Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-14 / 118. szám

2 MMSIMÜS Ű8MW3 Békéscsaba, 1929 julius 14 NÓI FIIBDORUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőru­ha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERMEL ANDRÁSSY-UT 7. netet, mire az alispán öt perc szü­netet rendelt el. A szünet után a közgyűlés sorra letárgyalta a tárgysorozat még hátralevő 27 pontját. Ezek közül a legérdekesebb volt Csorvás köz­ség határozata a sikkasztás miatt elitélt Áchim Mihály volt adóügyi jegyző ellen kielégítési végrehajtás megindítása tárgyában, amiben a közgyűlés ugy döntött, hogy meg­engedi a községnek az eltulajdo­nított összegek felének vállalását, míg a másik felét a károsultak vi­seljék. A közgyűlés 11 óra után ért véget. Megkezdték a kereskedelmi iskola átalakítását Serény munkálatok folynak az egész épületben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város képviselőtestületének egyik legutóbbi közgyűlésén tudvalevően megszavazták a városi felsőkeres­kedelmi iskola épületének olyan átalakítását, amely ezt a rohamos fejlődésnek indult középiskolát ideig-óráig mentesíteni fogja a mai egészségtelen túlzsúfoltság alól. A közgyűlési határozat főleg az iskola udvari helyiségeinek — a volt járásbirósági fogda és fogház­őri lakás szobáinak — megfelelő átalakításáról intézkedett, ezenkí­vül az emeleti részen néhány ki­sebb tanterem megnagyobbitásá­ról. Mindegyik épületrészben köz­bülső falak kidobását határozták el, hogy ezáltal nagyobb termeket kaftanak, miután a mai iskolater­mek túlnyomó részben olyan szű­kek, sötétek és egészségtelenek, hogy a középiskolai tanitás céljaira egyáltalában nem felelnek meg. Természetesen az egyetlen he­.yes, olcsóbb és yégleges megol­dás az lett volna, ha az intézet számára egészen uj épület lélesi­tését rendelték volna el, ez azon­ban képviselőtestületünknek ilyen kérdésekben tanusitani szokott szükkeblüsége folytán elmaradt. Igy aztán ez a rohamosan fejlődő, kitűnő vezetői kezekben levő, egészséges és nagyjövőjü közép­iskola továbbra is megmarad mai lehetetlen és meg nem felelő e 1­helyezésében, mindaddig, mig egy­szer, amikor az intézet már túl­zsúfolttá válik, mégis csak meg kell épiteni a szükséges saját ott­honát. Ez az időpont pedig már nincs messze. Ez kiviláglik a következő taoévre történt beiratkozásokból is. Az 1929—30. tanévre ugyanis any­nyi növendék iratkozott be, hogy az érdeklődők nagy száma még az iskola vezetőségét is meglepte. Ez a szám jóval meghaladja a mult tanév elején beiratkozott nö­vendékek számát, ami az iskola jóhirneve, fejlődésképessége és szükségessége mellett tanúskodik. A közgyűlési határozatnak meg­felelően az iskola átalakítási mun­kálatait a nyári szünidő beálltával kellett megkezdeni. Ez igy is tör­tént és az átalakításokat most meg is kezdték. Egyelőre az iskola ud­varán folynak a munkálatok, ahol már hatalmas barrikádokká 'nőttek az egykori fogház celláinak ki­szedett falai s a tégla-, föld- és gerendahalmaz a nagy udvart egé­szen elborította. Az utcai homlokzaton szintén állványok jelzik, hogy az épület emeleti helyiségeiben ugyancsak serény kőmivesmunka folyik. Mind­ezek a munkák az őszig befeje­ződnek, hogy az uj tanév megnyi­tásakor az iskola már kibővítetten fogadhassa a nagyszámú tanuló­sereget. Az átalakítási munkálatokat min­denki örömmel üdvözli, ez azon­ban jórészt kárbaveszett fáradtság és költség, mert egy-két éven be­lül az iskola fejlődése odáig jut, hogy elkerülhetetlen lesz egy uj épület létesítése. Beszélgetés a Hidasnémetin elfogott gyomai autós sofőrjével A csehek tusz gyanánt fogták el Debreczeni Endrét a kémkedő Pecha ellenében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírták a lapok, hogy ifj. Deb­reczeni Endrét, a gyomai szárma­zású hidasnémeti-i bérautóvállal­kozót, aki tévedésből cseh pár­száz méternyire cseh területre ju­tott, a csehek letartóztatták és két társával együtt Kassára hur­colták. Molnár Imre sofőr, a csehek fogságában sínylődő Debreczeni alkalmazottja csütörtökön este ha­zaérkezett Gyomára. Alkalmunk volt az öt napi fogságot elszen­vedett sofőrrel beszélni és tőle a következő adatokat tudtuk meg a szomorú végű kalandról — Julius 4-én délben indultunk el hármasban — Debreczeni ur, Jaeger Boriska urleány, a krasz­nokvajdai postamester leánya és én — Nádasdra többfélét bevá­sárolni. Két ut vezet Nádasdra, közel egymás mellett. Az első egyenesen halad, a másik keveset bekanyarodik cseh területre. Az autó pár méterre átsiklottá az első utat és az útszélen, de még magyar területen eprésző cseh pénzügyőrtől megkérdeztük, hogy hol lehetne visszafordulni. A finánc Debreczenit lebeszélte erről, mond­va, hogy a közelben a következő ut is ugyanoda vezet. Debreceni 25 korona borravalóval honorálta a szívességet és elindult a má­sodik uton, nem tudva, hogy az cseh területen halad egy darabig. — Alig haladtunk pár száz mé­tert, cseh csendőrök jelentek meg és azok valamennyiünket letartóz­tattak. Bevittek mindnyájunkat Kassára. Jaeger Boriska hiába igazolt alibit, velem együtt öf napi elzárást kapott, amit férges, pisz­kos cigány asszony okkal közös zárkában kellett elszenvednie. Min­ket külön-külön cellákba zártak. Az öt nap letelte után visszakap­tuk az autót, de meg kellett fizet­nünk a rabtartási költséget: fejen­ként 50 koronát... Enni azonban egész idő alatt semmit sem kap­tunk. Hogy azért mégis milyen címen merészelték kérni a rabtar­tási költséget, azt ők tudják; jó­zan ésszel nem lehet elgondolni. — Amikor elengedtek kettőnket, gúnyos és kárörvendő kacagással jelentették ki, hogy Debreczeni Endrét visszatartják, mert „mint kém, megfelelő egyén lesz Pecha Vencelért cserébe" ... A csehek tehát egyszerűen ráfogták Debre­czeni Endrére, hogy kémkedett az ő területükön, ami a legszem­telenebb és legmerészebb hazug­ság 1 Két-három percig tartózkod­tunk cseh területen, ez alatt ho­gyan lehet kémkedni? Vagy ha lehet, nem egyedül tette, mert mi is vele voltunk! Az izgalmak, a meghurcoltatás, a méltatlan fogság erősen meg­viselték a derék sofőr idegzetét. De elcsigázottan, halálos fáradt­sággal a testében arra volt még kíváncsi, hogy milyen álláspontot foglal el és erélyt tanúsít majd a magyar kormány ebben az eset­ben a csehekkel szemben. — Méhészeti tanfolyamok. A gödöllői méhgazdaságban augusz­tus 1 —19 ig férfiak és nők részére méhészeti tanfolyamot tartanak. A tanfolyam hallgatói az intézetben ingyen szállást kapnak. Boltoshistóriák i. Reccsen, roppan az ág . . . bi­zony minden árut lefoglaltak a Nagyáruház-hoz cimzett üzletben. A boltajtót még nem pecsétel­ték le s ezért ott üldögélt nagy elbusultan az aranybetűs cégtáb­lára festett név viselője. Egyéb elfoglaltsága hiján óraszámra né­zegette a pók szorgos munkáját, amint az a küszöb felett hálóját nagy szorgalommal szövögette. De történnek még csodák 1 Egy vevő, egy valóságos kundschaft jelenik meg a láthatáron. — Van esernyője? — kérdi a termetes asszonyság. Hősünk rettenetes dilemma elé kerül: van ugyan esernyője, de valamennyi „foglalt", azokat el nem adhatja. Viszont az eleven csoda már ott áll az ernyő­állványnál s szakértő szemmel mustrálgatja a nagyméretű példá­nyokat. — Mi az ára ennek a tömpé­nek ? — kérdi egy divatos nyelüre célozva. Az ernyő fura megnevezése élénkebb agyműködésre készteti a kalmárt és megszületik a rnentő ötlete : olyan árat kér a 8 pengős portékáért, hogy menten kiszalad a vevő. Hányivetin mondja : — Annak 16 pengő az ára. — Sokallom, — jelenti ki a vevő, — azt spkallom. Majd nyomatékkal folytatja: — De 10 pengőt adnék érte. Felfigyel a boltos. Elvégre a végrehajtó csak számszerűleg vette jegyzőkönyvbe azokat, no lám, itt keresni is lehet, mért ne? Az ernyőt hosszas alkudozás után 12 pengő lefizetése után bol­dogan simogatta újdonsült tulaj­donosa és már előre is büszke a dicséretre, mellyel otthon alkudni­tudását honorálni fogják. A boltos meg rohan a konkur­renséhez, hogy az eladott helyett legális árban másikat vegyen. S a megriadt pók újból szövö­geti hálója fonalát . . . II. Rendőrbiróság elé kerül a bol­tos. Nagy az eset, remegve áll a szigor előtt s izgatottságát növeli az elkövetett bün miatti lelkimar­dosás. Az üzlete előtt levő járdára sza­bályellenesen árut rakott ki, a fél­jelentés megtörténik s a rendőr­biró hamarosan kimondja a szen­tenciát : 4 pengő a büntetés. Mindénnemü lelkifurdalása elle­nére éber lélekjelenlétre valló há­borgással, felebbezési szándékát jelenti be az itélét ellen a vádlott. Megcsóválja fejét a bíró, ami­kor mondja: — ítéletem nem felebbezhető. Ha mindenáron felebbezni óhajt, akkor 8 pengőre lennék kénytelen büntetni, mert annyi a legkisebb megfelebbezhető büntetés. Most légy okos Domokos .1 A kereskedő agyán átvillan a gondolat: a 4 pengő már bizonyos, a 8 pengő sorsa teljesen nyilt. És 4 pengővel megkönnyebbül­ten, de egy dilemmával megter­helten lép ki a rendőrség kapuján: vájjon másodfokon milyen bünte­tést kellene kapnia, hogy ott is felebbezéssel élhessen ? HÍ. Az idevonatkozó rendelet sze­rint a kereskedők lugkövet csakis dobozokban hozhatnak forgalom­ba. A legkisebb mennyiség 2 kg.-os dobóz s ehhez természetesen vá­sárlási engedélyre van az öngyilkos jelöltnek is szüksége. A bádogdoboz a papiroscsoma­golásnál lényegesebben drágább és eléggé berzenkedik emiatt a szomszédasszony, de főleg az bosszantja, hogy 2 kg. lugkövet kell vennie, holott csak 1 kg.-ra van szüksége. A rőtszakállas boltos megértő helyesléssel igazolja Marka néni fejtegetéseinek jogosságát, mert belátja, hogy sokkal veszélyesebb helyzet merülhet fel abból, ha a vásárolt mennyiség maradványait a kamarában tárolni kénytelen, mintha annyi lugkövet vásárolna, mint amennyit el is fogyaszt. És bölcs Salamon ivadéka azon­nal irmaggal is szolgál. — Vigye csak el szomszédasz­szony a két kilogram lugkövet. Aztán használjon fel nyugodtan egy kilót belőle, a fennmaradt másik kilogramot vissza fogom venni magától. A rendelet elöirja, hogy én csak zárt dobozban ad­hatok el, de hol mondja a tör­vény, hogy én nem vehetem visz­szá a tőlem vásárolt portékát? , A rőtszakáll fejen találta a — lugkövet. —er sa—

Next

/
Thumbnails
Contents