Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-11 / 126. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 11. Vasárnap 56-ik évfolyam

, 126-ik szám r BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Intelem Nem kisebb ember, nem kisebb elme, mint Lloyd George, mondja a következőket: „Hiábavaló erőlködés a ledőlni készülő épületet alátámasztani. Hiábavaló próbálkozás a régi világot talpraállitani, amelyet telitalálat ért a háborúban és valljuk meg, nem volt kár érte. Olyan világ volt az, amelyben a becsületes dolgozók, férfiak és nők millióinak munkája nem eredményezett számukra mást, mint örömtelen életet, nélkülözéseket, Ínséget. Olyan világ volt az, amely a nyomorgással párhuzamosan tobzódott a föld kimeríthetetlen kincseinek pazarlásában, aminek vagy a tudatlanság, vagy az előrelátás hiánya, vagy az önzés volt az oka. Akik ezt a düledező épületet alá akarják támasztani, vigyázzanak, nehogy romjaival őket is, otthonukat is eltemesse. Most mindenki abban lássa a, legmagasztosabb feladatot, hogy magán- és pártérdekek háttérbe szorításával segédkezhessék az uj világ felépítésében, egy olyan világéban, amelyben az inség csak a henyéknek jut osztályrészül." Lloyd George evangéliumának a lényege tehát az, hogy az emberiségnek, ha fel akar emelkedni mai nyomorúságából, nem hátra, hanem előre kell néznie és lépnie, mert a hátrafelé tett lépés a végső pusztulást hozza meg. Ez az intelem különösen hangzik annak szájából, akinek hazája az egész újkori történelemnek grandiózus példákat szolgáltatott arra, hogyan kell reformokkal útját szegni a forradalmaknak és hogyan kell a vaskalapos államigazgatásba belevinni a fejlődésnek mindazokat a követeléseit, amelyek, ha nem elégíttetnek ki, folyton lázban tartják és végül szétrobbantják az államszervezetet. Emlékezzünk csak. A háború alatt, amikor más nemzeteknél csak mézesmadzagként emlegették a földnélküliek földhöz juttatását, Anglia már megcsinálta a földreformot. Amikor — elkésetten — kezdték megvalósítani a dolgozó és harcoló milliók beleszólhatását a hadvezetésbe, akkor Angliában Henderson, a munkásvezér már rég tagja volt a legfőbb hadvezetést irányító hármas kollégiumnak, amibe idehaza a dicsőséges öreg főhercegek, mint közismert lángelmék, senkinek nem engedtek beleszólást. S amikor Oroszország cári diktatúráját felváltotta egy másik diktatúra, Anglia az első pillanatban levonta és értékesítette ennek tanulságait: törvényesen adta meg a munkásosztálynak ama jogokat, amelyeket más államokban ez csak véres, romboló forradalommal tudott kicsikarni. Tekintsük Angliát 1 A világ fele az övé; hatalma, tekintélye vagyona, ereje végtelen és mérhetetlen. És mégis: uj világot akar építeni, amely emberibb legyen a réginél is, pedig arra — ma — mint peradicsomra, mint káprázatos álomvilágra emlékezünk vissza. Mialatt mi itt a semmin marakszunk, éves vitákat rendezünk a homousiou és homoiusion modern feltámasztásával, — azalatt Angliában az uj világnak olyan fogalmazása hódítja meg a lelkeket, amelyet egyforma bizalommal fogadhat el hivő és hitetlen, tőkés és munkás. „A régi világ az örömtelen életnek, nélkülözésnek, harcnak, ínségnek, és nyugalmat nem adó munkának megbecstelenítő világa volt — mondja Lloyd George — és ez a világ halálos sebben süllyedt el; aki ezt akarja visszahozni, maga is elsüllyed!" Uj világot kell tehát felépíteni, amely nemcsak munkát ad, de bért is. De gondolja-e Lloyd George, egy mérhetetlen gazdagságú és hatalmú nemzet fia, hogy van olyan nemzet, amely mai megnyomoritottságában szívesen elfogadná az ő általa olyan sötétnek festett régi világot, ha a mai helyzetét felcserélhetné vele? (h. r.) Javulóban Magyarország külkereskedelmi mérlege Az első félév kiviteli mérlege II millió pengős többletet mutat a behozatallal szemben - A detes megállapításai Times" örven(A Közlöny eredeti tudósítása.) | A „The Times" gazdasági mellék- • lete legújabb számában Bálint Mihály Marcell tanár, budapesti tudósítója tollából származó cikkben foglalkozik Magyarország javuló külkereskedelmi mérlegével. A szóbanforgó cikk fenti felírással a következőt említi meg: A junius havi jmport 91 millió pengőt tett ki a 70.400.000 pengő exporttal szemben. Ez év első hat hónapjának importja az 1928. év hasonló időszakával egybevetve, kevés változást mutat, azonban az export értéke 11 millió pengővel növekedett és a külkereskedelmi mérleget lényegesen megjavította. Az importtételek között jelentékeny emelkedést mutat a szén, az ásványolaj, a villamossági eszközök, a nyers dohány és a kukorica behozatala. A fokozott kukoricabehozatal az elmúlt évi különösen rossz terméseredményeknek tulajdonitható. Jelentékenyen csökkent a textiláruk, a gépek és a szerszámok behozatala. Feltűnő növekedést mutat a sertés, liszt, buza és gyapjú exportja, úgyszintén jelentékenyen megnövekedett a külföldre eladott gépek, szerszámok és vasúti kocsik száma. Az év első felének passziv külkereskedelmi mérlege 146.200.000 pengőt tett ki, amely azonban 54 millió pengővel kevesebb, mint az előző év ugyanazon szakában. Egy további táviratban pedig azt emliti meg, hogy a tavalyi, még eladatlan gabonafelesleg — az uj termés eredményével párosulva — a külkereskedelmi mérleg továbbijavulását fogja eredményezni. Az utóbbi távirat hibásan közli az ezévi kukoricatermés várható eredményét, azonban a „The Times" budapesti tudósítója ujabb táviratban intézkedett, hogy a téves számokat helyesbitsék. Ötven százalékos pótadót hoz Békéscsaba 1930 évi költségvetése A főszámvevő befejezte a jövő évi költségvetés összeállítását — Beruházásra csak kevés összeget lehetett felvenni — Jól jövedelmez a felsőkereskedelmi iskola (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jeleztük mult heti számunkban, hogy a város minden polgárét érintő városi költségvetésre visszatérünk s olvasóinknak bő informatív közleményt adunk le. Most alkalmunk volt az elöljáróság előterjesztését, valamint az 1930 évi költségvetést áttanulmányozni, minek eredményét a következőkben ismertetjük: Elsősorban is az elöljáróság a jelentésben a költségvetés törvényszerű elkészítését és közhírré tételét jelenti be. Azután áttér az indokolásra, mely szerint az elöljáróság a legmesszebbmenő gondossággal törekedett arra, hogy a város polgárságának terhe ne szaporodjék, hanem apadjon. Ez az igyekezete azonban nem sikerült, mert a városi háztartásra áthárított állami gondoskodást képező feladatok költsége, továbbá az elháríthatatlan ujabb háztartási kiadások, amelyeket részint a felettes hatóság rendelete, részint a városi képviselőtestület határozata felvenni rendelt, megakadályozta azt. De akadálya még ennek a teherkönnyitésnek a mai rossz pénzügyi viszony, melynek folyománya a város bevételeinek csökkenése. Ily súlyos viszonyok között készült el ez a költségvetés, melynek minden csoportján, fejezetén, rovatán és alrovatán felvett összegek a legkörültekintőbb számítás és mérlegelés után lettek beállítva a tételek éspedig a szükségletnél a minimális, a fedezetnél a maximális összegekben. A költségvetés eredménye Az így elkészült költségvetés végeredménye a következő : Az 1930 évi összes kiadás 2.016.36471 P Az 1929 évi előirányzat volt 1.908.279"89 P 1930 évi nagyobb kiadás 108.084'82 P 1930 évi előirányzott bevétel 1.586.899'18 P 1929 évi előirányzott bevétel 1.575.196 86 P 1930 évi nagyobb bevétel H.702'33 P 1930 évi pótadóval fedezendő hiány 429.465'52 P 1929 évi pótadóval fedezendő hiány 333.083'03 P 1930 évben nagyobb fedezendő hiány 96"382'49 P A pótadó alapját képező állami adó alapja 1930 évben 860.576'01 P 1929 évben 809.770'14 P 1930 évben nagyobb 50.805 87 P 1 százalékos pótadó tehát 8605 P 76 fillérnek felel meg. Az itt feltüntetett szükségleti és fedezeti (kiadás, bevétel) emelkedések a következő címeken jelentkeznek : Kiadásoknál 1. 15.000 pengő emelkedést a forgalmi adókezelők julalékának munkaátalányra való átváltoztatása okozza, amely az uj pénzügyminiszteri rendelet alapján következett be. 2. Állatvásártér és dögtérnek bekerítését a felsőbb hatóság rendelte el s ez 8000 pengő emelkedést okoz. 3. A leányliceum, az állami elemi elemi iskolák és az állami polgári fiúiskola dologi kiadásainak rendelet szerinti emelése, valamint a felsőkereskedelmi iskola IV. osztályának megnyitása 30.000 pengő emelkedést idéz elő. A felsőkereskedelmi iskola tandíjbevételének emelkedése, ami a IV. osztály megnyitásával bekövetkezik, csökkenti a nagyobb kiadást. A muzeum padlójának kicserélési költsége és az évközben közművelődési egyesületek stb. segélyezésére megszavazott öszszegek beállítása 9000 pengő emelkedést mutat. 4. Szegényház fenntartási költsége, amely leginkább a jobb élelmezést célozza, 3000 pengő nagyobb kiadást jelent.