Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-07 / 116. szám

56-ik évfolyam, 116-ik szám Ai*a 12 fillér Békéscsaba, 1929 julius 7. Vasárnap uw ju-ji/ior jwiwin

ri

nnriV

Yr^^ ****** BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, -egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő ; Péchy-Horváth Rezső Telefonszám a 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Vendégeinkhez „Welcome!" — mondja az angol annak, akit szívesen lát, örömmel fogad a maga körében. Ezzel a nemzetközi üdvözlő felkiáltással fogadjuk mi is nevezetes vendégeinket, a Nemzetközi Talajtani Társaság tudósait, akik az öt világrész sok-sok államából sereglettek össze Magyarországra és tanácskozásaik után hozzánk is ellátogatnak. Hatvan külföldi tudós teszi lábát hétfőn este a békéscsabai porondra. Ez a hatvan ur először tapossa a mi földünket, először szívja a mi levegőnket. De érez-, niök kell majd minden lélekzetvételüknél, hogy itt őszinte, igaz szeretet övezi őket, megbecsülés és lelkek mélyén gyökerező tisztelet, amellyel a magyar ember minden érdemes vendégét megtiszteli. De érezniök kell azt is, hogy az emberek nyugodt arca mögött egy izzó katlan tüze lobog és sistereg. Érezniök kell, hogy ebben a határszéli városban, amelynek éltető és tápláló ereit ostobán és gonoszul elrabolta a békeszerződésnek csúfolt gunyirat, a szörnyű megcsufoltság ki nem alvó szégyene torzítja el az arcokat és formálja ököllé a munkás tenyereket. Érezniök kell itt, hogy ez a város, amely valamikor egy napsugaras boldogságban fürdő ország közepén volt és ma már pár percnyire van a rablók szuronyaitól, a napi munkájának minden percében arra gondol, hogy ez a szörnyűség nem maradhat mindig igy. Nem lehet az sokáig, hogy a bocskoi igázza le a lakkcipőt, a tudatlanság a kulturát, az elmaradottság a haladottságot, az analfabétizmus a tudást. Mert itt látni fogják ennek a városnak, ennek a környéknek haladottságát, bármely nyugati kulturországba bátran beilleszthető ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlettségét, a különféle intézmények nagyszerűségét. Elsősorban azonban azt, aminek világhíre ide vonzotta őket : a magyar tanyavilág nagyszerű gazdálkodási rendszerét, különösen pedig a békéscsabai városi gazdaság sok érdekességét, sőt mondhatnók: csodáját. Mindez a magyar faj életrevalóságának, haladottságának, műveltségének, észbeli fölényének beszédes bizonyítéka. De bizonyítéka görcsös és energikus élniakarásának is, ami pedig a trianoni átok következtében tökéletesen megegyezik a fuldoklással. De ha fuldokolva is, él és élni akar a magyar, bármit tettek is élete és jövője ellen bestiális gonosztevőmancsok. Mindezt, ha látni fogják a nevezetes vendégek, őrizzék meg hűen és tisztán a lelkükben. És vigyék el a hírét távoli hazájukba, tengerentuli egzotikus országokba annak, hogy az a maroknyi nép, amely évszázadokig a saját vérehullásával óvta a pusztulás elől a nyugati népeket, ma a nyugati népek hálája folytán fuldokolva várja a feltámadás nagyszerű pil- ', lanatát. Azt a pillanatot, amely ha késik is, de ugy el fog következni, mint ahogy fényes, aranycsillámu hajnal követi a rideg, fázlódós, sötét éjszakát! Ehhez kérjük az ő segítségüket is. (h. r.) Harminchat megyebizottsági kerület 168 képviselőt választ Daimel Sándor dr. alispán felvilágosításai az uj megyebizottsági tagválasztásokről (A Közlöny eredeti tudósítása). Mint megírtuk, julius 12-én rendkívüli közgyűlést fog tartani a vármegye törvényhatósági bizottsága. A közgyűléssel kapcsolatban Daimel Sándor dr. alispán a következőket közölte lapunk munkatársával : — A közigazgatás rendezéséről szóló uj törvény értelmében meg kell alkotni a megyebizottsági tagválasztásokra szükséges választókerületeket, — megjelölésével az egyes kerületek által választandó rendes és póttagoknak, — ugyancsak meg kell alkotni a megyei városoknak, Gyula és Békéscsabának a városi képviselőtestületi tagok választhatása céljából, a városi választókerületeket. Meg kell választani még ennek a törvényhatóságnak az uj törvény szerint a vármegyére eső 22 örökös tagnak a felét és már most meg kell választani a választási elnököt s helyetteseiket a valószínűleg szeptemberben megtartandó megyebizottsági tag választásokra is. — Igen fontos tárgya lesz a közgyűlésnek az uj törvény szerint az egyes tisztviselők részére megszavazandó személyi pótlékok Békéscsaba megszűnt rendezett tanácsú város lenni és megyei várossá lett A városi tanács pénteken tartotta legutolsó ülését (A Közlöny eredeti tudósítása.) ' A közigazgatási reformtőrvény életbelépésével Békéscsaba városnak egy hosszuéletü, nagy fontosságú szerve szűnt meg. A törvény megszüntette a városi tanácsot, amely a maga választott tisztviselő tagjaival az autónom jogok érvényesítését jelentette s helyébe lépett a választás alá kerülő polgármester hatáskörének kiszélesítése. A közigazgatási reform életbelépésének külsőségei között a legelső, ami a várost érinti, az, hogy megszűnt a rendezett tanácsú város elnevezés. Békéscsaba tehát julius 1-től „megyei város" lett. A városi tanács pénteken tartotta meg utolsó ülését, amelyen ügye, amelynek költségeit a vármegyének kell viselni. A megyebizottsági tagválasztókerületek száma az alispán által már elkészitett szabályrendelettervezet szerint 36, a kerületek 168 megyebizottságí tagot fognak választani. A választók lesznek az 1929. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe felvett választók, kivévén azokat, akik 6 év óta még nem laknak a község területén. Az örökös tagok választására kijelölő bizottságot kell alakítani, amelybe a törvényhatósági bizottság 2 tagot választ, 2 tagot a főispán, 2 tagot pedig az alispán küld abba ki. A tisztviselők részére a törvény rendelkezésének figyelembe vételével megszavazandó személyi pótlék összege a számvevőség által elkészített tervezet szerint évi 20 ezer pengő megterhelést jelent a vármegyére, ami 0.4 százalék pótadónak felel meg. A megyebizottsági tagválasztó kerületekre vonatkozó szabályrendeleti tervezetet az alispán a hivatalos lap szombati számában fogja közölni, hogy a megyebizottsági tagok a közgyűlésen hozzászólhassanak. Berthóty István dr. polgármester meleg szavakkal köszönte meg a tanácstagok hosszú, odaadó és érdemdús munkáját. A meleg szavakra Medovarszky Mátyás dr. főjegyző válaszolt. A tanács hatáskörét a polgármesterre ruházta a törvény és azokban az ügyekben, amelyekben eddig a tanács intézkedett, ezentúl a polgármester egyéni hatóságként intézkedik és határoz. A képviselőtestületi tagok választása még ebben az évben meglesz s az újjáalakítást követi az általános tisztújítás is. A törvényhatósági bizottságok és a megyei városok képviselőtestületeinek újjáalakítása a választói névjegyzék végérvényes megállapítása, valamint az újjáalakításhoz szükséges szabályrendeletek megalkotása és jóváhagyása után haladéktalanul megtörténik. Mihelyt az uj törvényhatóság, illetve képviselőtestület megalakult, a vármegyén és a városnál is haladéktalanul meg kell tartani az általános tisztújítást. A határozott időre választandó tisztviselők megbízatása, tekintet nélkül a megválasztás időpontjára, 1930. január elsejétől számítódik a törvény kifejezett rendelkezése szerint. A törvény szerint az alispán és a polgármester 10 évre választandó. Nem kerülnek választás utján való betöltésre a számvevőségi állások, amennyiben az uj törvény szerint a törvényhatósági jogú városokban és megyei városokban, tehát Békéscsabán is, a számvevőségek egész személyzetét a főispán élethossziglan nevezi ki. Ugyancsak a főispán nevezi ki a törvényhatósági főorvost, levéltárost és allevéltárost, a járási orvosokat, valamint a vármegyei kezelőszemélyzet tagjait. „Könnyitenek" adóterheken Az állatforgalmi adó'megszüntetése és a husforgalmi adó és marhalevelek illetékének ujabb megállapítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara közli, hogy julius elsejével életbe lépett az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hus után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről szóló 1929. évi XXVII. t.-c. és a pénzügyminiszternek ezen törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 89.000—929. sz. végrehajtási utasítása. A törvény, illetve végrehajtási utasítás julius elsejével megszünteti az állatforgalmi adót és ezáltal teljesen felszabadulnak az állatátruházások az eddigi súlyos adóteher alól és megszűnnek ezen adó szedésével járó vásári és piaci korlátozások. A husforgalmi adó kulcsa ezzel szemben az eddigi 2 százalék helyett 4'5 százalék, ugy, hogy tulajdonképpen a husiparosok eddigi adóterhe egyáltalában nem csökkent, mert a 2 százalék állatforgalmi adót ugyan a husiparosok sem tartoznak fizetni, de ezzel szemben a husforgalmi adó az eddigi 2 százalékkal szemben 4'5 százalék. A marhalevelek illetékét lényegesen emelték és julius elsejétől a következő illetékék járnak: minden juh, kecske, továbbá félévesnél fiatalabb malac után 10 fillér, minden félévesnél idősebb hizott sertés után 60 fillér, minden 2 évesnél fiatalabb !ló, szarvas-