Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) július-szeptember • 115-140. szám

1929-08-21 / 129. szám

Békéscsaba, 1929 augusztus 22. Csütörtök 56-ik évfolyam, 129-ik szám BÉKÉSMEGYEI EÖZLÖNT POLITIKAI LAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postén küldve negyedévre 3 pengő egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Ferenc József-tér 20. szám alatt. — Hirdetés díjszabás szerint, Üzenet Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Csonkamagyarország kormányzója üzenetet küldött Magyarország dolgozó polgárságához, vagyis mindazokhoz, akik szivvel-lélekkel egy akarattal dolgoznak egy szebb, boldogabb Nagymagyarországért. A szép és klasszikus tömörségű beszédnek, amely a Nagyúr ajkáról hangzott el, és amely az ország egyik értékes társadalmi rétegének, a mindkét fajtájú munkásságnak a szellemi és fizikai téren dolgozóknak szól, igen nagy jelentősége van. Nem vagyui.k optimisták. De azért nagyjelentőséget tulajdonítunk ennek az üzenetnek mindenekelőtt azért, mert a legilletékesebb helyről röppent el, de főként azért, mert az üzenet magában rejti mindazt, ami sejtetni engedi, hogy a közeljövőben egy egészen uj atmoszférában fogunk élni. Nagy jelentősége van ennek az üzenetnek azért is, mert bepillantást enged abba a boszorkánykonyhába, ahol eddigelé csak olyan rendeleteket kotyvasztottak, mellyel minden téren megakadályozták a dolgozó emberiség haladását és előbbrejutását. Nagyjelentősége van ennek az üzenetnek, mert arra kell gondolnunk, hogy — ha későn is — végre odafenn is kezdik belátni, hogy nem bizhatunk másokban, csak önmagunkban, nincs kitől várnunk segítséget, csak önönmaguiiktól. Es ha ezt az erőt bűnös önzésből, vagy jóhiszemű könnyelműségből széttorgácsoljuk, akkor Csonkamagyarország sorsa örökre meg van pecsételve. Nagyjelentősége van ennek az üzenetnek, mert háborutvesztett, megcsonkított állam vagyunk. Egy maroknyi magyar népet hagyott meg itt a Duna-Tisza ősi magyar táján a trianoni önkény hatalmi szava. Nem lehet itt többé a világháború előtti boldog Nagymagyarországról álmodozni addig, mig magyar és magyar ember között elkeseredett harc folyik. Negyjelentősége van ennek az üzenetnek, mert ha ez az üzenet a rég óhajtott megvalósulás stádiumába lép és csak egy lépéssel is közelebb jutunk a demokratikus eszmékhez és a fölényeskedő gőgöt a megalkuvást nem ismerő testvéri érzés váltja fel, akkor az a Nagyiragyarország, amelyhez Isten és ember előtt jogunk van, mielőbb élő valóság lesz ismét és akkor — merjük állítani — megszűnnek a kivándorlások, eltörpülnek az elégedetlenkedők ma még hatalmas tábora, mert minden hazáját szerető magyar ember előtt csak egyetlenegy cél fog lebegni, hogy Nagymagyarország újból a régi fényében ragyogjon. 0. megyei varos kö; A közgyűlés tárgysorozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba megyei város — mint lapunk legutóbbi számában megírtuk — hétfőn, augusztus 26-án tartja rendes havi közgyűlését. Dr. Berthóty István polgármester elhunyta óta ez lesz az első közgyűlése a városnak, s igy ezen a közgyűlésen emlékeznek meg a polgármester elhunytáról. A tárgysorozat többi pontjai között szerepel a város 1930. évi költségelőirányzata, mellyel lapunk előző számaiban már kimerítően foglalkoztunk. Fontos tárgya a közgyűlésnek a közpénztár helyzetéről szóló jelentés s javaslat a pénztár fizetőképességének biztosítása ügyében. A közgyűlés tárgysorozata egyébként a következő: 1. Megemlékezés dr. Berthóty István dr. polgármester elhunytáról s az ezzel kapcsolatos indítványok. 2. Miniszteri rendelet az állami polgári fiúiskola dologi költségeinek viselése ügyében. 3. Miniszteri rendelet az 1929. évi költségvetéssel kapcsolatban megállapított vigalmiadó ellenőrzési és járlatkezelői költségekre vonatkozóan. 4. Miniszteri rendelet a fővámhivatal fenntartási költségeinek viselésére városi járulékok engedélyezése tárgyában. 5. A város 1930. évi háztartási, a Villamosmüvek, a Békéscsabai Fürdő Rt., a városi iskolák és óvodák költségelőirányzatai. 6. Jelentés a közpénztár helyzetéről s javaslat a pénztár fizetőképességének biztosítása ügyében. 7. Magyar Aszfalt Rt. ajánlata az Apponyi-utca burkolása tárgyában. 8. Áruforgalmi Rt. kövezetvámátalány megállapítását kéri. 9. Kocziszky Mátyás vadászterület bérmegszüntetés iránti kérelme. 10. Evangélikus árvaház segély iránti kérelme. 11. A MÁV területrendezés iránti előterjesztése. 12. Előterjesztés Lédig Károly bérletének megosztása ügyében. 13. Veékhony István uj gyógyszertár engedélyezését kéri. 14. Magyar Revíziós Liga kérelme támogatás iránt. 15. Gerendási ev. egyház templomépKési engedélyt kér. 16. Sarkad község vásártartása ügyében megkeresés. 17. Uhrin Judit városi szülésznő állásáról való lemondása. 18. Papp Gábor vendéglős biztosíték ügye. 19. Chewra-Kadischa telekvételár elengedését kéri. 20. MÁV Csabai Olvasóköre telekátengedést kér székház céljára. Nóvák Erzsébet utcai terjedék eladása ügyében kötött egyezség. Illetőségi ügyek. A szolnoki országos kiállítás Csabai vállalatok is részt vesznek a kiállításon forgalmi Társaság állította ki. Sok bámulója akad, hiszen ilyet nem mindennap látnak az emberek. Mögötte szemléltetően mutatja be egy térkép Európa légi közlekedési menetrendjét. Az emeleten tárul az igazi kiállítási kép szemünk elé. A legérdekesebb látnivaló itt van : a salgótarjáni szénbánya egyik imitált aknája, hol díszruhás bányász felel a kíváncsiskodóknak. A megyebeliek közül először Kner Izidor nyomdája kiválóan szép munkáit látjuk. Rendkívül egyszerűen, de annál ízlésesebben dolgoznak Gyomán. Ez a kiállítás is igazolja, hogy Kner nyomdája az ország első nyomdái közé tartozik. De csabai gyár termékét is látunk. A Hubertus szőnyeggyár remekeiből összeállított szép kollekció díszíti a kiállítást. Babinszky János aranykoszorus mesterünk munkája is méltán kelt feltűnést. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már a csabai pályaudvaron is feltüi.ik a rengeteg utas, akik valamennyien Pest felé utaznak. Az utasok nagy része Szolnokon száll ki a vonatból. Mindenki kíváncsi annak a hatalmas propagandának eredményére, amelyet már hónapok óta folytatott a rendezőbizottság, dr. Tóth Tamás szolnoki polgármester, a kiállítás ügyvezető elnök irányítása mellett. A kiállítás két szép, hatalmas épületben van: a fa- és fémipari szakiskolában, meg a polgári fiúiskolában. A Baross-utcai élénk forgalom most megkétszereződött. A főbejárat az udvarra vezet, hol rögtön a vendéglő tűnik a szemlélő elé. Mögötte gépek állanak, illetve némelyik üzemben van. Bemutatják, hogy hogyan dolgoznak. Az iskolába érve az első ami szembetűnik, egy utasszállító repülőgép modellje. A Magyar LégiLátunk még az emeleten sok mindent s kifelé jövet — ha valakinek kedve tartja — mindjárt felülhet a híres szolnoki Modra-féle kerékpárokra s ha leesik itt van a közelben az Erdensohn-téle orvosi műszer- és kötszerüzém kiállítása. A polgári fiúiskola épületén van a trikolor, mely büszkén hirdeti, hogy ebben az épületben magyar kezek munkájának eredményét lehet látni. Itt néhány termet Szolnok városa töltött meg a Művésztelep képeivel és néhány szolnoki vonatkozású könyvvel. Az előbbiek között foglal helyet Vidovszky Bélának, városunk szülöttének képei is. Laukó György szarvasi hentesmester művészi ízléséről tesz tanúságot faggyúból faragott Nagymagyarországja és Rákosi Jenője. A magyaros dísztárgyakat vásárolni akaró közönség Bereczky Sándor békési esztergályos mestert látogatja meg. A szücsipar régi magyaros remekeit elfogódva szemléljük Makray Sándor gyulai mester munkáiban, ki szerényen meséli néhai Rákosi Jenő dicsétetét a pesti árumintavásár alkalmából. A polgári iskola ablakából jó kilátás nyilik a SzAK sporttelepére, hol egy cirkusz és néhány pesti vurstli képezi az úgynevezett „szórakozási parkot", amelyet igy elnevezni elég nagy fantáziára mutat. Mindent összeadva a kiállítás rendezése elég jól sikerült. Azonban az 1 "20 P-ős jegy ára nagyon sokakat meggátol abban, hogy megnézze a kiállítást. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy a jegyek árának leszállításáról gondolkoznak. Nagyon helyes, hiszen a kiállítás nem üzleti vállalkozás, hanem arra van hivatva, hogy bemutassa a magyar ipar életképességél. MMMMMMMMMMMMMMMM A békéscsabai kisgazdák lókiállitása és lóversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évtizedek óta minden évben aug. 20-án rendezi lóversenyét a békéscsabai kisgazdák egylete. Az idei verseny szintén messze kimagaslott minden tekintetben, mert ugy látogatottságával, mint az elérf szép sikerrel a legszebb és a jövőre a legbiztatóbb eredményeket ér/ék el. A versenyen a vármegye képviseletében dr. Márky Barna vm. főjegyző, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében br. Vay Imre alelnök jelent meg, Békéscsaba városát dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, h. polgármester, Horváth István adóügyi tanácsos, dr. Korniss Géza kulturtanácsos és Zahorán Pál városi intéző képviselték.