Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-22 / 138. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 22. Vasárnap 56-ik évfolyam, 138-ik szám BEEES KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, «gy hónapm 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péch|-Horváth Rezső Telefonszám • 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Közadócsökkenlés Irigylem azokat az urakat, de csodálattal adózom a lelkiismeretüknek, akik a vármegyeházán — a „nemzeti védelem utolsó legbiztosabb várában" — némi ellenzéki különvélemény felrakétázása után bizalmat szavaztak a pénzügyminiszternek. A közadók csökkentése és a közterhek apasztása terén kifejtett bokros érdemeiért. Irigylem és csodálom ezeket az urakat, akik az egész megye : az én, te, ő nevében bizalomról biztosították a pénzügyminisztert és mintegy felbiztatják: csak előre, csak tovább, az eddigi uton 1 Irigylem és csodálom őket, mert el tudták vonatkoztatni magukat a való, eleven élettől és éteri magasságokban élnek. Messze a földtől, a nehéz rögtől, a könnytől és a verejtéktől, a fogcsikorgatástól és a „nincs" düsskáláju hangoztatásától, az összeroppanó üzletek és vállalatok csataterétől, a proletáriá'us óráról-órára növő táborától, az éhesektől és a rongyosoktól, a fagyoskodóktól és a hideg tüzhelyüektől. Csodálom és irigylem őket, mint általában azokat, akik játszi könnyedséggel átlépnek és átnéznek a légiónyi bajon és szenvedésen és Potemkin-látszatot szállítanak megnyugtatásul és elkápráztatásra. Mostantól kezdve tehát gyönyörűséges bizalommal viseltetünk a pénzügyminiszter iránt közadócsökkentési erélye és fáradozásai miatt. Valóban, helye is van ennek a bizalomnak, hiszen lassanként paradicsomi állapotok kezdenek uralkodni nálunk az adók könnyelmű lecsökkentésének nyomában. Kezdenek a savanyu és megnyúlt arcok mosolyosra széthúzódni, a kongó ürességü kaszszák túlcsordulni, a keréskedések életveszélyes tolongások színhelyévé válni, kezdenek az adóhivatalok a pókok hálószövő művészetének színhelyévé válni és a végrehajtóhoz címzett fontos államhivatalnok kezd medvemódra hosszú álomba kezdeni. Mert lecsökkentek a közadók, lévén a pénzügyminiszter olyan találékony, hogy a citromhéjjá facsart adózók préselése helyett ott keresi az adófilléreket, ahol valóban megvannak, de ahova eddig nem mert nyúlni, az imponáló milliók miatt. Lecsökkentek a közadók, mert mindenki keres és tud fizetni, lévén a kormány oly ügyes, hogy rábukkant a helyes teendőre: nem az összeomlás előtt állót kell adóztatni, hanem munkaalkalmat kell teremteni a dolog után sóvárgóknak. Lecsökkentek a közadók, mert nem a kisemberek utolsó vánkosai árán szereznek bevételeket, hanem azoktól, akiknek ma csak lóversenyre, kártyára, metresszekre és egyéb élvezetekre -vannak bankjegykötegeik. falatot s hogy nem egy öngyilkos azért szoritja homlokához a fegyvercsövet, mert — nem csökkent az adója. Sőt 1 Mit gondolnak ezek az általam annyira irigyelt és csodált urak: mi lett volna az eredmény akkor, ha nem őket, hanem az Adófizető Jánosokat szavaztatták volna meg a bizalomszállitás dolgában ? 1 A bizalomszállitó boldogok nyilván oly szerencsések, hogy hozzájuk nem jut el ezernyi-ezer egzisztencia halálos zuhanásának, az öngyilkosságba menekülők végtelen sorainak, a pénztelenségnek, a nyomornak, a könnynek és vérnek, a reménytelenségnek és siralomnak megrázó vegyeskaru haláldala. Nem tudnak arról, hogy sok szájból az adó üti ki az utolsó Békéscsabára is megérkezett a csend-rendelet Január l-én lép életbe az uj rendelet, amely eltiltja a nyitott ablaknál való rádiózást is Értesülésünk szerint az uj ren(A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter a közönség nyugalma és érdekeinek megvédése céljából egy úgynevezett csendrendeletet adott ki, amelynek intézkedéseivel a legmesszebbmenőleg megóvja az ucca rendjét ugy éjjel, mint nappal. A rendelet például nagyon erélyesen intézkedik aziránt, hogv a gépjármüvek felesleges zajától megóvja a közönséget, sőt odáig megy, hogy még a nyitott ablakok mellett való rádiózást is eltiltja. A rendelet nagyon sokoldalú s olyan aprólékos részletekre is kiterjed, hogy valósággal meglepi az embert. Igy például még arra is, hogy vasgerendákat sem szabad az utcán a jármüvekről ledobni. A csendrendelet ma Békéscsabára is megérkezett és a rendőrség vezetője nyomban megkezdte annak áttanulmányozását. deletet a békéscsabai rendőrség is a legnagyobb szigorral és körültekintéssel fogja végrehajtani a rendelkezésére álló rendőrközegekkel. A rendőrségnek ugyanis az a felfogása, hogy a csendes Békéscsabának példával kell szolgálnia más városok számára is a csend terén. Éppen ezért a rendelet ellen vétők, a nagy zajjal járók vagy a nagy zajt okozók ellen kérlelhetetlen szigorral fog a kapitányság a rendelet értelmében eljárni, mert mindennél fontosabb a városi közönség idegeinek megvédése, hogy mindenki nyugodtan végezhesse a munkáját. A rendeletet, amely január l-én lép életbe, áttanulmányozás végett kiadták a rendőri közegeknek. A rendeletet valószínűleg falragaszokon fogják a nagyközönség tudomására hozni. Békésen 71 százalékos lett a pótadó Miért magas Békés község pótadója ? — Békésről küldöttség megy a kultuszminiszterhez az iskolák államosítása végett (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békés község képviselőtestülete folyó hó 16-án délután másodízben tárgyalta az 1930. évi költségvetését s ezzel kapcsolatban az adófizető polgárokra kivetendő pótadó nagyságát. A közgyűlés mindkét alkalommal meglehetős izzó hangulatban folyt le, ami érthető is volt, mert a folyó évre megállapított 50 százalékos pótadó az előterjesztett költségvetési tervezet szerint egyáltalában nem fedezte az 1930. évi kiadásokat s igy a pótadót a legnagyobb takarékossági szempontokat is véve tekintetbe, 21 százalékkal kellett emelni. Iqy Békés község pótadója az 1930-ik évre 71 százalékra emelkedett. Ebből csak tisztán a tanügyi kiadások fedezésére szolgáló iskolai pótadó 30 százaléknál többet tes7. ki. Éles kifakadások is hangzottak el a közgyűlésen amiatt, hogy az állam nem siet a község segítségére sem magasabb államsegélylyel, sem a községi iskoláknak államosításával. Határozatilag kimondották, hogy — tekintettel az iskolai pótadó tulmagas voltára — a község küldöttség által kéri az illetékes minisztériumot a községi iskolák államosítására s addig szorgalmazza a dolgot, mig kérése teljesilve lesz. Annál is inkább indokolt a község iskoláinak állami kezelésbe való adása, mivel tanügyi terhei a jövőben még inkább szaporodnának, tekintettel arra, hogy máris égetően szükségessé vált a belterületen 4 uj elemi iskolai tanterem építése, mert a háború befejezte óta a község által átvett volt állami tanerőkkel 10-re szaporodott a tanítók száma s csak 6 tanterem van s azóta tanító és tanítvány félnapos tanítási rendszer mellett kínlódik. Szükséges nagyon egy 5-ik óvoda és a polgári leányiskola felépítése is, mely kötelezettségének azonban a község anyagiak hiánya miatt a legjobb akarattal sem tehet eleget. Mivel Békés község pótadója a megengedett 50 százaléknál nagyobb, az 1930. évi költségelőirányzatát a vármegyén kivül a belügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia. Elavult a piaci elővásárlási tilalom A békéscsabai kereskedők valószínűen győznek ebben az ügyben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai élelmiszer- és gyümölcskereskedők nagy tábora már régóta erősen sérelmesnek tartja, hogy egy háború alatti rendelkezésből kifolvóan reggel 8 óra előtt tilos a piacokon bevásárlásokat eszközölniök. Emiatt a mult hónapban beadvánvt intéztek a polgármesteri hivatalhoz és folyamodványukban kérték, függesszék fel a reggel 8 óra előtti piaci elővásárlási tilalmat, illetve engedjék meg az elővásárlást. A polgármesteri hivatal a döntés meghozatala előtt véleményt kért a kérdésre vonatkozóan a szegedi kereskedelmi és iparkamarától. A kamara válasza, illetve állásfoglalása, amely módfelett figyelemreméltó, ma érkezett meg a városhoz. A szegedi kamara véleménye szerint a piaci elővásárlási tilalom ma már megszüntethető, mert az az idő, amikor egyes városok élelmiszerellátása nehézségekbe ütközött, már megszűnt. Ezt a rendelkezést a háború alatti és utáni kivételes állapotok, az ínséges idők szülték meg, azok elmultával és a viszonyok normális mederbe térítésével egyidejűen azonban reája szükség nincs. Leszögezi a szegedi kamara, hogy az elővásárlási tilalom életbentartása egyenesen káros, még pedig a fogyasztókra is, mert a gazdák nem szívesen hozzák be a terményeiket olyan helyekre, ahol megfelelő eladási lehetőségekre nem számithatnak. A kamara 1926-ban már kezde-