Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-26 / 113. szám

Ara 12 fillér Békéscsaba, 1929 junius 26. Szerda . 56-ik évfolyam, 113-ik szám ITÜUW rü-JUULWJWLVLlAWO

'l

l-l

'l

l

'l

'l

VI

't

't

'li

'i

'l

'l

'l KESMEGTEI POLITIKAI LAP ijijij-jixjx'rL'L

ri--~-.~ir^

*i

^v^'ri"i~i

*i

~i]

*rnr

———« Előfizetési dijait: Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő ; Péchy-Horvátb Rezső .

ammiairiin.m

iiYtfir

m'1 i*iv • * Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II., Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Az adóinfernó Ha a dantei sötét képzelet a pénzügyigazgatás körein vezette volna végig vándorait, beérhette volna a magyar adófizető szörnyű terheinek érzékeltetésével. Ahány adó, annyiféle gond, vergődés, ahány adófillér, annyi ellenőrzési teher, nyűg, kényelmetlenség tapad hozzá. Forgalmiadó, kereseti adó, jövedelmi adó, fogyasztási adó, luxusadó, társadalombiztositói adó — sok-sok köre van a magyar adóinfernónak 1 Az adó egyre számosabb, az élet egyre súlyosabb. Az adó folyton bizonyosabb, a kereset egyre bizonytalanabb. Az adó mindig súlyosabb, a munkavégzés folyton könnyebb. De a pénzügyminiszter optimista. Ha ezt a ritka tulajdonságot az adókivetési adatok táplálják, akkor máris megértjük és jogosultnak ismerjük el. De sajnos nem csupán az adók pompás kivetésén fordul meg minden. Pontos, derék, lelkiismeretes, törekvő pénzügyi tisztviselők szépen előírják az államkincstár követeléseit a polgárokkal szemben, azonban egyre kevesebb azok száma, akik tundnak még fizetni. A hátralékok nőnek, nő a behajtások száma is. A végrehajtások azonban nem mindig eredményezik az államkincstár követeléseinek behajtását, de majdnem mindig megsemmisítik az adófizető egzisztenciáját. A kereskedő, akinek lefoglalják az áruraktárát, nem tud árusítani, az iparos, akinek zár alá veszik a felszerelését, vzgy a készleteit, nem tud termelni. Mindezekből az következik, hogy a kincstár nemcsak a követelését veszti el, de adósát is s a követelés behajthatatlanná válásával egyidejűen az adófizető megszűnik adófizető lenni. Az adókivetés ugyanis sohasem azt nézi, mennyi a közterheknek az a maximuma, amit az adózó összeroppanás nélkül viselni tud. Nem nézi azt sem, hogy az élet folytonosságát nem lehet megakasztani, mert akkor az adóigazgatás tökéletes lesz ugyan, tisztviselői a legkifogástalanabbul működnek, hanem az adófizetők lassan elhullanak. Jó gazda az, aki nem hagyja nyiratlan a birkákat, de emellett arra is féltő gonddal ügyel, hogy a birkák jól tápláltak és egészségesek legyenek, mert ha elhullanak a kiuzsorázottság miatt, többé nem lehet róluk gyap jat nyirni. Lehet, hogy ez a hasonlát kissé erős, de semmiképpen sem megtisztelő a magyar adófizetőre nézve. Ám a hősi szobrot megérdemlő névtelen adófizető ilyen aprólékos érzelmi micsodákkal ma már nem törődik. Nem bántja a tiszteletlenség, a furcsa párhuzambaállitás. ő élni, dolgozni, kereskedni, ipart űzni szeretne. Sőt még — bármilyen hihetetlenül hangzik is — adót fizetni is szeretne, csak lenne miből, csak meg tudná keresni. Nem azt, ami luxusra, életre, hanem ami az adóra kell. Valahol azt olvastam, hogy az optimista pénzügyminiszter és a pesszimista ország között nem lehet adóvégrehajtási jegyzőkönyvek papirpillérein hidat épiteni. Biz ez szentigaz. Szívesen oda lehetne adni a miniszteri optimizmust az ország pesszimizmusáért, ha bizni és remélni lehetne az életünk megjavulását. Erről még álmodni, délibábokat szőni is lehetne, ha ezt a szines boldog álmodozást nem zavarnák meg folyton-folyvást az árverési hirdetmények, zálogolási jegyzőköny! vek, adóintések és fizetési meghagyások ördögin vigyorgó torz arculatjai. (h. r.) Soha nem látott vihar közben tárgyalta a közgyűlés a villanytelep s; A juniusi közgyűlés — Felirat a pénzügyminiszterhez a város magasabb lakbérosztályba sorozása iránt — Másfél óráig tárgyalták a polgármesteri jelentést, ugyanennyi ideig a villanytelepi szerződést — A többség elfcgadta a szerződést (A Közlöny eredeti tudósitása.) A város képviselőtestületének hétfőn megtartott közgyűlését reggel 9 órakor nyitotta meg terthóty István dr. polgármester. Francziszky Lajos dr. aljegyző felolvasta a polgármesteri jelentést, amelyhez számos felszólalás hangzott el. A polgármesteri jelentés körül Varga E. András a munkanélküliek foglalkoztatását kívánta, ami a város utcajavitásainál volna keresztülvihető. Lepény János a lakásfelszabaditást sürgette. Román Pál az utcai cukorkaárusitás egészségtelensége miatt, Babinszky János pedig a kirakodóvásárok megszüntetése érdekében szólott. Gyöngyösi János dr. a házalóügynökök ellen kért intézkedést. Pesti Béla a villanytelep munkaprogramjának ismertetését és az erzsébethelyi utkövezés végrehajtását sürgette, ezenkívül kifogásolta, hogy az AEGV az erzsébethelyi autóbuszjáratokat beszüntette. A polgármester a felszólalóknak a következőkben válaszolt: A munkanélküliek elhelyezkedésére állandó gondot fordit. A lakásfelszabaditást csak a magasabb lakbérosztályba való sorozás esetén tartja helyesnek. A piaci cukorkaárusok tisztasági ellenőrzésére felhívja a rendőrséget. A kirakodóvásároknak maga sem hive, pláne, mert tudja, hogy ott a forgalom 90 százaléka csupa haszontalanság vásárlásában merül ki. Az érdekeltség részéről szükséges, hogy önálló indítvánnyal álljanak elő a vásárok csökkentése iránt. Az ügynökök működését fokozottabban fogják figyelni. Avillamosvilágitás programja rövidesen elkészül. Az autóbuszforgalmat az igénybevétel elégtelensége miatt kellett beszüntetni. Az utcakövezést a minisztériumban állandóan sürgetik. Egy interpelláció Varga E. András ezután interpellációt mondott el az erzsébethelyi Máté-porta*megvásárlása és a budapesti Molnár cég építkezéseinek ellenőrizetlensége miatt. Berthóty polgármester megnyugtatta az interpellálót, hogy a Mátéügyben a tulajdonos aránytalanul magas árat kér, a Molnár céget pedig a város semmi módon nem ellenőrizheti. A választ és a polgármesteri jelentést a közgyűlés tudomásul vette, azzal, hogy feliratot intéznek a pénzügyminisztériumba, a városnak magasabb lakbérosztályba való sorozása érdekében. A városi alkalmazottak illetményrendezése ügyében érkezett miniszteri rendelet tárgyalásánál Drienyovszki János indítványozta, szüntessék be a 25 százalékos pótdíjat. Szerinte a pénz már stabil, az élet olcsóbb, nincs kilátás, hogy a pótlékra szükség lesz. A polgármester felvilágosításai után a közgyűlés a javaslatot némi módosításokkal elfogadta. Közelharc a Salgó-fronton Ezután a közgyűlés rátért a tárgysorozat tengeri kígyójának, a villamosmü igazgatósága jelentésének tárgyalására. Izgatott, sőt izzó hangulat uralkodott ekkor már az ülésteremben. Látszott, hogy szokatlanul heves összecsapásokra készülődnek s a hónapok óta tartó suttogások és híresztelések a közgyűlés színe előtt nyilt kirobbanáshoz fognak érlelődni. Ez a feltevés teljesen be is igazolódott. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ismertette az állandó választmány javaslatát, amely akként szólt, hogy mivel a Salgó ajánlata kedvezőtlenebb, azt elutasítja, a szerződést a MÁK-kal megköti, illetve az igazgatóság által megkötött szerződést tudomásul veszi és az alakítandó részvénytársaságban való részvételre határozatot hoz. Kitör a vihar Forray Lajos dr. javasolta, hogy mivel a szerződésen a képviselőtestületnek nincs joga változtatni, azzal ne foglalkozzanak és az ügyet vegyék le a napirendről. Hosszasan fejtegette a szerződés hátrányait. Prónai Ernő dr. hasonló értelemben szólalt tel. Itt már kitört a vihar. Felszólalását ugyanis igy kezdte: .Vádolom a villamos igazgatóságot." Óriási lárma, kiabálás kezdődött, a polgármester folyton rázta a csengőt. A szónoknak percekig kell várnia, amig egy-egy szót kiejthet, de nyomban el kell hallgatnia az újból kitörő zajongás miatt. Végre ki tudta jelenteni, hogy csatlakozik Forray indítványához. Linder Károly dr., Steinberger Imre, Pollák Arnold, Gyöngyösi János dr., Reisz Hermann, Kvasz György dr. és Szelner Antal szólaltak fel még ezután és egyikmásik beszédénél újra megismétlődtek az előbbi botrányos jelenetek. Végül Nigrinyi János villanytelepi igazgató szólalt fel, aki megnyugtatni igyekezett a közgyűlést, azzal, hogy ilyenféle szerződést a telep már sokat kötött, amik meghozták a telep mai fejlettségét, de sohasem befolyásolták az önállóságát. Ebben az esetben sem lesz másképpen. Vihar egy megjegyzés miatt Forray Lajos dr. szólalt fel még a zárszó jogán, de beszéde megint beleveszett a tomboló lármába és óriási zajba. Emiatt türelmétveszitetten hirtelen felkiáltott: — Ebben a teremben olyan komolytalan emberek ülnek, akik mindent megszavaznak, amit eléjük tesznek 1 A kijelentésre a zaj és a lárma még nagyobb lett, ugy, hogy az elnöki csengő csak sokára tudott rendet teremteni. Ezután a polgármester elrendelte a szavazást, amely után kiderült, hogy az állandó választmány javaslata 53 szóval 24 szó elle-