Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-09-15 / 136. szám

Békéscsaba, 1929 szeptember 15. Vasárnap 56-ik évfolyam, 136-ik szám m EOZLONI POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, •egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő: Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés dijszabás szerint. Tanítók kellenek Crosier angol tábornok a lepen­^ei nyári békeiskola előadójaként gyönyörű igazságokra mutatott rá. „Tanítók kellenek, akik a jövő nemzedéket a békére neveljék, — mondotta többek között. A követ­kező évtizedeknek meg kell hoz­niok a háborús gondolkodás le­szerelését." Stresemann német kül­ügyminiszter pedig Genfben leszö­gezte, hogy „néhány évtized múlva középkori állapotoknak fogják meg­bélyegezni a mai európai helyze­tet." Briand francia miniszterelnök ugyancsak Genfben ezt mondotta: „Haladás, hogy a háborút, amely nemrég a politikának törvényes, vagy legalább is megengedett esz­köze volt, ma már bűntettnek te­kintjük ; a háború elítélése azon­ban nem elegendő 1" És — végül — Apponyi Albert szintén Genf­ben megállapította, hogy a hábo­rúk kiküszöbölésénél „óriási lépés­sel haladtunk előre, olyan lépés­sel, amelyre néhány évvel ezelőtt még senki sem gondolt." Nagy örömmel állapitható meg, hogy a háborútól való undor és irtózás, a háború ellen kimagasló államférfiak ajkáról feicsattanó til­takozás még nem hangzott el olyan sűrűen, általánosan és egybehang­zóan, mint mostanában. De ez az öröm még hatalmasabb, egész a lelkünk mélyéig megfogó és meg­rázó volna, ha azt tapasztalnók, hogy a komoly beszédeket ko­moly tettek követnék és a hábo­rús mentalitás megbélyegzésével egyidejűen a háborúhoz vezethető minden lehetőséget, alkalmat, esz­közt és módot is végképp meg­szüntetnének. Az emberiség örök szégyenétől, a háborúnak nevezett barbárság­tól való irtózás mind általáno­sabbá válása alkalmával általá­nossá kellene válnia annak a fel­fogásnak, hogy mindaddig, amig Európa egyes részeiben vérforraló, agybénitó igazságtalanságok ural­kodnak, addig a háborús veszély kiküszöböléséről beszélni nem le­het. Mindaddig, mig az igazság­nak nem szereznek érvényt, ko­moly békéről szó sem lehet, ami olyan természetes és önmagától értetődő, hogy róla vitatkozni, alá­támasztásához érveket összehor­dani felesleges. Tanitók kellenek ? Ugy van. Ta­nítók kellenek ! Tanitók, akik meg­tanítsák a jövő nemzedéket arra, hogy a háború az emberiség leg­szörnyűbb vétke és legaljasabb szadizmusa, de arra is megtanít­sák, hogy ez csak akkor fog meg­szűnni, ha minden önérzetes em­.her, minden kulturember ököllel sujt le azokra, akik mesterségesen igazságtalanságokat teremtettek, népeket, fajokat a levegőtől, az élettől elzártak, százezreket meg­kérdezésük nélkül és akaratuk el­lenére alacsonyabb kulturfoku né­pekhez kényszeritettek. kincs, a legkáprázatosabb jótéte­mény, a legsztnesebb szivárvány­ivü boldogság De csak ha az igazság fénye hullatja reája langy aranyesőjét. (h. r.) Tanitók kellenek : ránevelni az ifjúságot a háború — apáik förtel­mes bűnének — utálatára és ke­rülésére s annak elismerésére, hogy az emberi élet az egyetlen legszebb ajándék, a legbecsesebb Elmarad Bud miniszter e heti békéscsabai látogatása A miniszter csak nyolc-tiz nappal később jöhet le Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy a békéscsabai Ke­reskedelmi Csarnok szeptember 19 én, csütörtökön óhajtotta fel­avatni uj székházát, amely alka­lomra a város országgyűlési kép­viselője : Bud János dr. kereske­delmi miniszter is megígérte meg­jelenését. A miniszter békéscsabai tartóz­kodása országos eseménynek ígér­kezett, amennyiben Bud János dr. különféle politikai kijelentésekre készült Békéscsabán, olyan nyilat­kozatokra, amelyek az egész or­szág figyelmét magukra vonhatták volna. Erre való tekintettel a PhiZips-rádiótársaság előzékenysé­ge folytán a gyűlés helyszínén fel­vevőkészülékeket, a főtéren pedig hangszórókat szándékoztak felállí­tani, ugy hogy a miniszter fontos és érdekes nyilatkozatait a főtéren ugyanabban a pillanatban messze­hangzóan hallani lehetett volna. Bud miniszter látogatása azon­ban most egyelőre elmarad, illető­leg néhány nappal eltolódik. A miniszter titkára ugyanis szomba­ton délelőtt táviratilag értesítette a Kereskedelmi Csarnok vezetőségét, hogy a miniszternek a kitűzött idő­pontban igen fontos és halasztha­tatlan elfoglaltsága akadt, ami miatt lehetetlenség Békéscsabára leutaznia. A távirat egyúttal közölte azt is, hogy a kereskedelmi miniszter mintegy nyolc-tiz nappal későb­ben, szeptember utolsó hetében egészen bizonyosan fog rendel­kezni annyi szabadidővel, hogy a tervezett székházavatásra Békés­csabára utazhassák. A Kereskedelmi Csarnok szék­házavatóját igy e hét csütörtökén nem fogják megtartani, noha az ünnepségek programja már a leg­apróbb részletekig ki volt dolgozva és elő volt készítve. A székház­avatást igy szeptember utolsó he­tében tartják meg és azon Bud János dr. okvetlenül megjelenik és elmondja nagy érdeklődéssel várt fontos politikai nyilatkozatait. Választások küszöbén Ki lesz a polgármester ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Legutóbb foglalkoztunk a közigaz­gatási reformtörven'y során elő­állott helyzettel. Választások kü­szöbén állunk éspedig elsősorban a városi képviselőtestületi tagok választása kerül sorra. 120 tagu lesz a képviselőtestület, fele virilis, fele választott, azonkívül tagjai lesznek a magasabb állású tiszt­viselők is. Természetesen a közönséget leg­jobban érdekli az, hogy a város különböző társadalmi rétegei mi­lyen számban kerülnek be a 60 választott képviselő személyében a testületbe. Sokféle vélemény van erészben, legutóbbi erről szóló cikkünkben egynehányról meg is emlékeztünk már. Akkor azt ígér­tük, hogy legközelebb foglalkozni fogunk az általános tisztújítás kér­désével és ennek legfontosabb ré­szével : kik lesznek a pályázók a polgármesteri állásra és ki lesz az uj polgármester? Az általános tisztújítás kérdésé­vel könnyen végezhetünk. Nyilván a közönségnek az az érdeke, hogy minden választás alá kerülő tiszt­viselő maradjon a régi helyén, senkit sem fognak kibuktatni; rész­ben, mert ez nem erkölcsös do­log, de másrészt azért sem, mert nem lenne célszerű a kibuktatott tisztviselőt nyugdíjjal ellátni és az ujat meg külön fizetni. Érdekes ujitása a törvénynek egyébként az, hogy a számvevőség tagjait a fő­ispán fogja kinevezni. A számve­vőség marad városi tisztviselői kar, azonban az állás betöltésé­hez a város közönségének semmi köze sem lesz. Hogy ez helyes-e, vagy sem, lehetne vitatkozni rajta, szerintünk nem helyes, de hát sok törvény van olyan, melyet jogos kritikával lehet illetni célszerűség és helyesség szempontjából I A számvevőség tagjainak kine­vezésénél most már éppen a fő­ispán kinevezési jogára való te­kintettel lehet esetleg változást várni, de ez sem valószínű, mert nem hisszük — akárki lesz is ak­korra a főispán — hogy a meg­szokott, bevált és jó számvevői kart meg akarná bontani és a vá­ros közönségének terhét szaporí­tani azzal, hogy a meglevőket nem, hanem helyettük ujakat ne­vezne ki. Sor kerül valószínűleg a vezető mérnöki állás betöltésére, mert Adám Gusztáv tanácsos a kor­határt elérte és igy újra nem vá­lasztható. Utána nyilván Baukó András főmérnök következik, aki köztiszteletnek örvend a közönség körében, a mi emberünk, törzsö­kös csabai, igy kilátásai rendkívül kedvezőek. E bevezetés után térjünk rá a legfontosabb kérdésre: Ki lesz a polgármester ? Kinek a neve forog köztadatban, mint akceptábilis jelölteké ? Minthogy a közvélemény kiala­kítását fontosnak tekintjük, bátrak leszünk felsorolni a valószínű je­löltek nevét. Azt hisszük, ezzel nem teszünk rosszat, hiszen úgyis tudja mindenki a városban, kik törekszenek a város első polgá­rának megüresedett székébe és kik versengnek majd, hogy a vá­lasztás eredményeként ezt a diszes állást éa méltóságot elfoglalják. Eddig a következő neveket hal­lottuk köztudatba dobni: Medo­varszky Mátyás dr. h. polgármester, Korniss Géza dr. kulturtanácsnok a városházi tisztviselői karból. A városi tisztviselői kar e tagjain kivül jönnek a külső emberek: Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, Szondy Lajos dr. rendőrkapitány, hallottuk emlegetni Kiss László orosházi főszolgabíró és Moldo­ványi János békési főszolgabiró nevét is. Sőt titokzatos, névnélküli jelöltről is suttognak, mint a bel­ügvminiszter emberéről. Ugv hisszük azonban, hogy a pályázat sorsa mégis a jelenlegiek szerint csupán Medovarszky, Kor­niss és Jánossy között fog eldőlni, akik városunkban vannak közszol­gálatban hosszú idő óta, ismerjük őket, mindhárman nag} műveltségű emberek, jó tisztviselők, vezetésre alkalmas emberek. Nem habozunk kiemelni egyenként azokat a tulaj­donságokat, melyek őket egymás­tól elválasztják, de melyek külön­külön kiemelik. Medovarszky Mátyás dr. h. pol­gármester-főjegyző törzsökös csa­bai család tagja, e város alapító családjai közül való a családja. Nvugodt, pontos, jólelkű ember és elsőrendű tudásu tisztviselő, ki ezen város törzslakosságának min­den erényét őrzi. Korniss Géza dr. rendkívül nagy­műveltségű, haladó gondolkozású, régi közigazgatási tisztviselő, ki­válóan jártas a közigazgatás min­den ágában. Amellett kiváló szó­nok, nagyszerű szervezőerő és közvetlen erő és közvetlen ember. Jánossy Gyula mint a rendőr­ség vezetője nagyszerű tanújelét adta annak, hogy kiváló hivatal­vezető, fegyelemtarló, pontos em-

Next

/
Thumbnails
Contents