívül az ér­dekelt ipari munkásság is mun­kához jutna a tél küszöbén és be tudná szerezni télire minden szükségletét. Ha pedig az építke­zés elmarad, sokszáz ember el­esik a téli beszerzésektől és eset­leg nyomorban lesz része a ke­reset hiánya miatt. De más érdekek is azt követe­lik, hogy a kórház építkezéseit ezekben a jó időkben kezdjék el, hogy mig az őszi melegek tarta­nak, az épület falai tető alá ke­rülhessenek. Ezért szükséges lenne (mi csak a nagyközönség szerte hangozta­tott kívánságát tolmácsoljuk), hogy a város vezetősége sürgősen rend­kívüli közgyűlést hívjon össze, hogy döntse el a felebbezést akár jobbra, akár balra és azután az építkezés azonnal megkezdődhes­sék, a jó idő tartama alatt. Nagy elkeseredettségnek adott hangot a vasárnapi kisgazda­gyűlés Békésvármegye kisgazdái nagygyülés-előkészitő érte­kezletet tartottak Békéscsabán — A felszólalók mind­egyike elégedetlen a mai gazdasági helyzettel — Októ­ber 20-án nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartanak Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete népes érte­kezletet tartott Békéscsabán. A gyűlésen igen sok vidéki kisgazda vett részt, főleg Szarvasról, Gyu­láról, Mezőberényből, Gyomáról, Orosházáról és Kondorosról. Drienyovszki János nyitotta meg a gyűlést, amelynek elnökségét Csizmadia András országgyűlési képviselőnek adta át. Előbb azon­ban leszögezte, hogy a kisgazda­társadalom a tönk szélén áll, min­denki ellenük van, barátjuk senki sincs, igy ütött a 12-ik óra az or­szágos szervezkedésre. Csizmadia András szükségesnek tartja egy nagygyűlés sürgős össze­hívását. Mindenki a kormányhoz fordul bajaival, csak a kisgazdák türelmesek. Mindenki ellenük van, de ez hajótörést fog szenvedni, ha összefognak és erőt mutatnak. Meg kell végre mozdulniok, mert ha ők nem kezdenek dolgozni, itt nem lesz megújhodás és ha rajtuk nem segítenek, nem tudja, mi fog be­következni. Csige-Varga Antal dr. főszer­kesztő indítványozza, hogy a bé­késmegyei gazdagyülést október 20. napjára Békéscsabára hívják össze. Ezután az általános elége­detlenségnek megrázó szavakkal adott kifejezést. Folyton takaré­koskodásra intik a gazdákat, fent azonban nem cselekszik ugyanezt. Szaporítják az adókat, sok az ál­lami autó, a magas állás, a luxus. A 16 pengős búzaár mellett a gazda nem tud megélni és adós­ságot törleszteni, ami maga után vonja a második földreformot: ki­csúszik a föld a gazdák lábai alól. Hibáztatja, hogy a gazdák nem juthatnak kölcsönhöz, miért is gazdaváltókat kell kreálni, olcsó kamatra. A mezőgazdasági termé­keknek vámmentes kivitelt sürget, külföldi iparcikkek (pl. autók, par­fümök stb.) vámmentes beengedé­se ellenében. Ma minden rossznak az árát a gazdák fizetik meg. Pil­lérnek jellemzik a gazdát, ez a pillér azonban közel áll az össze­roskadáshoz és vele fog összeom­lani a nemzet is. Megállapítja, hogy a kormány lehetetlenné teszi a gazdahitelt, a gabonaárakat pe­dig lenyomja, valószínűen azért, hogy a gabona ára minimális le­gyen, mert mindenki siet piacra dobni. Igy olcsón adják el a kül­földnek, miáltal megjavul a keres­kedelmi mérleg. Csakugyan : leg­utóbb nagy örömmel újságolták, hogy ez a mérleg már nem volt passzív, hanem aktív. Csizmadia András itt védelmébe veszi a kormányt. Szerinte a hiba ott van, hogy mindenki egyszerre vitte piacra a terményeit. Ismerteti az osztrák gazdák gabonabeszerző és tároló szövetkezetének rend­szerét és ajánlja, hogy vagy ön­állóan alapítsanak ilyen szövetke­zeteket, vagy pedig az osztrák gazdákkal közösen. Ebben az eset­ben a gazdák volnának azok, akik az árakat diktálni tudnák. Kiss László dr. vármegyei árva­széki elnök ezután hosszú elő­adást tartott az uj vármegyei vá­lasztási törvényről, a törvényható­ság összetételéről és a választások lefolyásáról. Beszédét jellemző szavakkal fejezte be: — Nincs gerincünk, meit senki sem független, senki sem tudja, hogy ha szól valamit, kinek a fü­lébe továbbítják és honnan kap érte egy tussot. Az uj megyei vá­lasztásokon minden megváltozhat, hogy uj idők szelleme következ­zék el. Bartolf Márton (Mezőberény): Amióta a kisgazdapárt belépett az egységespártba, olyan törvényeket hoznak, amelvek a kisgazdák el­len intézkednek. Ilyen az uj me­gyei törvény is. Ez egy lehetetlen törvény és mindent meg kell ten­nünk a megváltoztatására. Borgulya Pál volt szarvasi kép­viselő leszögezte, hogy Magyaror­szág csak akkor szenvedett a mai­Ertesitem a nagy­érd. közönséget, hogy Békéscsabán libamáj bevásárlási fiókot létesitettem Mindenkor a legmagasabb napi árat fizetem. A vásárlást ugy kicsinyben, mint nagyban október 1-én kezdem meg. Átvétel: Steiner gyümö!cskereskedőnél, Hu­nyadi-tér, vagy Horthy Miklós-ut 68. szám TELEFON 349.

Next

/
Thumbnails
Contents