Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-12 / 109. szám

2 Békéscsaba, 1929 junius 12 NÖI FURDORUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdő kabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gyermeksapka TESCHERNEL ANDRÁSSY-UT 7. Beszélgetés Kósa Györggyel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kósa György, a fiatal zongorista és a zeneszerzőgárda egyik legnagyobb reménysége pár napot csabai barátainak körében tölt. Lapunk munkatársa felhasználta az alkalmat, hogy meginterjúvolja a kiváló zongoristát, akit nemrégen neveztek ki a Zeneművészeti Főiskola tanárává. A végtelenül szerény és tartózkodó művészt nagyon nehéz volt nyilatkozatra birni. Különösen zeneszerző sikereiről, ami pedig legjobban érdekelt, alig akart beszélni. Hosszas unszolás után, hivatkozva arra a szeretetre, amivel őt itt mindig fogadták, sikerült tőle a következőket megtudni : — Mintegy 5 éve járok ebbe a nagy vidéki városba, eleinte csak mint zongorista és kisérő, az utóbbi időben azonban alkalmam volt, hogy mint zenepedagógus is működhessem. Ez utóbbi funkciómban különösen nagy örömet találok, mert végtelenül jó érzés számomra, hogy mintegy közvetítő lehetek az itteni zeneszerető tanítványaim és a fővárosi (mondjuk nyugati) zenekultura között. Igazi nagy ambícióval igyekszem ennek a pór lelkes embernek zenei igényeit kielégitenni annál is inkább, mert kevés olyan városban voltam, ahol annyi művészetszeretettel és megértéssel találkoztam volna, mint itt. — Pedig, ami a megértést illeti, igazán nem panaszkodhatom, mert mint zeneszerző, aránylag elég könnyen és hamar érvényesültem. Pesten kivül Berlinben, Londonban, Newyorkban, Prágában adták zenekari kompozícióimat és ígéretet kaptam, hogy egész estét kitöltő meseoperámat a Városi Szinház előadja. A budapesti filharmonikusok Dohnányi vezényletével most áprilisban adták elő „Kincses Ádám halála" c. misz-: tóriumomat, amelynek tárgya rokon Hofmansthal „Jedermann" c. drámájával. A kritikákról nem akarok beszélni, nézzen utána az újságokban. — Müveim kiadási jogát a világhírű német könyvkiadó cég, az Universal Edition szerezte meg, amely minden évben átlag 2 müvemet hozza ki. A napokban jelent meg „Jutka" cimü gyermekdarab-sorozatom, amelyet szombati intim koncertemen is játszani fogok., — Általában nagyon szeretek gyermekdarabokkal foglalkozni, mertvannak ezek között olyan müvek, melyek bár technikailag „könynyüeknek látszanak, annyi tisztaság és naiv frisseség van, hogy közelebb állnak hozzám, mint sok nagyképű és sokatakaró kompozíció. Kedves tervem valósul meg most, hogy itt Békéscsabán, hol annyi gyereket ismerek és szeretek : eljátszhatom ezeket a kedvenceimet. Remélem, hogy a felnőtteknek sem lesz nehéz magukat újra gyermekeknek képzelni, mert akkor nekik is olyan gyönyörűséget fog szerezni e darabok meghallgatása, mint nekem az eljátszásuk. Fényesen sikerült az Iparos Daloskör hangversenye A közönség lelkesen ünnepelte a dalosokat és a szereplőket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szombatesti hangverseny, amelyet a Békéscsabai Iparos Daloskör rendezett a debreceni dalosverseny költségeinek biztosítására, példátlanul fényesen sikerült. A zsúfolásig megtelt szinház közönsége a leglelkesebb hangulatban, forrón ünnepelte a győzelem legbiztatóbb jeleivel útnak induló dalosokat, nemkülönben az öszszes magánszereplőkat, akiknek fellépése sokáig felejthetetlen élményt szerzett mindenkinek. A sikeres hangversenyt az Iparos Daloskör által előadott Hiszekegy nyitotta meg, amely után Uhrin Károly igazgató a dalról és a magyar nótáról tartott rendkívül magvas, érdekes, eleven és magas irodalmi színvonalon álló előadást és üdvözölte a közönséget. Utána Kultsár Sándor dr. pompásan, művészi ihletettséggel néhány dalt adott elő cimbalmon, A kvalitásos muzsikus rengeteg tapsot és elismerést kapott, ugy hogy több ráadást is kellett adnia. Ezulán a Daloskör pergette le gazdag, változatos és kifogyhatatlan műsorát. A gondos összetanultsággal, teljesen precíz és tökéletes összkarban ugy csendültek fel a gyönyörű, álomszép magyar dalok, hogy a megértő hallgatók szeme könnybelábadt a gyönyörűségtől. Ilyenkor látja az ember, hogy a magyar dalnál nincs szebb a fülnek, különösen akkor, ha olyan hibátlanul összeállított, bőséges és tökéletes hanganyaggal rendelkező kar ajkán csendül fel. A közönség nagy lelkesedéssel méltányolta is azt és minden szám után dörgő tapsorkán robbant ki, amely percekig tartott, ugy hogy ennek lecsillapultáig várni kellett a folytatással. Majd Veress Imre szavalata következett. Mély átérzéssel, szokott invenciójával egy irredenta verset adott elő, amellyel megrázó hatást váltott ki. Thiesz Mária Szabados „Örök határ" c. irredenta versét szavalta el, a művészi készségnek, közvetlenségnek és bájnak azzal az erejével, amely a kiváltságos előadói tehetségek tulajdona. Szavalata frappáns hatást keltett, gesztusai és mozdulatai, mozgásának bájossága megragadó volt, Rengeteg tapssal és egy bokrétával jutalmazták. Ezután megint a dalosok adtak elő különböző karokat, amelyek közül legjobban tetszett Szeghő „Megyen már a hajnalcsillagba, Demény „Esik eső szép csendesen lefelé"-je, a „Nem loptam én életemben" c. népdal, valamint a befejezésül énekelt két örökszép magyar népdal: a „Fekete szem éjszakája" és az „Erik a buzaKultsár Sándor dr. játszott még pár nótát cimbalmon, az előbbinél is nagyobb és lelkesebb sikerrel, majd a Daloskör a Himnusz gyönyörű eléneklésével fejezte be a sikerült hangversenyt. Lukoviczky Endre, a Daloskör nagytehetségű, kiváló karnagya, nagyszerű munkát végzett. Karnagyi képességeit talán ezen az estén mutatta be legpompásabban s a tomboló siker a legszebb elismerése lehet nehéz, de önzetlen munkájának. Tudásáról eddig is a legjobb véleménnyel voltunk, amihez most csak annyi hozzátenni valónk van, hogy vezetésével az Iparos Daloskör a legbiztosabb kilátásokkal mehet a debreceni versenyekre. A hangverseny szüneteiben a katonazenekar szép sikerrel adott elő különböző magyar nótákat. kalász. Tündérkertté varázsolták vasárnap este a színházat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap este a Városi Színházban rendezte meg kabaréelőadását a békéscsabai Szociális Miszsziótársulat, amely ezúttal is hü volt régi hagyományaihoz: a legszebbet, legélvezetesebbet és legmüvésziesebbet adta, amit műkedvelőkkel adni lehet. Régen láttunk ekkora sikert, régen hallottunk annyi tapsot és nevetést, mint vasárnap este, amikor is a színpadot valóságos tündérkertté varázsolta a páratlan rendezőség, majd pedig a jobbnáljobb kabarészámok peregtek le általános tetszés közben. Tomboló, őszinte, nagy sikere volt ennek az estnek, amelyet ügyes és hozzáértő rendezés készített elő mindazok felejthetetlen gyönyörűségére, akik végigélvezték. Schwézner Klárika bátran és bájosan előadott prológja nyitotta meg a műsort, amelynek első száma az „Éjjel az erdőn" cimü mesejelenet volt. Hunyadi Manci tündérkirálynő vezetésével apró tündérkék raja lejtett be, kecsesen táncolt, majd nagy sereg Szent János-bogár, pillangó, denevér és tündérke libbent be, akik mird csoportonként ügyesen és kedvesen táncoltak. Elragadok voltak a kis elemista csöppségek, amint bájosan és kecsesen lejtették a sokfiguráju táncokat, a tündérkék sokféle színű ruhácskája és angyalszárnyai szivárványos színeket varázsoltak a színpadra. A kis művészek rengeteg tapsot és ajándékot kaptak. Káplár Mihályné és Bleyer Kató egy párosjelenetet játszottak meg ügyesen és talpraesetten. Á holland táncot Bleyer Kató és Heim Ferenc dr., a spanyol Klári és Móricz ízlésesen, finoValamennyien táncot Schwézner Miklós lejtették el man, kecsesen, nem mindennapi tánckészségüket árulták el és táncukban igaz gyönyörűséggel merült el mindenki. Szűnni nem akaró tapssal és soksok virággal és virágkosárral jutalmazták őket. Ezután „A papa vizsgázik" cimü 2 felvonásos bohózat következett, amelyben Leizinger László dr„ Bleyer Annuska, Láng János, Schwézner Klárika, Láng Frigyes és Móricz Miklós léptek fel. A rendkívül mulatságos kis darabban valamennyi szereplő kitűnt élettel telitett, erőteljes alakításával, amely a műkedvelői teljesítményen jóval magasabban álló, művészi értékű munka volt. Rengeteg tapsot arattak és a közönség szünet nélkül kacagott. Végül 4 élőkép következett Szimbolikus jelenetek Magyarország múltjából és a trianoni gyász utáni feltámadás elképzeltetésével. Az élőképek ügyes összeállítása, a bennük élő gondolat megkapó volta és az egyes alakok tökélétes, precíz és színes alakítása oly megrázó erejű volt, hogy a közönség valósággal egész bensőjéig megrázva szemlélte a képsorozatot. Ezek közül legművészibb volt a Szent Ist/án-kép, legderüsebb a Mátyás király-csoport és legmegrázóbb, legfájdalmasabb a „Trianoni tél", az utolsó élőkép, amelyet virulóra változtatott át a Hungária feltámadása élőképe. A nagysikerű est a Hiszekegy eléneklésével fejeződött be. Leizinger László dr. ügyesen, kellemesen konferált. Csipke- és lószörkalapok nagy választékban e hó 15-töl 27-ig olcsón vásárolhatók Weisz Etel cégnél Andrássy-út 15. (Dr. WaHfisch-féle ház)