Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-29 / 114. szám

BflKÉSMEGTEl KOZLÖNT £ \ 0iék NOI FURDORUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha férfi fürdő kabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCN •na ANDRASS kereskedő, Vitaszek József bércséplőiparra. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt kapott: Péli Pál fűszer- és vegyeskereskedő. Elutasitotta a Vacuum Oil Comp. Rt. benzinkút és Weisz József helyhatósági engedély iránti kérelmét. Telekeldarabolási engedélyt kaptak : Pilinszky Mihály és társai. Epitési engedélyt kapott: Kiss István, Fischer Imre, Hitz Pál, Liker János, Kesjár András, Dori István, Fábián János, Bencsik János, Bagyinka Pál, Lipták János, Kovács Mihály, Laczó György és Márta Sándor. Csabaiak tanulmányútja Nyíregyházán Rengeteg sok városi üzemet tanulmányoztak (A Közlöny eredeti tudósitása.) Megírtuk, hogy Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, polgármester vezetésével kedden tizenöttagu kirándulócsapat utazott Nyíregyházára, az ottani városi üzemek és a város megtekintése és tanulmányozása céljából. A kirándulásról a legelőkelőbb és legelterjedtebb nyíregyházi lap, a Nyirvidék a következőkben számol be: „Ma délelőtt fél 12 órakor Nyíregyházára érkezett a csabaiak kiránduló csapata, melyet Berthóty István, Csaba városának népszerű, kiváló tevékenységű polgármestere vezetett a Nyírség fővárosába. A békéscsabaiak autókon jöttek, számszerint 15-en. A kirándulókat a város nevében Szohor Pál főjegyző üdvözölte. Berthóty István polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy a kirándulók mind olyan közéleti férfiak, akik a modern városfejlesztés iránt érdeklődnek és akik nagy érdeklődéssel jöttek a virágzó, messze földön hires, szép, nyírségi városba, Nyíregyházára, amelynek lendülete példát ad az aktivitás terén bármely más magyarországi városnak. A fogadás után Berthóty polgármester 'és kísérete megtekintették a várost, a tejszövetkezeti üzemet, a városi kertgazdaságot, a jéggvárat, a városmajorban és a Bundi-épületben elhelyezett mintaszerű városi istállókat és raktárakat, majd a Sóstói a mentek, ahol. a város a kirándulók tiszteletére ebédet adott. A csabaiak élénk érdeklődést tanúsítottak minden nyíregyházi intézmény iránt és elragadtatással nyilatkoztak annak a városnak előretöréséről, esztétikus kiépítettségéről, amelynek alapító ősei között számos békéscsabai földmives volt." Fizetési meghagyás blanketták állandóan kaphatók a Corvinanyomdában. Békés község képviselője kerületében A békési képviselő panaszokat gyűjt választókepületében — A közalkalmazottak küldöttségileg fogják kérni magasabb lakbérosztályba sorozásukat (A Közlöny eredeti tudósitása.) í A békési választókerület közkedvelt, népszerű, tevékeny képviselője, dr. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár régi tervét megvalósítja," választókerülete polgárságának közkívánatára folyó hó 27-én, csütörtökön a déli gyorsvonattal Békésre érkezett s Moldoványi János főszolgabírónál szállt meg. Összeállított munkaprogramja szerint 28-án Békésen marad, 29-én, szombaton délelőtt Mezőberény községet látogatja meg, délután pedig a békési tanyai körzeteket keresi fel. Vasárnap, 30-án délben utazik el Békésről a gyorsvonattal. Terve az, ^ÍBiPPiÉisztókeri községei polgárainak ügyes-b dolgát meghallgatja, a közs< vezetőségével közérdekű dőli nál tanácskozásokat folytat s i den, a köz javát szolgáló, ír kolt és jogos kérelmet odafen kormánynál hathatósan támog fog s remélhetőleg teljes sí rel is. Békésen létekor több küldőt: is fel fogja keresni, igy a közti selők küldöttsége, akik Békés 1 ségnek a legalacsonyabb laki osztályban való sinylődésé tarthatatlanságára akarják felh képviselőjük figyelmét. Kérni 1 ják, hogy a folyamatban levő 1 bérbeosztási revizió alkalmával minden befolyásának latbavetí vei — igyekezzék Békés jav meggyőzni a pénzügyminiszte mot és igyekezzék odahatni, h< Békés k'jzség a legutolsó, V lakbérosstályból soroztassék legalábbis a IV-ik lakbérosztály mivel Bélésen a közalkalma; tak s máok is oly magas lak reket képtelenek fizetni, hogi pestkörnyéki I. lakbérosztályí levő vánsokban sem fizeti több lakbart. Békés kizség tisztviselőkara e sen bizik s benne, hogy eme gos kívánsága meghallgatásra találni s befolyásos, nagym képviselője pártoló támogatat.^ eme közéidekü kérdését is é kérelem tejesülni fog. Ötven év távlatából A békéscsabai kereskedelemről Kikelt poraiból a Kereskedők Háza, magasra tört a büszke, szép palota. A gondterhes napokat követő nyári estéken s a pihenésre szánt vasárnapokon itt üdül fel és kap uj erőre a további küzdelmekhez Merkúr sok helyi apostola. Otthont létesített a mai kereskedő nemzedék, otthont, hol a kínálkozó szórakozásokon felül ügyes-bajos dolgaira is útbaigazítást talál, ahol a szaktársi összetartás és a baráti megbecsülés fonalai is állandóan szövődnek. A fiatalabbak megértő figyelemmel hallgatják a deresedő kartársak ötletes megjegyzéseit, a világot jártaknak külföldön szerzett benyomásait és együtt vágyakoznak valamennyien a régi idők nyugodt napjainak újbóli elérkeztére. A kereskedelem eleven higanyoszlopa a város forgalmának és élénkségének. Megérzi és rögtön elő is varázsolja mindazt, amit a napi szükséglet óhajt. Kellő érzékkel megállapítja, hogy az élet változataiban mi válik szükségszerűvé : szokásokat, óhajokat, divahonosit, uj eszméket ismertet, uj termékeket mutat be és igy hatásos terjesztője és közvetítője az általános ismereteknek is. Es mégis mennyi akadállyal, mennyi gánccsal kell megküzdenie. Még ma is terjesztik az úgynevezett népboldogitók a hitet, hngy a kereskedői közvetítés teljesen felesleges. Vájjon ugy képzelik el a kiváló közgazdászok, hogy a zürichi vendéglős maga ruccan le hozzánk egy szakajtó tojásért, avagy a teaivásra szokott munkás a kinai teaültetvényest személyes megjelenésével sarkalja a többtermelésre ? Vitatható a kérdés, hogy a kereskedő segíti-e elő a város idegenforgalmát, vagy a forgalom hozza a kereskedőt ? Városunkat a vidék azért keresi fel, mert minden szükségletét jól és előnyösen be tudja szerezni. Viszont a kereskedő csak ugy tudja fenntartani üzletét, ha megfelelő vevőkört tud vonzani. Az egymásrautaltság helyes és ügyes megoldásából él meg a kereskedelem és válik forgalmassá a város. És ennek minden mesterkéltségtől mentesnek líftl' lennie fenntartására csak az állandó szükséglet a létalap. A fejlődés mindenben fokozatos. Evekkel ezelőtt szerényebb igényekkel szemben, kisebb kereslet mellett a mi kereskedelmünk sem állott a mai nivón. A város akkor még Európa legnagyobb faluja címet viselte és mi tagadás, olyan is volt. Az utcák porfelhőbe burkolództak, a házak nagy része náddal fedettek, a főbb utvonalakon szárazmalmok kerekeinek küllőin hancúroztak a gyerekek és az unatkozva sétáló sárgaparolinos tiszteknek csak egy vágya volt: el e sárfészekből. De a kereskedők már jöttek, azok előhírnökei voltak a későbbi fejlődésnek. E régi kereskedők, a helyi kereskedelem magvetői, a későbbi kereskedők tanítói, a legnagyobb megbecsülést és elismerést érdemlik meg. Nagyobb részük más vidékből vándorolt hozzánk. Hiszen nálunk a kereskedelem nem volt soho „uri" foglalkozás, de nem izgatta a pálya a bennszülött zsellér fiái sem. Jöttek idegenből. Itt éltek, .dolgoztak, magyarosodtak és magya rositottak. Fiatalabb éve••ui— q német újságok közkorukban nár magyar újságot rattak, magyar könyvelést vezett A helyi üzleti élet a piacté kezdett kife'.ődni. Itt sorakozta nagyobb üzletek és akkortájt i rész vállalkozás volt más vala boltajtót Vcgni. Itt összponto minden élet, ide húzódott Mes: ger bácsi az ő „kölömbös" (Í paré) helyiségekkel felszerelt véházával, itt ütötték fel sátc jukat az utazó cirkuszok éí gyűltek vasárna: okon eszmei rére a földmunkások. Ide igyel tek vasárnap délutánokon a lc gós ingujjat és lobogós nadrí viselő legények, sokráncu s: nyában libegő , dusá' -jukkal, h nekik a nagykorcsmai tánc n kezdése előtt az ekkor is ny tartott üzletekben holmi édess ket, de főleg kámforos boni vásároljanak, > Az ekkortá't keletkezett c< közül ma már alig néhányat zetnek tovább lesza mazottai: utódaik. Ilyep patinás céjjf Kulpin Jakab Silberstein lg Ormai Tivad r, Klein bőráru, gel Sámuel, ; ^nesz József, L Albert és Ku i Miksa-télé k kedések. i v - • -.ÍI