Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám
1929-09-01 / 132. szám
Békéscsaba, 1929 szeptember 1 BÉKÉSJtEÖYEI KÖZJ'V 3 Krónika Eljött végre szeptembernek Elseje, Diákokkal telt meg Csaba Főtere, A sok diák sürög-forog, , Sétálgat És korzózó kislányokat Vizsgálgat. Gondtalanul töltenek még Pár napot, Hogy ha telik, mulatnak is Egy nagyot, Mert azután kezdődik a Nagy munka, Melynek vége egy-egy csinos Szekunda. Egy szekunda, két bzekunda Nem világ, Ki nem kapott még ilyesmit Nem diák, Ki mindig csak tanulni vágy, Az szamár, Elég, ha a leckét tudja A tanár. Mig a diák igy fújja a Nótáját, Bú, gond gyötri az ő kedves Papáját, Mert a tudás nem kapható Hitelbe, Sem vidéken, sem itt nálunk Közelbe. A tanügyet is át kéne Formálni, Igen könnyen meg is lehet , Csinálni, És ha lehet, be is hozzuk Jövőre. Hogy tandijat ne fizessünk Elére. Ha pedig ezt nem birja az _ Iskola És a gyerek marad — mint volt — Ostoba, Adja vissza, mit fizettek Az apák, Akkor talán megszűnnek a Szekundák. Tandíj után jön még egy pár Könyvesbolt, Ha bejártad, nem vagy élő, Se nem holt, Megraknak ott mindenféle Sok jóval S ráadásul ellátnak még Jó szóval. Könyvet — ha kell — utánad is Dobálják, .Annak is, ki nem fizette Számláját, Mert a könyves igen finom Uri nép S azt cselekszi, ami helyes, Ami szép. Jgy nem rémes szeptembernek Elseje, Akkor se, ha üres bukszád Belseje, Pénz nélkül is lehet nálunk Tanulni, Csak a felsőbb fórumot kell Szapulni. erde. — A magyar liszt sikere Északon. Finnország és Skandinávia területén a magyar liszt keményen állja a harcot az amerikai liszttel. Információink szerint Finnország már eddig is számottevő mennyiségű magyar lisztet vásárolt jó árakon. Norvégiában pedig a lisztbevásárlást állami monopólium fogja intézni és malmaink nagy reményekkel tekintenek a norvég üzlet kialakulása elé. Jó utakkal gyarapodott a vármegye Három közút épitését fejezték be (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegye alispánja a napokban megtekintette a tótkomlós— nagymajláthi 4 km. hosszú vicinális útnak befejezett épitési munkálatait, ugyancsak megtekintette a békés - tarhos—vésztői 11 km. hosszú törvényhatósági utat is, amelynek épitését a napokban fejezték be. Az előbbi ut Tótkomlóst és Orosházát köti össze Csanádvármegyének már kiépitett útjaival,, a békés—tarhos—vésztői ut pedig Biharmegyének, valamint Vésztő községnek Békéssel, Békéscsabával és a vármegye központjával való csatlakozását rövidíti meg igen tekintélyes úthosszal. A vésztőiek ugyanis ezen a most kiépitett uton Békés községet 19 km., Békéscsabát 29 km. és Gyulát 41 km. uton érhetik el az eddigi 51. 61 és 75 km. hosszú ut helyett. A békés—vésztő—tarhosi útból legnagyobb előnye Békés községnek van, amely igy Biharmegyének és a Sárrétnek egy igen tekintélyes részét vonhatja gazdasági és egyéb érdekkörébe. Szeptemberben dönt a vármegye az államsegélyes utak ügyében A miniszter leirata értelmében a munkák egyharmadát még az idén el kell végezni Befejezték a gyula—dobozi ut épitési munkálatait is és az azt épitő Somoskői Bazaltbánya Rt. felkérte a vármegye alispánját, hogy a kérdéses útnak átvételét mielőbb rendelje el. Ezenkívül egy uj ut épitését is megkezdték. Ez a gyulai Erkelmalom előtt elvonuló körgáton építendő betonút. A szóban levő és 370 méter hosszú útvonal, amely összeköti a most beépített gyula—dobozi utat a sarkad— nagyváradi úttal, már legközelebb kiépítés alá kerül. A vasúti állomásról jövő teherforgalom nagy része ugyanis ezen a kiépítetlen útvonalon bonyolódik le, miért is ez a körülmény ennek az útnak végleges jellegű útburkolattal leendő ellátását legnagyobb mértékben indokolja. Ez az ut betonúiként 5 méter szélességgel létesül és a költségvetés szerint 29 ezer pengőbe fog kerülni. Az alispán ennek az útnak megépítésére az engedélyt megadta s ezzel Gyula városának régi vágya megy teljesedésbe. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi miniszternek a régóta kilátásba helyezett útépítések tárgyában kiadott rendelete végre megérkezett a vármegyéhez. Ebben a rendeletben felhívja a miniszter a vármegyét, állapítsa meg azokat az utvonalakat, amelyeket a közeljövőben kiépíteni akar. Ezen építkezésnél elsősorban azok az utak veendők figyelembe, amelyek olyan községeket kötnek össze a szomszédos községekkel, tanyacsoportokkal, vagy vasúti állomásokkal, amely községeknek utjuk eddig egyáltalában nem volt. A költségek viselése tekintetében a rendelet aképpen intézkedik, hogy a költségek egyharmad részét a községek és illetőleg az érdekeltek, egyharmad részét a vármegye, egyharmad részét az állam fogja viselni. A rendelet részletes utmutatást tartalmaz abban a tekintetben, hogy miképpen lenne ezen utak kiépítési költsége biztosítandó. Itt elsősorban, nagy meglepetésre, a közmunkának fokozottabb igénybevételét, vagyis annak felemelését jelöli meg, másodsorban pedig az útadónak, amely jelenleg 10 százalék, felemelését veszi tervbe. Minthogy az első megoldás, a vármegye alispánjának felfogása szerint, Békésvármegyében nem cs a k .. £te mit" veqssóval jelölt pala és cső valódi ETEKNIT Hü VEK HATSCMKM UUOSv BUDA^MXAMO«UU»V-ÜT.53.-6tAR:»YÍB«&UJf '. NYERGE SUjFAlU. Elárusítóhelyek: Löwy Albert fakereskedés Békéscsaba Zeisler Lipót fatelepe Békéscsaba Hauszlef Béla faüzlete Békés Zeisler Lipót fiókja Békés vihető keresztül, mert a közmunka máris nagyon magasan van megállapítva és az adózókat nem arányosan terheli, ennélfogva a fedezetre a vármegye részéről csak az útadónak a felemelése jöhet tekintetbe. A miniszter leiratában értesiti a vármegyét, hogy az állam által viselendő egyharmad terhére a földmunkáknak még a folyó évben leendő elvégezhetése céljából, olyan helyeken, ahol a fagykárok miatt a lakkosságnak nem volt keresete és munkaalkalma, hajlandó bizonyos előleget adni. A kérdéses miniszteri rendelet értelmében a vármegye alispánja haladéktalanul intézkedett, hogy az államépitészeti hivatal bevonásával a kiépítendő utakra nézve a miniszteri rendelet határozmányainak figyelembevételével, a törvényhatósági közgyűlésnek, amely a jövő hónap közepén kell, hogy ebben a tárgyban ülésezzék, megfelelő előterjesztését megtegye. Sajnos, hogy az időnek előrehaladottsága miatt még a földmunkák is, aligha lesznek ebben az évben elvégezhetők, mert a törvényhatóság határozatának jóváhagyása, azután a munkálatok kiírása, odaítélése olyan nagy és hosszú időt vesz igénybe, amelynek befejezése a téli időbe fog feltétlenül belenyúlni. HÍREK Nyári flört Mindenki az év legszebb szakának azt az időt tartja, amikor szabadságra megy• Ezért virágzik a flört leginkább a nyári hónapokban. A flörthöz hárman kellenek: egy, aki szemet vet, egy, aki lesüti a szemét és egy, aki — szemet huny. Az emberek leginkább a forró hónapokban hajlandók a flört eme elengedhetetlen funkcióinak gyakorlására. Ilyenkor pár hétre szabadságot adnak az alapelveiknek is és mivel a flört birodalmában meglehetősen biztos és szigorú a közlekedési szabályzat, minden különösebb baleset nélkül vissza lehet térni az alapelvekhez. Természetesen van téli flört is, Ez különbözik a nyáritól, mint pl a nehéz téli ruházat a habkönnyű, lenge nyári holmiktól Télen a ruhák és a flörtök szolidabbak. A nyári flörtök hűvösebbek. A nyári flörtöket nem konzerválják a tél számára. A nyári flörtnél sokkal több esélyük van a férfiaknak, mint a nőknek. Mindennek, ami, ritka, nagyobb a piaci értéke. És a férfiak ritkák, különösen nyáron. Egy statisztikus megállapította, hogy 1'4 nő esik egy férfire. Télen. Kiszámította, hogy nyáron 4'9 nő esik egy férfire. Ez érthető nyelven azt jelenti, hogy egy férfinak 4'9 flörtje volt, mig 4'9 asszony nagy fáradsággal egy férfihoz jutott. Ugy látszik, hogy évezredeken keresztül irgalmatlanul vadásztak a férfira és maholnap már olyan ritka lesz, mint a bölény. Csak a legügyesebb vadászó hölgyek tudnak egyet-egyet leteríteni. Ezért a nők rég leszoktak arról f
