Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-18 / 137. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 18. Szerda 56-ik évfolyam, 137-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKA! LAP Előfizetési dijak a Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, 11., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, A le-lociei hídnál Mint a bengáli tüz szivárványszínekben szikrázó fényesője, ugy ivei és pattog pár nap óta a honi sajtó ujjongása — ezúttal világnézeti különbség nélkül egyhangúan — azon, hogy Helvécia LeLoc'e városának szélén, a Doubspatak hidjánál egy magyar képviselő a demokráciáról ragyogó beszédet mondott és ezt a túlsó parton a francia őrség lelkes tapssal helyeselte. A beszédet Gál Jenő demokrata képviselő mondotta a le-loclei hídnál, ahol nem kevesebbet és nem kisebbet jelentett ki, mint azt, hogy — a svájciak testvérek velünk a demokráciában, amelyben sok-sok téren van hasonlóság a két ország között. A képviselő ur a le-loclei hídnál vagy nagyon rövidlátó volt, vagy nagyon vastagon rózsaszinezett szemüveget viselt. Harmadik lehetőségre — amelynek neve kissé durván és kellemetlenül hangzanék — nem akarunk rámutatni. Pedig lehetne és talán kellene is akkor, amikor valaki a valódi, tősgyökeres, nemesveretü, husbanvérben gyökerező svájci demokráciával egy nevezőre merészeli hozni a csak papíron, csak szájon létező magyar demokráciát. Az örökké hangoztatott, de soha és sehol nem észlelt magyar demokrácia ugyanis akként aránylik az ősi svájci demokráciához, mint az egy az ezerhez. Nálunk a demokrácia mindig az ajkon van, sohasem a szivben. Svájcban viszont sohasem beszélnek róla, de az emberek és intézmények ab ovo demokratikusak. A svájci ember és a svájci intézmény nem is lehet más. Mindegyik lelkében embriókorától fogva izzón él a demokrácia szeretete, amely a svájci embernek második természetévé vált. Mi a svájci demokrácia ? A legteljesebb és legideálisabb egyenlőség hatóságok és intézmények előtt. A legtisztább és legtitokmentesebb államélet és kormányzás. Bálványok nem létezése, ember a másik ember előtti meg nem görnyedése. Takarékosság a komikumig az állami pénzekkel. Elszámolás a nyilvánosság előtt az állami jövedelmek hovafordításáról. Bürokráciamentes kormányzás pár szál hivatalnokkal és akták nélkül. Pátriárkális egyszerűség a ruházkodásban, az egymással való érintkezésben. A szó valódi értelmében vett néphadsereg, amelyben mindenki köteles szolgálni — 40 napot, de mindenki lehet tiszt. Nincs szalonkocsi a vasutakon, sem incifinci államhivatalnokocskák, sem miniszter urak számára, sőt az elnök is c?ak egy elsőosztályu különfülkében utazik. Nincsenek állami pénzen bankettek idegencsalogatóul. Tiszta választások, ahol a népharag rögtön a sárga feledésbe söpörne bárkit is, ha erőszakkal, pénzzel, vesztegetéssel, csendőrszuronnyal merészelné befolyásolni a választópolgárok véleményének megnyilvánulását. (Nincs is csendőr Svájcban.) Népszavazás egyszerű kérdésekről, vagy törvényekről. A legteljesebb sajtószabadság, a legmeszszebbmenő gyülekezési és politizálási szabadság. Nincsenek cimek, előnevek, rendjelek, kitüntetések, — de nem is hederit rájuk senki: nincs tekintélyük, értékük. Mi a svájci demokrácia ? Az, hogy a polgárnak már a születéRészvétlenség mellett folyt le a városi sétől fogva a lelkébe idegződött az ő polgári öntudata, amelyet sem megfélemlíteni, sem megvásárolni nem lehet. Az, hogy mindenki polgár, semmivel sem több: akár gazdag, akár szegény; akár szövetségi tanácsos, akár hordár. Az, hogy mindenki tudja, annyit érek én, te, ő, amennyit a termelő munkámmal embertársaim javára használok. A le-loclei hid szónoka minderről nem sokat tudhatott. Különben bizonyosan tartózkodott volna a nem nagyon szerencsés összehasonlításoktól. (h. r.) Végnélkül! szószaporitások jellemezték a szeptemberi közgyűlést — Az elnök és Pollák Arnold afférje (A Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőtestület szeptemberi közgyűlését hétfőn délelőtt negyed 10 órakor nyitotta meg az elnöklő Medovarszky Mátyás dr. helyettes polgármester, a képviselők feltűnően lanyha érdeklődése mellett. A polgármesteri jelentés felolvasása után számos felszólalás következett. Varga E. András a Gyöngyösiutca járdáját s az erzsébethelyi tüzoltóinspekciót sürgette. Nóvák György az ellen tiltakozott, hogy a gazdáknak megtiltják a takarmánynak padlásaikon való tárolását. Helytelenitette a Csaba Mozgón elhelyezett mezítelen szobrok pőreségét s ellene hatósági intézkedést kért. Pollák Arnold a IV. kerület kutjainak rendbehozását sürgette, kifogásolta, hogy a város 8000 pengő segélyt ad a fürdőnek, hibáztatta, hogy a villanytelep nem fejleszti a közvilágítási hálózatot, a panaszkodók pedig mindig azt a választ kapják, hogy az igazgató nincs otthon. Medovarszky kontra Pollák Elnök itt rászólt Pollákra, hogy maradjon a tárgy mellett. Pollák vitatkozni kezdett a főjegyzővel, majd hirtelen leült, miután a következőket jelentette ki: — Mivel beszédem, ugy látszik, bántja a főjegyző ur érzékenységét, nem folytatom tovább. De kijelentem, hogy amig a főjegyző ur ül az elnöki székben, soha többé nem szólalok fel a polgármesteri jelentéshez! — Rendre 1 Rendre 1 — hallatszott több helyről, mire az elnök rendreutasította Pollák Arnoldot. Nincs politizálás a városházudvaron Lipták János a VI. kerület elromlott kútjait kívánja rendbehozatni. Pesti Béla az erzsébethelyi toronyóra Ü7embehelyezését, a kövesut rendbehozását és közvilágítás kiterjesztését kívánja. Aradszky György a kondorosi vasút kijelö'ésénél tévedésre hívja fel a figyelmet. Filippinyi János kifogásolja, hogy a városháza udvarát nem engedik át szocialista népgyűlés megtartására. Medovarszky főjegyző részletes felvilágosítást adott az érdeklődőknek. Az utak kövezése, a járdák lerakása előzetes tervek alapján történik s azoktól eltérni nem lehet. A világítási hálózat fejlesztéséről legközelebb programmal jönnek a közgyűlés elé. A gyúlékony anyagok padláson tartását országos rendelkezések tiltják. A közkutak megjavítása nem lehetséges, mert nincs rá pénz, mégis a műszaki hivatal a kutak állapotát felül fogja vizsgálni. Az uj mozi szobrait megszemlélik s ha szeméremsértők, a szükséges intézkedéseket megteszi. Az Orosháziutca kövezését még az idén megkezdik. A kondorosi vasútvonalon valóban tévedés történt: egy megállót felcseréltek a rakodóval, ezen változtatni fognak. A közgyűlés ezután a főjegyző kérésére — több hozzászólás után — kimondotta, hoqy a városháza udvarát politikai gyűlés tartására többé nem engedi át. A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozat egyes pontjainak letárgyalására. Kérik a lakásfelszabaditást Lepény János indítványára utasította a közgyűlés a polgármesterhelyettest, hogy a város lakásfelszabaditási kérelmét a minisztériumban sürgesse ki. Elfogadták a miniszteri leiratra vonatkozó javaslatot az V. kerületi állami elemi iskolák kibővítése tárgyában. E szerint az építendő 3 tanterem helyett négyet fognak építeni, ezzel szemben a kultuszminiszter az igért lo.OOO pengő segély helyett 20.C00 pengő segélyt ad. Az építkezés itt csak a jövő őszre indulhat meg, noha ma a helyzet az, hogy egy-egy tanteremben 130 gyermek is tanul. De előbb nem lehet építkezni, mert 10%-kal fel kellene emelni a pótadót, erről azonban a képviselőtestület hallani sem akar. A népjóléti miniszter rendeletét a kórház részére a város által kiutalt előleg elszámolása tárgyában tudomásul vették, azzal, hogy az építkezést szakmák szerint kiadják s azt még az idén megkezdetik helyi vállalkozókkal, ugy, hogy a jövő évre be is fejeződjenek. Ez azért ilyen sürgős, mert különben a minisztérium visszaveszi a 200.000 pengőnyi épitési államsegélyt. Napirendre tértek Gyoma község kérelme felett, a gyoma— mezőberényi és turkevei ut kiépítésére vonatkozó állásfoglalás tárgyában. Elfogadták a MÁV ajánlatát a Ludvig-utcai területrendezés tárgyában „és átengedték a MÁV által kivánt Őr-utcai telket az ut kikövezése ellenében. Fekete Ferenc és társainak kérelmét nem teljesítették a Köröscsatorna nagyréti szakaszánál salakjárda létesítése iránt. Elutasították Laczó András dülőut átengedési kérelmét. Mint nem időszerűt, elutasították a Ligeti-szőlőknél való utcanyitás kérelmét. Jakuba János főiskolai hallgatónak 20 pengő tanulmányi segélyt szavaztak meg. Paulik János hajdukáplárnak és Lipták Sámuelnek ujabb 3—3 hónapi betegszabadságot engedélyeztek és a decemberi közgyűlésen tárgyalni fogják a nyugdíjazásuk ügyét. Az utkövezési program Hosszasabban tárgyalta ezután a közgyűlés az utkövezési program végrehajtása tárgyában 'érkezett miniszteri rendeletet. A közgyűlés még 1924-ben megállapította az utkövezési programot, amelyet akkor felterjesztett a minisztériumba. Erre csak most, öt év után érkezett válasz, amely olyan terveket kifogásol, melyek már régóta megvalósultak és beváltak. A miniszteri rendelet közli, hogy e tárgyban ujabb közgyűlési határozatot kell hozni és gondoskodni kell azokról a költségekről, amelyek a külföldi kölcsönből nem fedezhetők. Megjegyzi a közgyűlés, hogy a főtéri sétányszigetek aszfaltoztatása költséghiány miatt nem lehetséges. A Kölcseyutca kikövezése 51.800 pengővel magasabb az előirányzatnál. Az utkövezéseknél egyébként a helyzet az, hogy az AEGV visszatérít 12.000 pengőt, kamatokból jár 16.800 pengő, az utkövezési hozzájárulások késedelmes befizetésének kamatai pedig 51.933 pengőt tesznek ki. Ezekből fedezetet találnak az utkövezés költségei. A közgyűlés a határozatot kimondotta és az elnöklő főjegyző a közgyűlést déli 12 óra után pár perccel berekesztette.