Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-20 / 89. szám

Békéscsaba, 1929 április 598 Harisnya Kesztyű Nyakkendő | UH és női fehérnemű 1 ESCHER -NÉL KALAPUJDONSÁGOK ANDRASSY-UT 7 munkások ne élhessenek választó­jogukkal és a szakaszt nagy ra­vaszsággal készitették el. Az elnök a szónokot figyelmez­teti a parlamenti illemre. A belügyminiszter felvilágosító szavai után a Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A 16-ik szakasznál Csák Károly előadó stiláris módosítást nyújt be. Kun Béla a törvényhatósági vá­rosokban behozott ajánlási rend­szer visszafejlődést jelent, kívánja a szakasz visszavonását. Hegymegi Kiss Pá! az ajánló rendszer teljes elesését kivánja. Kondoros község nagyarányú fejlődése Uj közkút, gyepmesteri telep, uj közvágóhíd, uj népiskola létesült (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kondoros község abból a célból, hogy az Apponyi-féle földön levő túlzsúfolt tanyai népiskola növen­dékeinek létszámát apassza, több kondorostanyai lakos kérelmére kimondotta, hogy egy uj tanyai népiskolát épittet tanítói lakással együtt, ahhoz az előirt 2 kat. hold szántóföldet megvásárolja, a tan­termet berendezi és az uj tanitói állást megszervezi. Mindezt azon­ban csak abban az esetben, ha a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a községnek azt a kérelmét, amelyben a kérdéses iskola építé­séhez részben államsegélyt, rész­ben pedig kölcsönt kért, teljesiti. Az iskolát a Galgóczy Géza földjéből az állami müuthoz eső részen, annak azon a sarkán ki­vánja felépíttetni, ahol az a gróf Merán-féle földnpk délkeleti sar­kával határos. A község a kérdéses határoza­tában a minisztertől még azt is kéri, hogy a most már 5 tanerössé váló községi iskolákat államosítsa. Kondoros község a szóban levő uj iskolát csakis abban az eset­ben tudja létesíteni, ha a vailás­és közoktatásügyi miniszter a ha­tározatban pontonként felsorolt kívánságait teljesiti, mert a köz­ség háztartása ma olyan hely­zetben van, hogy a szükséges kiadásokat a sajátjából már nem képes fedezni, különös figyelem­mel arra, hogy az utóbbi időben igen sok beruházást teljesített, igy uj tanyai iskola létesült, a bel­területen egy uj tantermet építte­tett, felépíttette a gyepmesteri la­kást és a telepet, közkutakat fú­ratott, a csendőrségi laktanya cél­jára telket adott. A folyó évben kell még 24.000 pengő költséggel uj közvágóhidat, legközelebb pedig a belterületen is uj községi népiskolát kell épí­tenie. Az 50 százalékos községi pótadó a már eddigi terhek fede­zésére sem elegendő, amit igazol az a körülmény, hogy a vármegye alispánja, abból a célból, hogy a pótadót ne kellessen emelni, eb­ben az évben 16.000 pengő se­gélyt adott a községnek. Fehérneműt szépen és olcsón hozzávaló csipkékkel és anyaggal Dobó kézimunka-szalon készít. Kocziszky-palota. Az OFB megváltoztatta a kiküldött biró Ítéletét a Sailer-féle 25 holdra nézve (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az OFB 1929. évi március 14-én tartott nyilvános ülésén felülvizs­gálta a kiküldött biró által Békés­csabán 1927. november 14-én ho­zott Ítéletnek azt a részét, mely­lyel a kiküldött biró Lipták G. Já­nosné birtokából özv. Sailer Elek­nének visszahagyott 25 holdat és 963 négyzetölet s annak árát is meg­állapította. Ugyanennek a birtok­nak ezt a részét meghaladó többi része után a vagyoni előny meg­oszlása kérdésében is határozott s a következő ítéletet hozta: Az OFB a kiküldött biró ítéletét megváltoztatva, a 25 hold és 963 négyzetöl árát — az épületek árát is hozzászámítva — katasztrális holdanként 1200 pengőben, össze­sen tehát 30.727 pengőben állapítja meg, melyből az épületekre 14.800 pengő esik. A fizetési módozatok megállapí­tását az OFB mellőzi, mert a föld­birtokrendezés pénzügyi lebonyo­lítására alakult szövetkezet kimu­tatása szerint a megváltást szen­vedő követelésének kiegyenlítését a szövetkezet utján kérte. Ennél­fogva a visszajuttatási ár kiegyen­lítésére az 1928. évi XVI. t.-c. 16. §-ában foglalt szabályok az irány­adók. Miután a birtokbaadás még nem történt meg, özv. Lipták G. János­né csak a birtokbaadás napjától kezdve igényelheti a 4°/o-os kama­tokat. A visszajuttatási ár megfi­zetésére kötelezett örökösöket pe­dig még nem lehet megállapítani, mert özv. Sailer Elekné hagyatéka az örökösöknek még nem adatott át. Az öröklésre igényjogosultaknak bejelentett békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf-reálgimnázium, a József kir. herceg Szanatórium, a Fehér­kereszt országos Lelencház, dr. Bezsilla Istvánné és Heidrich László megbízottjuk által ellenőriz­hetik a birtok és az épületek ke­zelését. Ha az örökösök megegyez­nek, az OFB birtokba helyezi őket. Játékverseny aprójószággal A Délmagyarországi Baromfitenyésztők Egyesületének érdekes kezdeményezése Karinthy Frigyes (A Közlöny eredeti tudósitása.) Aprójószággal való nyilvános já­tékok közül előttünk talán a ka­kasviadalok ismeretesek, ezek is inkább hírből. A kakas viadalok­nak már a XII. században Francia­országban találjuk nyomait és ké­sőbb Angliában is el van terjedve, hol talán mostanig sincs kiirtva ez a vérengző sport. Az aprójószággal való játék is Angliában, leginkább a gyermekes családok körében van elterjedje, kik vidéki kastélyaik parkjában rendezni szokott gyermekdélutá­nokon űzik ezen ártatlan és ártal­matlan, kicsinyt-nagyot egyaránt mulattató kedves játékot. Maga a játék nagyon egyszerű. Az állatok — amennyire lehetsé­ges — színükkel ellentétes, de har­monikus szinü hámmal vannak ellátva. Ezen hámra lesz kap­csolva a vezető zsinór, illetve kantár, melynél fogva az állatok 5—12 év közti gyermekekkel star­tolnak és hajtva futnak a cél felé, már tudniillik ha a cél felé fut­nak. Futni fut mindegyik, de ke­vés a cél felé, több ellenkező irányba, olyik jobbra, másik balra, majd megint a rendes irányba te­reltetnek. Ezen fegyelmezetlenség és ka­varodás közepette a gyermekek lázas igyekezete az állatnak a cél felé való irányítására és a cél el­érésére, az ebből eredő fonák helyzetek és fordulatok idézik elő a mulatságot, melynek különös bájt kölcsönöz a sok kedves gyer­mek elevensége. Aprójószágokból indíttatnak 8— 12 hetes csibék, könnyű és ne­héz testsúlyban, faj szerint külön­külön, ugyanugy tyúkok, kakasok, kacsák, libák, pulykák, nyulak, esetleg választási malacok. A gyermekek felügyeletét külön rendezőség gyakorolja. A versenyzők dreszben vesznek részt. Leányok fehér rakott szok­nya, panama vászon ing, válasz­tás szerinti színben jockey sapka, a sapka színének megfelelő nyak­kendő. Fiuk ugyanugy, csak nad­rágban. Az ing higiénikus szempontból készül panama vászonból, hogy netáni nagyobb meleg, vagy fel­hevülés esetén az izzadságot fel­itassa. A sapka színe a rendezőségnél előre bejelentendő az egyforma színek elkerülése végett. A versenynek jury-je van és minden versenyző jutalomban ré­szesül. Ezen játékkal szándékozik a Délmagyarországi Baromfi-, Ga­lamb- és Nvultenyésztők Egyesü­lete junius 2-án a baromfifajokat felvonultatva bemutatni és azok faji jellegét, előnyös és hátrányos tulajdonságait a versenyprogram­ban részletesen is ismertetni. A jószágok beszerzéséről — e tekintetben a szülőknek szabad választást engedvén — vagy az egyesület, illetve a rendezőség, vagy a versenyző gyermek szülei gondoskodnak. A verseny főrendezésére az egyesület egyik lelkes tagját, Zorn Jánost nyerte meg, ki az ország egyik legtekintélyesebb arisztokrata családjának két évtizeden át volt titkára és ilyen játékversenyt főúri körökben már rendezett. Selyemcsipke és selyem külön­legességeket a Csipkeáruházban találhat. Andrássy-ut 6. A gazdag programú iro­daimi est alkalmával az iró autogramot is ad (A Közlöny eredeti tudósitása.) Jeleztük már, hogy holnaphoz két hétre, május 4-én valósággal iro­dalmi szenzációja lesz Békéscsa­bának. Karinthy Frigyes, az orszá­goshirü iró ugyanis Békéscsabára érkezik, hogy eleget tegyen a Ma­gántisztviselők Országos Szövet­sége helyi csoportja által hozzá juttatott meghívásnak egy irodalmi estét illetően. A kiváló iró, aki az ő egészen különös, egyéni izü tehetségénél fogva egyedülálló, megbecsült he­lyet foglal el a magyar irodalom­ban, szabadelőadást fog tartani. Ennek keretében csupa érdekes, eredeti, karint hyas szatírával teli­tett egyéni véleményt fog elmon­dani Írókról, irodalmi életről és hasonlókról. Az est a' Kultúrpalotában fog lezajlani és Karinthy előadása előtt Gyöngyösi János dr. mond bevezetőt, amelyben az ő fölényes és alapos irodalmi felkészültségé­vel mutatja be a magyar íróknak ezt az érdekes egyéniségét. Az irodalmi est iránt, amely va­lóságos csemege lesz, rendkívül nagyarányú érdeklődés mutatko­zik, ami a Karinthy-est fényes si­kerét már jó előre biztosítja. Ka­rinthy Frigyes legutóbb Debrecen­ben tariott előadást, amely alka­lommal páratlan és osztatlan si­kere volt. Reméljük, hogy ez meg fog ismétlődni Békéscsabán is. Az előadás keretében a jeles iró autogramot is ad a gyűjtőknek. A leányliceum önképzőkörének műsoros délutánja (A Közlöny eredeti tudósitása.) A leányliceum önképzőköre mult vasárnapról elmaradt műsoros dél­utánját vasárnap, április hó 21-én fogja megtartani. A vasárnap dél­után 5 órakor kezdődő előadás műsora a következő : 1. Sinding: Frühlingsrauchen. Zongorán játssza: Medovarszkv Klára VII. o. tanuló. 2. Melodráma. Szavalja Margó­csy Magda VIII. o. tanuló, zongo­rán kiséri Gyémánt Erzsébet VI. o. tanuló. 3. Dolgozat a magyar népdalról. Felolvassa Rayka Mária VIII. o. tanuló. Közben magyar dalokat énekelnek Pallai Mária és Martin­csek Juci VIII. o. tanulók, zongo­rán kiséri Gálik Erzsébet VIII. o. t. 4. Paródia. Felolvassa Koppányi Éva VIII. o. tanuló. 5. Mendelssohn : Capriccio. Zon­gorán játssza Gyémánt Erzsébet VI. o. tanuló. „ Belépődíj nincs. Önkéntes ado­mányokat az önképzőkör könyv­tári alapja javára köszönettel fo­gadnak és hirlapilag nyugtáznak. A tanulók szüleit és az iskola barátjait szívesen látja és tisztelet­tel meghívja az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents