Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-13 / 83. szám

üMI&I/IHK békéácsaba, 1929 április 13 8£ ^ffivihurli 1 lus llfl rcifli adltf ii r •üsd! loiijca Uri és női fehérnemi i 1 1 ESCHER..ÉL KALAPUJDONSÁGOK ANDRASSY-UT 7 nököt, aki a közúti alap terhére, ideiglenesen felfogadandó lesz. Most. hogy a tavaszi idő beáll­tával a munkálatok megindíthatok lennének, rendkívül káros hatással van, hogy megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre. Igy a szük­séges mérnöki munkálatok nem végezhetők el és annak alapján az útépítési, útjavítási és hídépítési munkálatok nagy késedelmet szen­vednek. Pedig itt volna a legfőbb ideje annak, hogy tekintettel a nagy munkanélküliségre, az igazán nagy nyomorban levő munkások munka­alkalmakhoz juthatnának, mwwidwwieiwiíwwiwwww* A békéscsabai Ipar­testület előljárósági gyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület elöl­járósága csütörtökön tartotta Ko­vács Mihály ipartestületi elnök ve­zetése alatt rendes havi gyűlését. Az elnöki megnyitó után a tit­kár terjesztette elő jelentését, mely szerint a taglétszám március vé­gén 1088, segédlétszám 1225, ta­nonclétszám 1182. Az iparhatóságtól véleményezés végett érkezett 12, véleményezte­tett 12 ügydarab, panasz jegyző­könyv felvétetett 5, feljelentés té­tetett 2 esetben, szakvizsga történt 3 esetben. Március 15-én a hazafias ünne­pen résztvett az ipartestület s a Kossuth-szoborra koszorút helye­zett. Az építő ipárostanonc vizs­gán az ipartestület vezetősége hi­vatalosan résztvett, ahol is az ipar­testület elnöke ugy a tantestület­hez, mint a tanulókhoz szép be­szédet intézett. Jelenti továbbá, hogy az ipar­testület a korlátlan kimérési enge­délyt megkapta. A Korányi és Frőhlich cég az ipartestületnek 8 darab vászon­függönyt adományozott. Matulay Ferenc az általa kölcsönképpen adott 100 pengőt az ipartestületnek adományozta. Elöljáróság a jelentéseket tudo­másul véve, a nemes adakozók­nak jegyzőkönyvi köszönetet sza­vazott. Utána a pénztárnok részletesen jelentette, hogy a március havi 5393 84 pengő bevétellel szemben 3148 50 pengő kiadás volt. Egyes tételek részletes ismerte tése után a jelentést elfogadták. Elnök javaslatára kimondták, hogy az iroda havonként részletes kimutatást készítsen a vagyoni állásról. A gazdabizottság nevében Lip­ták János, annak elnöke tette meg jelentéseit, felolvastatva az üzlet­vezetővel kötött szerződést. Elöl­járóság a jelentéseket elfogadva, egy tekepálya felállításához hozzá­járult s egyben kimondta, hogy nagy ünnepek első napjának dél­előttjén az utcára nyiló vendéglő­ajtó lehúzott redőnnyel zárva tar­tandó. A szobafestők tanoncvizsgáztató bizottsága javaslatot terjesztett elő, amely szerint kívánják, hogy az ipartestület keresse meg az ipar­hatóságot, hogy egyik szaktársu­kat a tanonctartás jogától fosszan meg. mivel a vizsgára került há­rom tanonca minden képzeletet felülmúló tudatlanságot tanúsított. Elöljáróság egyelőre figyelmez­tetni fogja kötelességére az illetőt, mi ha nem használna, lépéseket tesz tanonctartási jogának elvé­tele iránt. Ugyanúgy fog eljárni más há­rom ipartestületi taggal szemben is, kiknek tanoncai egyáltalján nem látogatják a tanonciskolát. Hosszabb vitát provokált a BIME átirata s a velük érintkezett bizott­ság jelentése, amit csak az elnök csillapító szavai enyhítettek, mire elhatározták, hogy megpróbálják velük az ügyet, ha lehet, békésen elintézni, ha nem lehet, más eljá­rásra is hajlandók. A tagdijfelebbezések elintézése után a tanonciskola felügyelő bi­zottságba Lipták János alelnököt és Klinger Istvánt jelentik be. Elhatározták, hogy a temetkezési segélyezés akciójába az ipartestü­leti tagok nejeit is beveszik." Elhatározták még, hogy a Tár­sadalombiztosító választásaira az aláírások gyűjtését azonnal meg­kezdik. Foglalkoztak még a női szabók szakosztályának átiratával, amely­ben közbenjárást kér a Kereske­delmi Csarnoknál, hogy ez hasson oda: kereskedőtagjai a helybeli női szabóságoknál szerezzék be árusítani való szükségleteiket, mi­vel ezek is tudnak elsőrendű mun­kákat készíteni, amelyek a legké­nyesebb igényeket is kielégíthetik. Több kisebb, de közérdekű tárgy elintézése után elnök a gyűlést bezárta. Nagy eltolódások a vármegyeSieli rokkantak uj százalék­megállapításánál A vármegyében élő hadirokkantak és hadiözvegyek legújabb kimutatása — 13.798 segélyezett hadigondo­zott van a vármegyében ma 2156, tiszti rokkant 42, 32 gyermekkel. 50 százalékos rokkant a legénységi állományban 873, 1545 gvermekkel, az altiszti kar­ban 410, 599 gyermekkel és tiszti rokkant 29, 30 gyermekkel, a 75 százalékos rokkantak között van legénységi állományban 299, 512 gyermekkel, az altiszti állomány­ban 144, 237 gyermekksl és a tiszti állományban 11, 4 gyermek­kel. 100 százalékos rokkant van 101 legénységi 147 gyermekkel, 49 altiszti 60 gyermekkel és 7 tiszti állományú 3 gyermekkel. Ezenfelül van hadiözvegy 1474 legénységi állománybeli után 979 gyermekkel, 626 altiszti állományú után 394 gyermekkel és 24 tiszti állománybeli 15 gyermekkel. Járadékot kap 1269 legénységi és altiszti szülőtlen árva, és 5 tiszti árva, felmenőági rokonok kapnak járadékot a legénységi és altiszti állományból 330, tiszti ál­lományból 8-an. Ezek szerint rok­kantdijat és járadékot kapnak ösz­szesen l$798-an. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az 1928. évi október 1-én a vár­megyében 25 százalékos altiszti rokkant volt 1532, tiszti rokkant 32, 50 százalékos rokkant volt le­génységi 658, altiszti 329 és tiszti 23. 75 százalékos rokkant volt le­génységi 243, altiszti 92 és tiszti 8 és 100 százalékos rokkant volt legénységi 80, altiszti 44, tiszti 4. Köztudomásu, hogy a hadirok­kantak felülvizsgálata a mult év őszén megtörtént, ennek eredmé­nyeképpen első ízben állapíttatott meg a felülvizsgáló bizottságok részéről 429 egyén részére részben 25, részben 50, részben 75 és 100 százalékos rokkantság alapján já­radék. Minthogy az újonnan ho­zott rokkantsági határozatok csak a népjóléti minis^ter felülvizsgálata után váltak végérvényessé, a nép­jóléti miniszter döntése szerint a hadirokkantak rokkantsági mérvé­nek végleges eredménye a követ­kező : 25 százalékos hadirokkant van 1372, ezek után a gyermekek szá­Hentz Károly dr. volt képviselő elővezetését rendelte el a törvényszék Nem tudták megtartani Almáskamaráson a tárgyalást, mert a képviselő nem jelent meg levich Gyula gróffal, akinek egy csípős közbeszólására Hentz ezt vágta oda: „Hallgasson, maga kegydijas szarvasmarha /" A gróf a durva sértés miatt párviadalra hívta ki a képviselőt, a párbaj azonban szerencsétlenül végződött Keglevichre. A párviadal hevében ugyanis a gróf olyan vadul rohant ellenfelére, hogy ennek előrenyúj­tott kardja valósággal felnyársalta, ugy hogy a gróf pár perc alatt ki­szenvedett. Az akkor világszerte nagy szen­(A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy a gyulai törvény­széken hivatalból üldözendő, több­rendbeli rágalmazás vétsége miatt , eljárás indult meg Hentz Károly dr. volt országgyűlési képviselő, ügyvéd, almáskamarási lakos ellen. Hentz Károly dr. személye nem ismeretlen azok előtt, akik a ré­gebbi politikai élet botránykróni­káját még emlékezetben tartják. Tudniillik a régi békeévekben Hentz a képviselőházban egyszer nyilt ülésen szóváltásba keveredett Keg­zációt keltett véres kardpárbaj hőse ezúttal közönségesebb bünügyben keltette fel az ország érdeklődését. Hentz Károly dr. ugyanis a leg­utóbbi képviselőválasztások alkal­mával erősen konfliktusba keve­redett járásának közigazgatási fe­jével, Hajdú József dr. eleki fő­szolgabíróval, akit több személy jelenlétében a választói agitáció körüli részrehajlással vádolt meg. Hasonló állításokat kockáztatott meg Hentz Károly dr. néhány köz­ségi főjegyzőről is. Az imigyen megvádolt közigazgatási tisztvise­lők felettes hatóságuktól felhatal­mazást szereztek arra, hogy a sértő kijelentések miatt a volt képviselőt biróság elé állithassák. Az ügy főtárgyalását Almáskama­ráson tartotta meg a gyulai tör­vényszék büntetőtanácsa, Ungváry János dr. elnöklete alatt. Szavazó­birák voltak Pauliny Gyula dr. és Bazsó Gábor dr. A jegyzőkönyvet Pálfy József dr. vezette. A vád­hatóságot Grottó Lajos dr. ügyész képviselte. A biróság fél 9 órakor nyitotta meg a főtárgyalást az almáskama­rási községháza tanácstermében és megállapította, hogy a beidézett tanuk egytől-egyig megjelentek, nem jelent meg azonban maga a vádlott, Hentz Károly dr. A volt képviselő nem jött el a főtárgya­lásra, holott arra szabályszerű idé­zést kapott, amelynek vétivét alá is irta. A vádlott azonban mégsem jelent meg, sőt még csak orvosi bizonyítványt sem küldött maga helyett. Az egyik tanú erre bejelentette a tanács elnökének, hogy tudomása szerint Hentz Károly dr. ezidő­szerint Cseh-Szlovákiában tartóz­kodik és amint értesült, onnan nem is szándékozik egyhamar Magyarországba visszatérni. ' A törvényszék három óra hosz­száig várakozott a vádlott meg­jelenésére, ennek letelte után azután a főtárgyalást befejezte és elnapolta. A biróság egyidejűen el­rendelte a legközelebbi tárgya­lásra a vádlott elővezetését, amire nézve az ügyészség körözőlevelet fog kibocsátani az ismeretlen helyen tartózkodó volt képviselő ellen. Franciaország és a román stabilizációs kölcsön London, április 12. (MTI) A Fi­nancial News hosszabb cikkben fejtegeti, hogy Charles Riste, a francia nemzeti bank volt alkor­mányzója, ki jelenleg Románia pénzügyeit ellenőrzi, ebben az állá­sában egyoldalúan Franciaország gazdasági érdekeit képviseli, pedig az lenne a feladata, hogy a nem­zetközi hitelek érdekében kizáró­lag a román stabilizáció felett őrködjön. Sajnos azonban inkább arra törekszik, hogy a francia ke­reskedelmi érdekeltségeket az an­gol érdekeltségek, sőt még a ro­mán gazdasági érdekeltségek ká­rára is előnyhöz juttassa. Már Ro­mánia részéről több ízben is pa­nasz merült fel az ellen, ami csak azt mutatja, hogy a nemzetközi stabilizációs kötcsönöket a Nép­szövetség égisze aló kell helyezni és érdektelen tanácsadókat kell kinevezni.

Next

/
Thumbnails
Contents