Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-18 / 137. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 18 15fi KÉS HEG YEI KÖZl/V -EMONDÓ /w ^sfflil!-íl v fa: W 'SlL % íi' .^^f 0' i \ // Í: >1 1 i lik I! 'VV.v'i :: : in! * V II i" CSIPKERÓZSIKÁRÓL, A MESEBELI KIRÁLYFIRÓL, BOSZORKÁNYOKRÓL ÉS AZ ÖN GYERMEKEI RAGYOGÓ ARCCAL ÁLLNAK A HANGSZÓRÓ ELŐTT, MERT A PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ OLYAN ÉLETHŰEN HOZZA A HANGOKAT, HOGY A GYERMEKEK A MESEMONDÓ ELŐTT KÉPZELIK MAGUKAT. ÉS AMINT A MESE BEFEJEZŐDIK, MÁR ZENE HANGJAI CSENDÜLNEK FEL - A KÉSZÜLÉK GRAMOFONZENÉT TOVÁBBIT A HANGSZÓRÓBA. is is i&aa II it*'«Í» KI S KOM B I NÁCIÓ AZ UNIVERZÁLIS KÉSZÜLÉK A megyegyülés köztehercsökkentés cimén bizalmat szavazott a pénzügyminiszternek Békésvármegye szeptember havi közgyűlése — Bizalomszavazás erős ellenzéki vélemények után — 193 kilométer kövesut építését határozták el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatósága nagy érdeklődés mellett tartotta meg szeptember havi közgyűlését, amely iránt azért nyilvánult meg ilyen nagy figyelem, mert a tárgysorozaton szerepelt uj vármegyei utak elkészítése, az állam anyagi hozzájárulása mellett. Daimel Sándor dr. alispán pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést és pár szóval felkérte a képviselőket, hogy a tárgysorozatot objektíven tárgyalják le. A közgyűlés első legfontosabb tárgya volt Sopronvármegye átirata, amely azt célozta, hogy a vármegye szavazzon bizalmat Wekerle Sándor pénzügyminiszternek, aki a közterheket nagymértékben csökkentette. Csige-Varga Antal dr. tiltakozik a bizalomszavazás ellen, mert azt nem tartja helyénvalónak. A pénzügyminiszter akkor, amikor a közterheket csökkenti, csak legelemibb kötelességét teljesiti, amiért azonban nem jár bizalomnyilvánitás. Gyöngyösi János dr. egyetért az előtte szólóval, majd rámutat arra, hogy sem az általános forgalmi adónál, sem a házadónál csökkenés nem mutatkozik, a közterhek mérséklése tehát fiktiv. Kéri, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Berthóty Károly dr. az állandó választmány javaslatát védte, dr. Daimel Sándor alispán pedig zárszavában leszögezte, hogy az állandó választmányt nem vezette politikai elfogultság a javaslatnál, az pedig lehetetlenség, hogy egyik vármegye a másiknak körirata ellen állást foglaljon. A közgyűlés ezek után elfogadta a javaslatát és bizalmat szavazott a pénzügyminiszternek. Márky Barna dr. főjegyző ezután ismertette az útépítési javaslatot, a közgyűlés másik legfontosabb tárgyát. A Speyer-féle kölcsönből még 2.160,000 pengő áll rendelkezésre, amihez útadókból évente 300.000 pengő járul. Ezek négy év alatt 3,460.000 P-re fognak rúgni. A kereskedelmi miniszter átirata értelmében hozzájárul ahhoz, hogy az útépítési költségek egyharmadát a közvetlenül érdekeltközségek viseljék, egyharmadát a vármegye, mig egyharmadát az állam fogja adni hozzájárulás cimén. Ebből az összegből 193 kilométernyi kövesutat lehetne építeni. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy elsősorban az öt legfontosabb utat kell kiépíteni és pedig : a Békéssámson—Tótkomlós, a Füzesgyarmat—Bucsatelep, a Szentetornya—Orosháza, a Békéscsaba—Mezőberény és a Gerendás—Csorvás közötti utakat. Később a következő utak épitése fog következni: az OrosházaKondoros—Endrőd, az Endrőd— Mezőberény, a Szarvas—Mezőberény, a Doboz—Szarvas és a Gyoma—Turkeve közötti ut. Javasolta még az állandó választmány, hogy ezek megépítéséhez az útadót a mai 10 százalékról 17 százalékra emeljék fel. Haviár Dániel dr. kéri, hogy az öt első útnál elsősorban a Mezőberény—Szarvas közöttit építsék meg, mert a Szarvasra vezető tanyai utak mind kiépítetlenek. Csernus Mihály a javaslatot pártolja, de legfontosabbnak az Endrőd — Orosháza közötti ut kiépítését tartja, mert szociális és közgazdasági okokból is kívánatos és mert a budapesti utat jó néhány kilométerrel megrövidíti. Reck Géza nem hajlandó megszavazni a javaslatot, ha az ujabb súlyos terheket jelent és ha az útadót felemelik. Beliczey Géza hasonló értelemben szólal fel. Morvay Mihály arra hivta fel a figyelmet, hogy szabályozni kellene az autóforgalmat, mert az utakat a gépkocsik teszik tönkre. A közgyűlés ezután az állandó választmány javaslatát fogadta el. Ez után megcsappant érdeklődés mellett folyt tovább a közgyűlés, mivel a vidéki képviselők hazautaztak s a közgyűlés gyors tempóban végzett a tárgysorozaton szereplő sok apró üggyel. A remetei erdő véres titka Rejtelmes szerelmi dráma játszódott le Remetén vasárnap este (A Közlöny eredeti tudósítása.) Titokzatos, rejtelmes esemény tartja izgalomban a remetei erdő környékén lakó embereket. Vasárnap este 8 óra tájban Tar János gyulai soffőr és egy Portörő Julianna nevü fiatal leány különös körülmények között öngyilkosságot követtek el. A rejtélyes, -véres eset részletei a következők: Tar János 42 éves gyulai soffőr elváltán élt feleségétől és vadházasságot folytatott egy gyulai aszszonnyal. Rendezett vagyoni viszonyok között élt és a vidám természetű emberről senki sem sejtette, hogy milyen sötét elhatározás érik a jókedv álarca alatt. Vasárnap délután az ujkigyósi bucsun volt s onnan hét óra tájban érkezett vissza Gyulára. Alig állt meg kocsijával a Templomtéren, egy csinosan öltözött fiatal leány jött: Portörő Zsuzsánna, akivel pár szót váltott. Erre visszament autójához, elindult és a tér sarkán felvette a leányt, majd telteljes sebességgel elrobogott Remete felé. Az autóval túlhaladtak a remetei csárdán és a két vasút között, közel Sarkadhoz álltak meg. Itt történt a véres, kettős tragédia. A nyomozás adatai szerint a leány követelte Tar Jánostól, hogy váljon el feleségétől és őt vegye el feleségül. Ezen összeszólalkoztak, majd elhatározták, — mint azt Portörő Julianna állítja, — hogy közösen véget vetnek életüknek. Tar kirántotta revolverét és odakiáltott a leánynak : — Én most meghalok, eleget éltem, de neked nem szabad meghalnod 1 A leány hozzáugrott és ki akarta csavarni kezéből a revolvert, de az már akkor elsült és a golyó Tar mellébe hatolt. Tar János azonnal összeesett és pár perc múlva meghalt. A szerencsétlen embernek még volt anynyi lélekereje, hogy a revolvert eldobja. Portörő Julianna a sötétben gyufát gyújtott, próbálta megkeresni a revolvert, hogy magával is végezzen. A revolver azonban nyomtalanul eltűnt. A leány erre segítségért kiáltott és a segélyhívásra egy idős férfi és egy kisgyermek jött hozzá. Ezek segítségével feltette az autóra a halottat és a kocsit a remetei csárda elé vezette. Amikor megállt, egy üvegecskét vett ki a zsebéből és annak tartalmát felhajtotta. Azután letámolygott a vendéglőshöz és összeesett. Még volt annyi ereje, hogy megmondja: — Tar János megölte magát. Ezután összeesett és elvesztette eszméletét. A nyomozás során a leány vallomása igen zavaros volt. Először azt állította, hogy a tragédia a remetei erdőben a lesháznái történt. Előadta, hogy Tar már több izben mondta neki, hogy öngyilkos lesz, mert nem birja tovább anyagi gondjait. Most határozta el, hogy végez magával. Ő nagyon szerette Tart és ezért akart vele együtt megválni az élettel. A leányt ezután a gyulai közkórházba szállították. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A nyomozás a leány vallomása alapján indult meg. A csendőrök még vasárnap éjjel felkutatták a remetei erdőt a lesház körül, de nem találták meg sem a revolvert, sem pedig a dulakodás nyomán. Reggel folytatták a nyomozást, de sikertelenül. Délelőtt derült ki, hogy miért nem. A leány hétfőn délelőtti kihallgatásán ismerte be, hogy a véres esemény nem a lesház körül, hanem a két vasútvonal között, Sarkadhoz közel, az országút mellett történt. A nyomozó hatóságok teljes bizonytalanságban vannak. A halálos szerelmi tragédiának egyik áldozata halott, a másik nem tudni, mi okból, nem beszél őszii téu. Az eseménynek nem volt szemtanuja, aki felvilágosítással szolgálhatna a holttest helyzetéről, az a férfi, aki a leánynak segített a holttestet az autóra feltenni, nem került elő. Több rejtelmes kérdésre kell a boncolásnak válaszolnia és a nyomozásnak világosságot derítenie : öngyilkos lett-e Tar János, vagy pedig bűntény történt? Eladó emeletes üzleti sarok bérház Gyulán (vásártérnél) melyben van 7 üzlet, 4 nagy lakás, hatalmas udvar. Alkalmi áron kevés pénzzel fele tulajdon, esetleg az egész tulajdon megvehető és beköltözhető. Bővebbet Mézeméi, Gyulán, Dobay-ucca 2. szám