Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-28 / 131. szám

2 Békéscsaba, 1929 augusztus 28 tettel 100.000 pengős átmeneti kölcsönt vesznek fel. Az Apponyi ucca burkolására beérkezett ajánlatok közül az Útépítő Rt. ajánlatát fogadták el, bitumenes utburkoló kövekkel való burkolásra. Az Áruforgalmi Rt. kérelmét kövezetvámátalány megállapítása iránt elfogadták és évi átalányát 2000 pengőben állapították meg, mely összeg levonásba kerül a vállalatnak a városnál levő követeléséből. Egy vadászbérlet körül Egy óránál tovább tartó vita kerekedett Kocziszky Mátyás kérelme körül, amelyben vadászterületi bérletének megszüntetését kérte. Az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolta, az ügy rendezésére pedig választott bíróság kiküldését. A hosszú és unalmas vitában Kvasz György dr., Linder Károly dr., Debreczeny Károly, Tarján Tibor dr., Forray Lajos dr., Áradszky György, Drienyovszky János és mások vettek részt, de végül mégis az állandó választmány javaslata győzött. Segélyek és a többi ügy Az ev. árvaháznak 500, a Revíziós Ligának 250 és a geredási ev. egyháznak templomépitési segélyül 500 pengőt szavazott meg a közgyűlés. A MÁV-nak egy területrendezés során 320 négyszögölet átengedtek. Lédig Károly lakásából a felsőkereskedelmi iskola kibővítéséhez két szobát elvettek, lakbérét pedig évi 2400 pengőre szállították le. Veékkony István uj gyógyszertár engedélyezése iránti kérelmét elutasították. Sarkad község vásárnap áthelyezési kérelmét tudomásul vették. Uhrin Judit városi szülésznő állásáról való lemondását tudomásul vették, de végkielégítés iránti kérelmét elutasították. Papp Károly vendéglősnek megengedték, hogy biztositékát váltóban tegye le. A MÁV olvasókörének telek iránti kérelmét hoszszas vita után teljesítették. A telket a laktanya mögötti telekből, 350 négyszögöl nagyságban, ölenkénti 5 pengős árban adták meg. A telekár olcsóságát Maczák György hangoztatta és 15 pengős árat javasolt, mig Varga E. András, Pesti Béla, Aradszky György és Botyánszky Mihály pártolóan szóltak a javaslathoz. A közgyűlés ezután illetőségi ügyeket tárgyalt, majd negyed 2 órakor az elnök a közgyűlést berekesztette. Az iskolánkivüli népművelési bizottság nagyszabású programja Tantó József népművelési titkár 360 órás különféle tanfolyam tartására készült el a következő iskolaévre (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tantó József igazgatótanitó, a békésvármegyei törvényhatósági iskolánkivüli népművelési bizottság agilis titkárja, elkészítette a következő iskolaévre vonatkozó tájékoztatóját, amely a bizottság egész évi tevékenységét öleli fel és teszi közhírré. Ez a tájékoztató elárulja, hogy az iskolánkivüli népművelési bizottság az idén is hasonló nagyszabású tevékenykedésre készült fel, mint a lepergett iskolaévben és ezúttal is ugyanolyan széles és mélyen szántó kulturprogramot szándékozik keresztülvinni, mint tavaly, amelynek hasznait és hatásait az egyszerű földmivelő nép lassan, de biztosan kezdi érezni. Olyan hatalmas munkaprogramot állított össze a bizottság titkárja — aki egyébként a lelke és a mozgatója minden népművelési tevékenységnek — hogy azt csak megelégedéssel és az áldásos munka hatása iránti legteljesebb bizalommal lehet tudomásul venni. A programon szerepelnek ismeretterjesztő előadások és népművelési tanfolyamok. Az ismeretterjesztő előadások (előadássorozatok) célja az érdeklődési és művelődési vágy felébresztése, hasznos ismeretek gyarapítása, a szép, jó, igaz iránt fogékonnyá tenni, faj- és emberszeretetét, nemzeti érzését növelni. Közelebbi tárgyát a helyi viszonyok szabják meg. A népművelési tanfolyamok kétfélék : analfabéta- és elemi ismeretterjesztő-tanfolyamok. Az elsőnél a napi tanítási idő legfeljebb két és fél óra; egy tanfolyamra 30-nál több, 15-nél kevesebb tanuló nem vehető fel. Ds kivételes esetekben, a bizottság külön engedélyére, 5—15 jelentkező esetén is megrendezhető az analfabétatanfolyam. Az analfabéta-tanfolyamok óraterve a következő: írás-olvasásból a 60 órás tanfolyamoknál 60, a 80 órásnál 60, a 100 órásnál 70 és a 120 órásnál 80 óra. Számolásnál a 80 órásnál 20, a 100 órásnál 30 és a 120 órásnál 40 óra. Az elemi ismeretterjesztő tanfolyamok célja az elemi ismereteknek a felnőttek gondolkozásához mért megújítása, az esetleges hiányok pótlása és kiegészítése az ifjúságnál. Óraszám 60—120. Az általános ismeretterjesztő tanfolyamok tárgyait a különböző helyi életviszonyok figyelembevételével ugy állítják össze, hogy a szerzett ismeretek a hallgatók mindennapi életébe bekapcsolódjanak, az iskolák által nyújtott műveltség kiegészítésére, illetőleg továbbfejlesztésére s általában a lelkiélet müvelésére alkalmasak legyenek. A tanítás tárgyai az elemi ismeretterjesztő-tanfolyamoknál a következő : irás (helyesírás, folyóirás), fogalmazás 15—30 óra, olvasás s a szóbeli előadókészség gyakorlása 10—25 óra, gyakorlati számolás, mérés 20—35 óra, alapismeretek az elemi iskolai ismeretkörökből 15—30 óra. Az általános ismeretterjesztő tanfolyamok óraterve: az ember lelki és erkölcsi világa 6—12 óra, testtani, egészségtani ismeretek 10— 12 óra, szülőföld- és honismertetés 6—9 óra, gazdasági ismeretek 10—12 óra, társadalmi ismeretek 6 óra, jogi ismeretek 6—9 óra, nemzeti élet és művelődés 20—28 óra, gyakorlati számolás, mérés és fogalmazás 20 óra. A tanfolyamokat rendszeresen látogatók a tanfolyam végeztével évzáró ünnepséggel fejezik be az évet, amelyről, ha kellő eredményt tudnak felmutatni, látogatási bizonyítványt nyernek. A bizottság ügykörébe tartozik még a mesedélutánok, ifjúsági egyesületek szervezése, ellenőrzése, ifjúsági és népkönyvtárak, ifjúsági és egyéb olvasókörök, közművelődési egyesületek, népházak, műkedvelői előadások, tánctanfolyamok, diapozitivek stb. ügyei. A bizottság az e munkakörökben fáradozókat szintén jutalmazza. A hibás választói névjegyzék Tizenegy felebbezés a községi választói névjegyzék ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város igazolóválasztmánya kedden délután 4 órakor a városházán ülést tartott, amelyen Daimel Sándor dr. alispán elnökölt, aki csupán ebből a célból utazott át Békéscsabára. Az ülésen az igazolóválasztmányhoz benyújtott azokat a felebbezéseket vizsgálták felül, amelyeket egyes békéscsabai polgárok adtak be a községi választói névjegyzék ellen. Ebből a névjegyzékből ugyanis több békéscsabai adófizetőt kihagytak, még pedig nem szántszándékkal, hanem mert eddig sem voltak felvéve. Ezenkívül volt egynéhány olyan is, aki egészen véletlenül maradt ki a névjegyzékből. Összesen 11 kihagyott polgár találta magára nézve sérelmesnek a névjedyzékből való kihagyását Olasz utinaplómból ív. Az Adige drágagyöngye Veronát az olasz föld rajongói elkerülik. A Mestre és Milano között szédületes gyorsasággal végigrohanó olasz gyorsvonat, a direttissimo utasai nem tartják érdemesnek az utat itt félbeszatitani, miután Veronának kevés nevezetességét méltóztatott feljegyezni a mindentudó vöröskönyv. Legfeljebb az egykori osztrák erődök — amelyeket Ferenc József, szokása szerint, dicsőségesen elvesztett — szerepelnek benne, azonkívül ama Capuletti Júlia nevezetű veronai leányzó háza, amelynek erkélyén játszódik le az ánglius Lándzsarázó Vilmos drámaíró „Romeo és Júlia" cimü drámájának egyik szivreható jelenete. Verona azonban mégis érdemes a megszemlélésre. Egyrészt a csodálatosan hatalmas és épségben megmaradt római építményei miatt, másrészt a csodálatosan szép és tökéletes fekvése miatt, amellyel kevés olasz nagyváros dicsekedhetik. De érdemes felkeresni a pedáns tisztaságáért is, amely ugyancsak egyedülálló valami Itália szép városaiban. Az utas a kis állomáson, a Verona P. V.-n kezdje meg felfedező körútját. Innen pompás vadgesztenyefasor vezet az erődöv egyik kapujához, ahonnan pontosan láthatók az egykori osztrák vár csillagalaku építményének hatalmas tégla- és terméskőfalai, mély sáncai, csillaghegyei, kazamatái és Iőrései. A kapu maga is érdekes multszázadbeli műremek; nehézkessége és tömörsége riasztó és fullasztó. A kapun tul hosszú utca vonul a város belsőbb részéig. Az utcán élénken csilingel a fürge, fehérszínű villamos, Olaszország minden városának és nagyobb falujának okvetlenül meglevő népszerű közlekedési eszköze. Tiz percnyi séta után egyszerre megszakad a hosszú ucca. Előttünk tágas tér, amelyet az Adige széles medre hasit ketté. A folyón régimódi, nehézkes vashid fekszik keresztben, a rakpartok véges-végig kőből vannak és kőfallal vannak kirakva a mederig. Lenn hatalmas kövek között harsogva, sustorogva rohan az itt már szelídülni kezdő, de azért még rakoncátlan alpesi folyó, amelynek acélszürke felületén hófehér tajtéksorok türemlenek. A panoráma, ami itt az utas elé tárul, felséges és káprázatosan szép. Észak felé hatalmas hegyek állnak őrt a folyó balpartján és a sziklaoldalak tetején merész várépitmények pompás csipkézete tetszeleg. A várak épek és lakottak s büszkén csattog a tornyaikon a zöld-fehér-piros olasz lobogó. Szédítő meredek szélein épültek ezek a várak, amelyeknek ma már természetesen semmi hadászati értékük nincsen és csupán mint frappáns hatást keltő, elbájoló és élvezetes látványosság jöhetnek számba. A várhegyek oldalán komor, hegyes fekete ciprusok állanak őrt a sok törpe agavé és babér között. A szakadékos mélységben pedig harsogva zúg a rohanó alpesi folyó. Az Adige két partján, a vashid oldalainál csinos szobrok állanak, üde parkocska közepette. A partok mellett hosszú, elegáns sugárutak. Innen kezdve rendezett, modern uccákon át jut az ember Verona főterére, amelyen elegáns üzletek árulják el a város kulturnivóját. Fényes áruházak, díszes boltok, ragyogó kirakatok, elegáns kávéházak mindenfelé. Az uccák szélesek, jól kövezettek vagy aszfaltozottak, de mind pedánsul tiszták, rendesek. Minden második ház előtt asztalkák és székek a járdán : Gelateria (fagylaltos), ahol 1—1"50 líra egy hatalmas adag kitűnő olasz fagylalt ára. A főtérről pár perc alatt jutunk el a városháza előtti hatalmas térre, ahol ízléses, túlzott gondossággal ápolt park közepén áll a híres veronai aréna. Több emeletnyi, gigászi, pompás római építmény ez, amely aránylag épségben maradt meg. (Jelenleg szabadégalatti szinielőadásokat tartanak benne.) A roppant épületbe pincelejáratokon át jut az ember. Ezekben éles hidegség terjeng az óriási, tonnányi kőkockákból, amelyek villamoskocsi nagyságúak. Az aréna alja csupa kazamataszerü alagút, amelyben cellák, termek és széles folyosók légiója szédít és képeszt el. Maga az aréna belseje akkora terjedelmű, hogy a pesti parlament kupolástól és tornyosból együtt beleállitható lenne. Á fenékről félméteres lépcsőfokok vezetnek fel az aréna ormára, közben mellékés oldalkijáratok vezetnek ki minden emeleten a körbefutó galériákra. A tetőről pompás kilátás esik a szédítő mélységbe, ahol apró emberhangyák nyakat hátraszegve tekintenek fel a roppant kőépit-