Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-08-14 / 127. szám
2 isíMmmsi Békéscsaba, 1929 augusztus 14 FURDORUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdőkabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 7. gyedében folynak be olyan mértékben, hogy abból a szükségletek kielégíthetők. Az év első háromnegyedében azonban ugy a községek, mint a vármegye az együttesen befolyt adókból alig kapnak valamit és igy állandó pénzszűkében vannak. Végül fájdalommal emlékezik meg a jelentés dr. Berthóty Istvánnak, Békéscsaba város polgármesterének haláláról. Berthóty István dr. a vármegyei tisztikarnak évtizedeken keresztül volt mindenki által nagyrabecsült, közszeretetben álló, kiváló képzettségű tagja, aki a vármegye iránti szeretetét és ragaszkodását változatlanul megőrizte azon idő alatt is, mig kimagasló tehetségével és nagyszámú emberi erényeivel Békéscsaba város polgármesteri székét betöltötte és annak minden irányú fejlődése érdekében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Halála igen nagy vesztesége Békésvármegye közéletének, amely egyik legértékésebb és leghívebb fiát vesztette el benne. MMMMMMMMMMMDWMMMM Hol az orvosság ? Magyarországon a dolgozó társadalmi rétegek között nincs egyetlen egy sem, amelyikről azt lehetne mondani, hogy az általános nagy válságból nem veszi ki bőven a részét. Szörnyű láz, a bizonytalanság, a teljes deprimáltság és a reménytelenség láza remegteti a munkára, alkotó tevékenységre hasztalanul áhítozó tömegeket és ez a láz nem a pillanatnyi rosszullét tünete, de az egész ország szervezetén eluralkodott krónikus betegség figyelmeztető jele. Figyelmeztető jel arra, hogy a radikális orvoslás huszonnegyedik órájába jutottunk. Nincs már idő a halogatásra, mert minden elmulasztott pillanat egy-egy izom pusztulását és végsőkig aláásott életerőnk agóniájának közeledését jelenti, amelyből aligha tudna valami csoda uj életre támasztani. Gyors kezű orvosokra és gyorsan ható orvosságokra van szüksége az országnak, hogy megmeneküljön a pusztulástól. Értsük meg jól, helyesebben értsék meg azok, akik még mindig nem tudták megérteni, itt nem osztályok, nem kasztok váltságáról van szó. Mindent és mindenkit, aki ebben az országban erőt, értéket, reménységet jelentene, a végső bukás veszedelme fenyeget. Ha végig nézünk a falun, ha végig nézünk a városon, mindenütt ennek a szörnyű esendőségnek a jeleit látjuk. A falu robotosa, a földmives kétségbeesetten látja, hogy még az időjárás zord markaiból kimentett eredmények sem kecsegtetnek jóval, hiszen a terménynek nincs ára, amellyel a további gazdálkodás lehetőségét biztosítani tudná. A városokban pedig? Ha végig megyünk az utcán, benézünk a boltokba, dúsan feszerelt ragyogó kirakatokba, az áruk rengeteg halmazába, csak a gondokba, keserűségekbe süppedt kereskedőt látjuk, aki már ott tart, hogy a véletlenül csodaként betoppanó vevőtől is megriad, ahelyett, hogy örülne neki, mert végrehajtónak nézi. Ha meghallgatjuk az iparost, csak panaszt, reménytelen sirást hallunk, mert nincs munka. A vállalkozó már attól is fél, ha dolga akad, mert mindenki csak hitelbe dolgoztat és nem tudja munkásait kifizetni. Hol ez a gyár, hol a másik szállítja le üzemét, bocsátja el alkalmazottait. Pénz helyett váltók röpködnek az üzleti világ levegőjében, amely váltókon azonban már mindenki csak keserűen mosolyog. A bankok sajnálkozó gesztussal csak üres tenyerüket mutogatják. Nincs pénz. Sehol sincs pénz. Soha ilyen pénzhiány nem volt, mint most. Mintha az a rengeteg, elképzelhetetlenül széditő tömegű pénzmennyiség, amit ennek az országnak dolgozó társadalma mindenféle adók formájában évek során önmaga húsából és életerejéből kiverejtékezett, mind a levegőbe illant volna. Nincs. Eltűnt. Láthatatlan lett. De hát hol van? Ki tudja és ki fogja elárulni ? Nem a nagykapitalizmus pénzének hiányáról van szó, nem a mamuth pénztárcák kríziséről beszélünk, hanem a szegény kis kopott bugyelárisok halálos ellaposodásáról. Itt nem a kevés kiváltságnak nincs pénze, hanem a dolgozók milliós tömegének, az egyszerű polgárnak, a munkásnak, a hivatalnoknak. Itt nem a luxuskiadásokra nincs pénz, hanem a kenyérre, a betevő faletra, a foltos és kopott ruha kijavítására, a mindennapos életre. Hol vannak az orvosok és hol az orvosság ? WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWAAAflrtW Hatvanhat ajánlat a kórházkibővités munkálataira A képviselőtestület dönt az építkezés módozatairól (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délben bontották fel a kórház kibővítési munkálataira beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatokat — számszerint 66 darabot — kiadták a mérnöki hivatalnak átszámítás céljából, ami körülbelül két hetet vesz igénybe, melynek megtörténte után jelentéssel járul a képviselőtestület elé, aki azután meghozza döntését az átalakítás munkálatai és módozataira vonatkozólag. A kibővítés munkálataira jelenleg 560 ezer pengő fedezettel rendelkezik a város, a kibővítés munkálatai — a tervezet szerint — 950 ezer pengőt igényelnek. Hogy ezt a különbözetet elő tudja-e teremteni a város és hogy honnan teremti elő, azt ma. még nem tudjuk. Nincs kizárva az sem, hogy az eddigi tervektől eltérően, a rendelkezésre álló fedezet szerint fogják a kibővítési munkálatokat megkezdeni. A város képviselőtestületének mindenesetre arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy akár a régi tervek szerint, akár pedig ettől eltérően, ezt a munkát tovább elodázni nem szabad Csaknem fölösleges rámutatnunk arra a szomorú jelenségre, hogy Békéscsaba — az egész megyétől irigyelt fejlődésképes város olyan kórházzal rendelkezik, hogy a legkisebb baj esetén a szomszédos Gyulára, vagy a távoli Szegedre kell szaladni. Mérlegelve e rendkívül fontos és nagyhorderejű körülményt, a képviselőtestület bizonyára olyan megoldási módot fog találni, hogy a kibővítési munkálatok mielőbb megkezdődhessenek. Bí vidéki az utazási kedvezmények ellen Ne csábítsák minduntalan Budapestre a vevőket A vidéki városok kereskedői és iparosai nagy aggodalommal nézik, hogy az államvasutak igazgatósága egyre több alkalommal ad kedvezményt a fővárosba utazók részére. Arra hivatkoznak, hogy a legjobb vevőiket vesztik el az utazási kedvezmények miatt. Aki ugyanis valamilyen alkalomból Budapestre megy, rendszerint nagyobb bevásárlást is végez a fővárosban és ezzel megrövidíti a kereskedelmet. A vidéki városok kereskedői érdekeltségei éppen ezért mozgalmat indítottak a budapesti utazások ellen. A mozgalom célja az, hogy csak kivételesen adjanak a fővárosba szóló utazási kedvezményt és alkalomadtán kapjanak kedvezményt a vidéki városok is. A vidéki kereskedők érdekeit ebben a kérdésben az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés képviseli, amely ebben az ügyben már beadványt is intézett a kereskedelmi miniszterhez. A legújabb akcióról az OMKE-től ezt a felvilágosítást kaptuk : — A vidéki kereskedők tényleg meglehetős elkeseredéssel látják, hogy sokszor egészen rendszertelenül, kellő ok nélkül adnak különböző utazási kedvezményt. A vidéki kereskedelem azt kívánja a kereskedelmi miniszter és a MÁV-tól, tűzze alapelvül maga elé, hogy az igazán országos jelentőségű akciókon és kiállításokon kivül nem engedélyez utazási kedvezményt. Az elv az hogyne annyira belső idegenforgalmat csináljunk, mint inkább külsőt és elő kell mozdítani a vidék felé való gravitálást is. Budapestnek elsősorban arra van szüksége, hogy a külföldiek látogassák meg minél nagyobb számban. * Ennek a mozgalomnak — nagyon helyesen — a legfőbb célja odairányul, hogy ha a vidéki kereskedelem érdekében sem a minisztérium, sem a MÁV nem ad kedvezményeket a vidéki kereskedelem fejlődésének előmozdítására, akkor ne használjanak fel minden alkalmat arra, hogy a vidéki vevőkört — az 50 százalékos utazási kedvezmény ellenében — a fővárosba csábítsák. a tel 11 (A Közlöny eredeti tudósítása.) A helybeli áll. felsőmezőgazdasági iskola tangazdaságában, a kenderáztató mellett, szombaton fejezték be a cséplést, mely a következő eredménnyel járt: A buza katasztrális holdanként 1172 métermázsát adott, a tavaszi árpa 16'10 és a zab 11 "50 métermázsát. A mult évben a buza 12 82, az árpa 16 90 és a zab 15'10 métermázsával fizetett. Az idén az erősen szikes foltokon a téli vízállás következtében a buza kifagyott, mely kár 10— 15 f l/o-ra becsülhető. E nélkül a terméseredmény túlhaladta volna a tavalyit. A gazdaság egyenlő részben tiszavidéki és eszterházi búzát termelt. A tiszavidéki jobban tudott megküzdeni a mostoha természeti viszonyokkal, miért is az 13'08 métermázsát hozolt, mig az eszterházi buza tavasszal erősebben megritkítva állott s bár kalászai gyönyörűen kifejlettek, jobb terméseredményt nem tudott elérni, annál kevésbé, mivel erősen pergett is. A manitóbai buza kis területét a verebek megint teljesen kicsépelték, miért is az eredményt nem lehetett megállapítani. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy igen komoly és SZÍVÓS ellenféllel állunk szemben. A jövő évben a manitóba buza a kenderáztató nádasától messzebbre fekvő helyre kerül s akkor talán a verebek megkímélik. Az egyes buzafajok fajsulyáról, sikér- és keményitőtartalmáról későbben fogunk jelentést tenni. — Alapi Kamaraszínháza Gyulán. Alapi Nándor, elismerten kiváló staggione társulata szeptember első felében nyolc napig Gyulán fog vendégszerepelni. Játékrendjén a legnevesebb prózai szerzők vígjátékai és drámái szerepelnek. Magyar (vásári) szabók, csizmadiák és eipészek, ne mulasszák el saját érdekükben Szt Istvánkor Budapesten Engel Gyula és Fia céget Paulay Ede-ucca 23. felkeresni. Nagy alkalmi vételek bélésárukban Teljes budapesti költsége a bevásárlásnál megtérül
