Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-10 / 80. szám

Békéscsaba, 1929 április 10 BÉKÉSHMm SÖZLÖffí 5 üt IÓ! tenek a (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tanyai kémények kötelező sep­retésének kérdésében a kereske­delmi minisztériumban e hó 4-ére kitűzött értekezlet az államtitkár elnöklete alatt megtartatott. Békés­vármegyét, ahonnan tulajdonképen ennek a kérdésnek a felvetése ki­indult, az értekezleten Démusz Lajos tüzrendészeti felügyelő kép­viselte. Az értekezleten a belügy- és földmivelésügyi minisztérium kép­viselői is résztvettek, megjelentek azon a törvényhatóságok, városok kiküldöttei, az érdekképviseletek és résztvett dr. Tóth Pál, a szarvasi kerület országgyűlési képviselője, akinek Békésvármegye törvény­hatósági bizottságában történt fel­szólalására és indítványára intéz­tetett a felirat a kereskedelmi mi­niszterhez olyan irányban, hogy a tanyai kéményeknek kötelező sep­retése mellőztessék. Az értekezle­ten számtalan felszólalás volt, hozzászólt a kérdéshez a vár­megye kiküldöttje is. A hosszú és szenvedélyes viták eredményeként elnöklő államtitkár kijelentette, hogy a tanyai kémé­nyek seprésének rendezése ügyé­ben a kereskedelmi miniszter leg­közelebb rendeletet fog kiadni, amelynek értelmében előrelátha­tóan a törvényhatóságok autonom Jogkörébe fog utaltatni, hogy a szóbanlévő vitás ügyet miképen kívánja rendezni. A Nemzetközi Taiaj kutató Társaság Csabán Száz világhírű tudós érkezik a nyáron Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósitasa.) A nyár elején, junius hónap má­sodik felében, érdekes és neve­zetes vendégei lesznek Békéscsa­bának. Néhány napra ellátogat­nak hozzánk a Nemzetközi Talaj­kutató Társaság tagjai, mintegy száz világhírű tudós, akik észak­amerikai tanulmányutjuk befeje­zése után most néhány európai országot fognak felkeresni és be­járni. Ezen az utjukon jutnak el Magyarországra s itteni tanul­mányutjukon természetesen ellá­togatnak Békéscsabára is. A száz világhírű, külföldi tudós Békéscsabán az öntözött rétet, a városi gazdaság országos hirü föld­darabját fogja megnézni és tanul­mányozni, ezenkívül a környék­beli szikes földeket és más egyéb mezőgazdasági nevezetességeket. A talajkutató tudósok látogatásá­nak tehát esetleg óriási gyakor­lati haszna is lehet, amennyiben eddigi tapasztalataik alapján talán segíteni is tudnak a szikes terüle­tek mai termőképtelen állapotán. A nevezetes vendégsereg elszál­lásolása érdekében a város veze­ősége azzal az óhajtással fordul a lakosság tehetősebbjeihez, hogy a tudósok számára egy-egy éjsza­kai időtartamra ajánljanak fel szo­bákat. A városnak igen nagy ér­deke, hogy a talajkutató társaság tudósgárdája Békéscsabán is tölt­hessen egy-két napot, ezért igen fontos, hogy lakásfelajánlások tör­ténjenek, ami — mivel csak 50 személynek kell magánházaknál boszorkányság. Csak kis megértés és jóakarat kell hozzá a város tehetősebbjei részéről. Akik hajlandók egy-egy éjsza­kára szállást biztosítani a nemzet­közi tudóssereg egy-egy tagjának, ezt a készségüket jelentsék be akár Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, polgármesterhelyettesnél, « akár pedig a városi gazdasági in­helyet adni — nem is olyan nagy ! tézőnél. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Niegbukott az 50 szá; Ha megfelelően nem rendezik a pótadó kérdését a községek tönkremennek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jásznagykun Szolnok vármegye a községek fizetőképességének helyre­állítása érdekében a belügyminisz­terhez feliratot intézett, amelyet tá­mogatás céljából Békésvármegyé­nek is megküldött. • A feliratban első sorban szük­ségtelennek tartja a községi alkal­mazottak fizetési alapjának jelen­legi formájában való fenntartását, amely a községeknek és különö­sen a központi számvevőségnek, igen sok felesleges munkát okoz és a községek háztartását nagyon megnehezíti amiatt, hogy a köz­ségi alkalmazottak fizetését három hónapra előre be kell küldeni. Mi­vel pedig köztudomásu, hogy az adózó közönség adóját csak augusz­tus hótól kezdve fizeti, ezért az év első felében minden község fi­zetési nehézségekkel küzd. A köz­ségeknek tehát ezért legtöbb eset­ben függőkölcsönt kell felvenni, vagy más fizetési kötelezettségeit kell beszüntetni. Jásznagykun Szol­nok vármegye ezért a régi rend­szerre való visszatérést kéri, vagyis azt, hogy minden község fizesse a maga alkalmazottjait havonta, ha pedig ez teljesíthető nem lenne, ugy a központba való beszállítás kötelezettsége február, május és augusztus hó 16. napjaira lenne megállapítandó. Sérelmes a fennálló törvényes rendelet azon intézkedése, hogy ha egy állás megüresedik, ugy an­nak betöltéséig az állás után ese­dékes fizetést a község tartozik tovább teljesiteni, pedig nagyon sok esetben az állás betöltéséig ideiglenes munkaerőt kell alkal­mazni, mert máskülönben a köz­ségi adminisztráció megakad. Kifogásolja a felirat azt a törvé­nyes rendelkezést, hogy a jegyzői állások betöltésére nézve, előzetes belügyminiszteri engedélyt kell kér­ni. A közigazgatás terén az a hely­zet, hogy jegyzői állásoknak to­vábbi beszüntetéséről szó sem le­het, mert a közigazgatási teendők folyton szaporodnak. Kiemeli a felirat, hogy az 50 százalékos községi pótadórendszer teljes csődöt mondott és ha ezt megfelelően nem rendezik, a köz­ségek 80 százaléka teljesen tönkre megy. Az 50 százalékos pótadó­rendszer megbukott főleg azért, mert abba beleszorították a vár­megyei hozzájárulásokat (pótadót) és az iskolafenntartási költségeket is, holott ezek régen a községi költségvetésektől elkülönítve kezel­tettek. Békében a vármegyei pót­adó 5—7, az iskolai adó legfeljebb 5 százalékot tett ki. A jelenlegi helyzet szerint a vármegyei pótadó egy-két szerencsés vármegyét ki­véve, amelyek közé Békésvárme­gye is tartozik, 21—33%-ot tesznek ki. Az iskolai terhek pedig évről­évre mértani haladványként emel­kednek. Ezek szerint nem csoda, hogy a községek túlnyomó része az anyagi tönk szélére jutott, meg­állt minden haladás és életük csak vergődés és tengődés. Az előadot­tak alapján Jásznagykun Szolnok vármegye a helyzet orvoslására a következőket javasolja: 1. A vármegyei adók a községi pótadóktól teljesen külön vettes­senek ki. 2. Az iskolai kiadásokra állíttas­sák vissza a régi rendszer, amely szerint a községi óvodai, a községi elemi, gazdasági ismétlő, iparos­tanonc és polgári iskolai kiadá­sokra kivethető pótadó maximál­tassék. 3. A kereseti adó után is kivet­hető legyen a községi pótadó. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, mert tulajdonképen a kereskede­lem és ipar a községi terhekhez nem járul hozzá, dacára annak, hogy a kultura előnyeit épp ez az osztály élvezi legjobban. A régebbi kereseti adók után kivethető köz­ségi pótadó sokkal magasabb jö­vedelmet biztosított a községeknek, mint a községeknek átengedett mai kereseti adó. Egy endrődi kútban mammutvázra akadtak Nagyarányú leletekre bukkan­hatnak, ha ásatást kezdenek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Endrőd községben, kutásás alkal­mával meglepő leletre akadtak. Hét méter mélységben az ásó ha­talmas mammutagyarban akadt meg, mely valószínűleg folytató­dott a mammut vázában, a további ásást szonban abbahagyták s az endrődi régi emlékek lelkes gyüi­tője és kutatója, Stercula Jenő gyógyszerész azonnal táviratban kereste meg Szegeden Krecsmárik Endre tanárt, járna közbe, hogy a szegedvárosi muzeum ásatást rendezne az érdekes lelőhelyen. Mivel azonban a diluviális álla­tok maradványainak rendszeres kutatásával a fővárosi szakintéze­tek, illetve muzeumok foglalkoz­nak. Stercula Jenő gyógyszerész tehát a Nemzeti Muzeum régészeti osztályával is közölte a felfedezést. Bár a 7 méter mélységben való nagyobb területü kutatás rendkí­vüli költséges, mindamellett remél­hető, hogy a szakkörök folytatni fog­ják a kutatást, annál inkább is, mi­vel, hogy ha a mammut-maradvá­nyok mellett emberi eszköz- vagy vázrészek is kerülnének elő, azok­nak beláthatatlan tudományos je­lentőségük lenne. Jó estét! Amerika államait a hőhullám pár nap óta elborította és New­Yorkban már több halálos áldo­zatot követelt. Az ottani tüzelő­anyagkereskedők lemondtak ipa­rukról és a didergő magyarokat óhajtják felmelegíteni. * A csabai hadikölcsönsegélyesek ügye rövidesen elintézést nyer. Illetékes helyen kijelentették, hogy a hadikölcsöntjegyzők nem köte­lezhetők ujabb hadikölcsön jegy­zésére. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának je­lentése 1929 április hó 9-én délben Hőminimum 12 C Hőmaximum + 7'2 C A föld felszínén + 16"4 C 5 cm. a földben + 112 C 20 „ . -f 42 C 50 „ „ + 4'3 C 1 m. a földben + 4.6 C 2 m. „ . 4­5.8 C Légnyomás 765 '2 mm. Borultság 20 •/, Levegő nedvessége 0 Csapadék : nyom. rhm. Szélerő és irány: 3 m/mp. északkelet. Időprognózis : Inkább felhős idő enyhüléssel. Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Helyettesítés. Megirtuk már, hogy a belügyminiszter megen­gedte az endrődi III. jegyzői állás­nak betöltését. Minthogy azonban az állás betöltése a pályázati hir­detmény kibocsátásával és a vá­lasztás megtartásával hosszabb időt venne igénybe, ezzel szem­ben a közérdek azt kívánja, hogy a szóban lévő állás annak végle­ges betöltéséig se maradjon üre­sen, ezért a gyomai járás főszol­gabírója a szóban lévő jegyzői ál­lásra dr. Kecskeméti Imre kondo­rosi s. jegyzőt helyettesitette. — Az Egyetemi Luther-Szövet­ség megint halaszt. A szegedi Egyetemi Luther-Szövetség még február 12-én szándékozott Szarva­son tánccal egybekötött műsoros estélyt rendezni. Az estélyt azon­ban közbejött akadályok miatt áp­rilis 14-ére halasztották. Ujabb aka­dályok merülvén fel, április 14-éről bizonytalan időne, illetve nyárra halasztották a folyton hátráló idejű protestáns estélyt. orona kávéházban ma és minden este Gr. HALLE Családi műsor. Fenn­tartott asztalok. Be­lépődíj nincs. Szolid árak 1 újonnan szervezett női jazz zenekara hangversenyez. — Vendégszereplésképen néhány napon át közreműködik az országban elismert, hires orosz dobmüvésznő

Next

/
Thumbnails
Contents