Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-28 / 122. szám

Békéscsaba, 1929 julius 28. Vasárnap 56-ik évfolyam, 122-ik szám POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Felelős szerkesztő ; Péchy-Horváth Rezső Rendszer­változás Sigray Antal gróf külföldi tanul­mányutjának tapasztalatait abban összegezte, hogy Magyarország súlyos problémái részére egyetlen megoldást ismer: a politikai rend­szerváltozást. Aminek elmaradása a katasztrófát fogja eredményezni. Ha Sigray az egyedüli volna, aki ily szélsőséges hangnemben fejezi ki politikai helyzetjelentését, jóleső megnyugodni akar ssal mi­nősithetnők túlzásnak. De ha em­lékezetünkbe idézzük a felsőház utolsó ülésszakának beszédeit, egytől-egyig régi, kipróbált, „béke­beli" államférfiaknak, Hadiknak, Teleszkyuek, Széchenyinek súlyos mementós beszédeit, könnyen meg­állapíthatjuk a következtetések meg­egyezését. Ezek a bátor, a képvi­selőház ellenzéki beszédeivel szem­ben sokkal határozottabb, céltuda­tosabb és nívósabb szónoklatok s a letűnt nemzedék egyik legtalen­tumosabb, szintén „békebeli" föld­mive'ési miniszterének, Mezőssy Bélának nagytudásu, noha tragikus szerkesztésű vezércikkei, a maga megfélemlítő komolyságában állít­ják szembe velünk a katasztrófa rémét. Nincs segítség rendszerváltozás nélkül 1 De honnan jöjjön hát a nemzeti életerőt felpezsdítő, a közéletet megújító változás ? A nemzeti akaratnak és véleménynyilvánítás­nak kellene megnyilatkoznia. En­nek módja azonban csak a telje­sen szabad, meghamisitatlan sza­vazás lehet. Valahányszor a nemzet ezt az elemi alkotmányjogot követelte, azt a választ kapta, hogy az ország népe politikailag még nem elég érett erre a választói jogra. Ami­kor aztán bebizonyosodott, hogy ez a hazug és hamis politikai okos­kodás milyen veszedelmeket rejt magában, revíziós törekvéseinkkel szemben, a kormány köréből más magyarázat igyekezett bebizonyí­tani a nyílt szavazás indokoltsá­gát: „a magyar nép jellemével nem fér össze a titkosság." Ez a magyarázat azonban még az előbbinél is rosszabb, mert ön­kéntelenül is azt a kérdést veti fel a gondolkodó emberben, hogy mi­féle különös karaktere is lehet hát a magyar embernek, ha a titkos választási jog megfelel az angol, a német, a svéd, a svájci, a belga, a francia, az ausztráliai, szóval minden müveit nyugati országbeli választópolgárnak, csak éppen a magyar ember jellemével nem fér össze! Szomorú dolog volna, ha to­vábbra is ilyen indokolás segítsé­gével próbálnák elintézni azt a fun­damentális alkotmányjogot, amely a nemzet elengedhetetlen érdeke­ként hangoztatott rendszerválto­zásnak és ezzel egyben a fenye­gető katasztrófa elhárításának egye­düli eszköze. A figyelmeztetéseket, amelyek Sigray és a több' politikusok ajká­ról elhangzottak, lehetetlen kézle­gyintéssel elintézni. Különösen ak­kor, ha ezekhez a figyelmezteté­sekhez és megállapításokhoz hoz­závesszük azokat a tényeket, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy Ma­gyarországon folyton és napról­napra gyorsuló tempójú zuhanás­ban van minden a legsötétebb bi­zonytalanság felé. Békéscsaba virilis­névjegyzékéből az alispán törölte a jogi személyeket A névjegyzék felett végső fokon a közigazgatási bíró­ság fog dönteni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A megyei városok legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke ellen be­adott felebbezéseket az arra ille­tékes alispán már felülbírálta. Gyula város legtöbb adótlizetői­nek névjegyzéke ellen öt felebbe­zést nyújtottak be, emelyből kettőt az alispán elfogadott, a többi há­rom felebbezésnek azonban nem adott helyt, mert az illetők elfo­gadható adómennyiséget nem iga­zoltak. Itt megjegyezzük, hogy Gyula város az elkészített szabályrende­let szerint 60 legtöbb adót fizetőt mutatott ki. A vonatkozó szabály­rendeletet azonban a törvényható­ság nem hagyla jóvá, mert a tör­vény szerint Gyula városának leg­jobb esetben csak 40 legtöbb adó­fizető képviselőtestületi tagságra lehet igénye. Ez a kérdés azon­ban a belügyminiszter döntése alatt áll és egészen bizonyos, hogy Gyula városnak vonatkozó sza­bályrendeletét, amelyben a képvi­selőtestületi tagok számát az uj törvény szerint 60 legtöbb adót fizetőben és 60 választott tagban állapította meg, nem fogja jóvá­hagyni, vagyis a törvényhatósági bizottság álláspontja fog a belügy­minisztériumban elfogadtatni. Most már csak az a kérdés, hogy a képviselőtestületi tagok száma ösz­szesen 62-ben, amennyi a lakos­ság száma szerint jár, vagy pedig felfelé kikerekítve, 70-, vagy 80-ban fog megállapittatni. Békéscsaba város legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke ellen be­adott felebbezésnek az alispán helyt adott és a névjegyzékből tö­rölte az összes jogi személyeket, mert az uj törvény értelmében a jogi személyeknek nincsen képvi­seleti joguk a megyei város kép­viselőtestületében. Ez a kérdés azonban törvény­magyarázat dolga és igy ez a vi­tás kérdés a közigazgatási bíróság elé fog kerülni végső döntés cél­jából. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww A kereskedelmi miniszter megkezdi a kirakodóvásárok megszüntetését Néhány év alatt végleg megszűnnek a kirakodóvásárok Hiába kérték eddig a kereske­dők a kirakodóvásárok megszün­tetését, a kormány éppen a köz­ségek magatartása miatt nem akart ehhez a kérdéshez nyúlni mind­addig, amig a községekkel meg­állapodásra nem jut megszűnő bevételeik pótlásának kérdésében. Értesülésünk szerint a legutóbbi hetekben fontos tárgyalások foly­tak a pénzügyminisztériumban, amelyeken tisztázták ezt a kérdést és elhárították a kirakodóvásárok megszüntetése elől a községi ház­tartások szempontjából felmerülő akadályokat. A megállapodás alapján most már a kereskedelmi miniszter fog­lalkozik a kirakodóvásárok meg­szüntetésével, akinek tervei sze­rint a kirakodóvásárokat csak fokozatosan fogják megszüntetni. A jövő évben kezdődik meg a kirakodóvásárok megszüntetése, olyképpen, hogy a vásárok egy­(A Közlöny eredeti tudósítása.) ! A kirakodóvásárok sokszázéves szokása ma már idtjét multa és érthető, hogy a kereskedők mind hangosabban tiltakoznak a kira­kodóvásárok ellen és mind élén­kebben követelik azoknak mielőbbi megszüntetését. A mai közlekedési viszonyok között a kirakodóvásá­roknak nincsen jelentősége, — annál nagyobb károkat okoz azon­ban a helyi kereskedelemnek. Vi­déken sok helyütt még most is a vásárra tartogatják a szükségletek beszerzését, pedig kétségtelen az, hogy a vásári árus nem törődik ugy a fogyasztók jó kiszolgálásá­val, mint a helybeli kereskedő. A kirakodóvásárok fentartásának leg­komolyabb jogcíme az volt, hogy a vásárok igen jelentékeny jöve­delmet szereznek a községeknek, amelyek a helypénzből és a vá­sári forgalmi adóból komoly be­vételre tettek szert. részét már 1930-ban törölni fogják és igy fokról-fokra csökkentve a vásárok számát, 3—4 esztendő alatt fogják végleg megszűntetni a vásári intézményt. A kereske­delmi miniszter az őszi hónapok­ban a vásárok megszüntetésének tervét be fogja mutatni az érdek­képviseleteknek is és hozzáfog az elavult kirakodóvásári intéz­mény leépítéséhez. :gylilés a vármegyén Rendkívüli közgyűlés lesz augusztusban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sokan abban a téves felfogásban vannak, hogy az e hó 12-én tar­tott rendkívüli vármegyei közgyű­lés az utolsó volt, amelyet a je­lenlegi törvényhatóság tartott. Éz­zel szemben a törvény akképpen rendelkezik, hogy ennek a köz­gyűlésnek a hatásköre mindaddig fennáll, mig az uj törvény alapján egybeállítandó uj törvényhatósági bizottság meg nem alakul. Mivel ez a megalakulás a legjobb eset­ben október előtt nem várható, ezért a jelenlegi törvényhatóság addig annyiszor tarthat rendkívüli közgyűlést, ahányszor annak szük­sége felmerül. A vármegye alispánjától szer­zett értesülésünk szerint augusztus elején rendkívüli közgyűlés lesz, az időközben érkezett igen sok ügydarab elintézése céljából és különösen azért, mert az uj tör­vény értelmében a magasabb fize­tési osztályba előléptethető tisztvi­selőknek magasabb fizetési osz­tályba való sorozására és a B csoportból az A csoportba való beosztására nézve a törvényható­sági bizottságnak kell határozni. Köztisztviselők ujabb csalódása Elmaradt a magasabb lak­bérosztályba való sorozás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A pénzügyi költségvetés tárgyalá­sakor tudvalevően a pénzügymi­niszter kijelentette, hogy a megta­karításként mutatkozó pár millió pengőt a köztisztviselők lakbér­pótlékára akarja fordítani olykép­pen, hogy a mai viszonyoknak meg nem felelő, alacsony lakbér­osztályban levő községeket, váro­sokat magasabb lakbérosztályba fogja beosztani f. évi augusztus hó 1-től s igy a már régóta elvi­selhetetlen teher alatt görnyedő köztisztviselőkön — akik mostani lakbérük többszörösét kénytelenek valamirevaló lakásukért fizetni — némiképpen segiteni fog. A lakbérfizetés ideje, augusztus elseje a nyakunkon van. A köz-

Next

/
Thumbnails
Contents