Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-07-10 / 117. szám

Békéscsaba, 1929 julius 10. Szerda 56-ik évfolyam, 117

:ik szám UTJTJTJVJlTJL-XL-JXrjV^ , . . KESMEGYEI POLITIKAI LAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példényonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő; Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Pest trükkjei Sokan nem is sejtik, hogy azok a trükkök, amelyekkel a főváros állandóan környékezi a vidéket és amelyeket a tetszetős „kedvezmények" csábköntösébe bujtat, tulajdonképpen a vidék sirásói, a vidék gazdasági erejének lerontói, végeredményében tehát a vidék anyagi helyzetének megdöntői. Havonta egyszer-kétszer, néha azonban háromszor is hirt adnak a lapok arról, hogy Budapesten ilyen vagy olyan kiállítás, ünnepség, vásár vagy kongresszus lesz, amire a vasút féláru jegykedvezményt engedélyezett a vidéki utasok számára. Majdnem azt irtuk, hogy a vidéki — palik számára, amivel teljesen megközelítettük volna az igazságot, ami a pesti alkalmakat rendező egyéneknek a hátsó gondolatai legelsői között okvetlenül ott bujkál. Mert ezeknek a kulturális és egyéb országos összejöveteleknek túlnyomó százalékában bizonyosan az anyagi érdekek kielégítése az igazi cél. Az, hogy olcsó utazással a fővárosba csalogatott vidéki közönség az ő állítólagos pénzrezervoárjából könynyen és sokat fog vásárolni Pesten, ahol ezáltal ezekben a napokban óriási arányokban megindul a pénzfolyam és a pesti üzletek forgalma egyszerre a lázas tevékenységig lendül fel. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a különböző alkalmi, olcsóbb utazások a kitűnő üzleti érzékű főváros trükkjei — a vidéki közönség zsebe ellen. De ezzel egyidejűen nyilvánvaló az is, hogy a naiv vidéki közönség tulajdonképpen nagyot vétkezik a fővárosi bevásárlásokkal a saját pátriája, tehát végeredményben önmaga ellen is. Egy érdekes, de keserves láncolatot lehet összeállítani a pesti trükkök áldozatainak bűnei következményeiből : a nem támogatott helybeli kereskedelem vérszegénnyé válik ; kereskedések megszűnnek, kevesebb lesz az adófizető, kevesebb az adó; kevesebb jut közcélokra, városfejlesztésre: tovább marad minden mucsai és primitív. Az így elvont és idegenbe vitt pénz viszont erőteljesen hizlalja a főváros kereskedelmét és iparát, növeli a főváros gazdagságát, tehát több pénzt fordíthatnak a város szépítésére, fejlesztésére, kényelmére. A helyzet tehét megint az, ami évtizedek óta: megint a vidék pénzén és a vidék rovására pompásan fejlődik a főváros, miközben a vidék ázsiai viszonyok között tengődik tovább. Világos tehát, hogy a főváros tisztában van azzal, mennyire hasznos neki a különböző trükkökkel való idegenforgalomcsinálás, a vidéki vásárlók felözönlése. Ezzel Éppen annyira tisztában van, mint ahogy a becsületes és egyszerű vidéki ember nem sejti, hogy ezzel a saját városa ellenségévé válik, a saját pátriájának okoz állandó és érzékeny károkat. A vidéki ember elhordja hazulról a garast, pedig minden érdeke azt követeli, hogy a saját otthona kereskedelmét és iparát támogassa, hogy az megélhessen, fejlődhessék és virágozhassák. Fontos tehát, hogy a vidék ne hallgasson a csábító szirénhangokra és ne szaladgáljon folyton a fővárosba a kedvezményes utazások alkalmával, bevásárolni, hanem a vásárlásait itthon végezze el. Ezzel a helybeli gazdasági életet erősiti és élteti, amiből természetesen neki is hasznai lesznek. A Nemzetközi Talajtani Társaság tudósai Békéscsabán Harminchét külföldi tudós Békéscsabán — A vendégek fogadtatása — Megtekintették a városi gazdaságot — Bankett a Fiúméban — Kirándulás a Tündérkertbe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn este a gyorsvonattal megérkeztek Békéscsaba illusztris vendégei : a , Nemzetközi Talajkutató Társaság budapesti kongresszusának egy sereg külföldi és magyar résztvevője, akiket a vasútállomáson a város vezetősége és számos előkelőség bensőséges fogadtatásban részesített. A vendégeket Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, polgármester és Machalek Pál nyugalmazott százados üdvözölte. Ezután a vendégek kocsikon a számukra kijelölt szállásukra hajtattak, majd rövid pihenő után a Széchenyi-ligetben gyűltek össze, ahol megvacsoráztak és sokáig maradtak együtt a legjobb hangulatban. Kedden reggel a tudóstársaság kocsikon és autókon a város öntüzöttrétjére ment, ahol a városnak nagyhirnévre emelkedett belterjes gazdálkodását, a rizstermelést és a szikes részeket szemlélték meg. Szemle közben a talajkutató tudósok valóságos akadémikus értekezéseket és vitákat rögtönöztek, amelyeket még a laikusok is élvezettel és haszonnal hallgattak végig. Délben a város vendégül látta a tudóstársaságot a Fiume éttermében, ahol 17 nemzet fia ült le a pompásan teritett asztalokhoz, hogy a magyar lélek őszintén felkínált vendéglátását pár órán keresztül élvezze. Az ebédnél az első felköszöntőt Berthóty István dr. polgármester tartotta, aki bocsánatot kért, hogy nem beszél más nyelven és igy szavai tolmácsolásra szorulnak. Üdvözölte a vendégeket, azokat, akik kutatják a termőföld titkait, hogy a földet jobban kihasználhassák. Bámulattal adózott annak a munkának, amit ez a tudós társaság kifejt és szerencsésnek jellemezte a várost, amely falai között tisztelhette messzi világtájak küldöttjeit, akik meg fogják ismerni a magyar népet és hazatérve, ítéletet mondanak rólunk. Azt szeretné, hogy amikor a tudósok a szikeseinket megismerik, figyelembe veszik azt is, hogy a magyarság nem a saját szerencsétlenségének áldozata, hanem a nyugati kuliura védelmének. Sokszor ki volt téve a pusztulásnak, amikor egy lélek sem maradt életben s a pusztává tett területeket a magyar szívósság tette újra termékennyé. Itt látniok kell azt is, hogy a dúlások után idetelepített különféle nemzetiségek együtt munkálkodnak a magyarokkal és együtt viszik a boldogulás felé az országot. Hálás a vendégeknek, hogy eljöttek, mert amit itt láttak, amiatt rokonszenvvel gondolhatnak reánk, akik nem a politika ármányával, hanem becsületes munkával akarunk eredményeket elérni. A nagy tapssal fogadott beszédet Sigmund Elek dr. németül tolmácsolta, majd Görtz (Berlin) köszönte meg a vendéglátást, végül Beliczey Miklós angolul üdvözölte a vendégeket. A társaság a késő délutáni órákig maradt együtt a legjobb hangulatban, majd este a Tündérkertbe rándultak ki, ahova sok csabai uricsalád is kiment velük és közösen megvacsorálva, a legmelegebb hangulatban sok kellemes órát töltöttek együtt. A tudóstársaság tagjai szerdán reggel kelnek útra Mezőhegyes és Szeged felé, ahonnan Budapestre térnek vissza. A csabai iparosok az iparosság helyzetének javítását követelik Az Ipartestület vasárnap délelőtt impozáns rendkívüli közgyűlést tartott (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt a békéscsabai Ipartestület rendkívül népes közgyűlést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester és Medovarszky Mátyás dr. főjegyző is megjelentek, valamint a Társadalombiztosító Intézet vezetősége is. Kovács Mihály ipartestületi elnök megnyitója után öt fontos kérdést tárgyalt le a rendkívüli közgyűlés. Ellmann Adolf az ipartörvénynek a kisiparosokra sérelmes szakaszaival szemben való állásfoglalás cimen az ipartörvény néhány, a kisiparosokkal szemben sérelmes rendelkezésekről tartott előadást, megjelölve az iparosság által kívánt módosításokat. Sebestyén Lajos a vásárok tultengéseivel szemben való állásfoglalást ismertette, a vásártartási jog korlátozása és a felesleges vásárok eltörlésével kapcsolatosan. A közgyűlés az elfogadott határozati javaslatban kimondotta, hogy kéri a rendes műhellyel, vagyüzlettel nem rendelkező egyének, helyesebben iparjogositvánnyal nem rendelkező egyének részére a vásári igazolványok kiállításának beszüntetését, mint olyanoknak, akik illetéktelen versenyt támasztanak és a nívóját sülyesztik alá az iparnak és a kereskedelemnek. A megmaradó vásárok egyöntetű lefolyásának biztosítása céljából kérik az egységes vásári rendelet kibocsátását az egész ország területére egységes helypénzzel, nyáron reggel 7 órai, télen reggel 8 órai kirakodási kezdette], valamint a vásárterek biztosítását. Addig is, mig a kormány a kérelemnek eleget tesz, megkeresik a képviselőtestületet, hogy egyelőre próbául három évre az októberi és decemberi vásárokat országos jellegű állatvásárrá, de zárt jellegű kirakodóvásárrá korlátozza s megfelelő csatlakozás végett a Kereskedelmi Csarnokot, a Kisgazda- és a Népegyletet, valamint a többi érdekeltségeket megkeresi. Török János az uri és női fodrászipar egyesítésének kérdését ismertette és az egyesítés kimondása érdekében a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el. Szabó Károly a kontárkérdést ismertette és határozati javaslatában kimondotta a közgyűlés a kérdés rendezését a kontármunka haladéktalan beszüntetésével, a tudva kontárral dolgoztató megrendelők felelősségrevonásával s a kontárok szigorú, visszaesés esetében elzárással való megbüntetésével, valóban soronkivüli hatósági eljárással megfelelő védelmét a tanult és jogosult iparosoknak, a községnek és az államnak egyaránt a jogosulatlan iparüzők kártékony tevékenységével szemben. Nyilas András a Társadalombiztosító Intézet elleni panaszokat ismertette és a határozati javaslat kimondotta, hogy kívánja a terhek arányos csökkentését, a járulékok behajtásánál a tartozásoknak a közszállitásokból eredő kö-