Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-09 / 108. szám

Békéscsaba 1929 junius 9 7 FEHER KAROLYNE HÁZIVÁSZON SZÖVŐDÉJE BÉKÉSCSABA, ZSILINSZKY-U. 42^ Nagy aranyéremmel kitüntetve Mindenféle hazivaszon szükségletét nagy válasz­tékban, a legjobb minő­ségben. a legolcsóbb arak mellett szövő­(lémben szerezheti be. Sakk Rovatvezető : Grnber Sándor. 28. sz. játszma Békéscsabai Maróczy Sakk-kör I. oszt. helyi versenye. 1929. május 24. Zukertort nyitás. Török Kvasz 1. Hgl—f3 2. c2-c4 3. g2—g3 4. Ffl—g2 5. a2— a3 6 d2—d3 7. Hbl-d2 8. Hd2-e4 9. He4xd6t 10. Hf3-g5 d7—d5 d5—d4 c7—c5 Hb8—cb e7—e5 Ff8-d6 Hg8-e7 He7-f5 Vd8xd6 0-0 Természetesebb 10. b6, mivel ezután az e4-re lépő világos hu­szár később f5-tel támadva, nem találna jó helyet. 11. Hg5-e4 Vd6—e7 10.... b6 esetén most Vc7, Hfe7, majd f5 jöhetett volna. 12. Fel—d2 b7—b6 13. b2—b4 c5xb4 A csere sem kedvező, mivel vi­lágos az „a" vonalon erős táma­dást kezdhet, viszont, ha sötét en­ged beütni, ugy a „c5" gyalog gyengülne meg, mivel szemben világosnak hasonló gyengéje nem volna. 14. a3xb4 Fc8-b7 15. b4—b5 Hc6—d8 16. Bal—a4 Hd8—e6 17." Vdl—al He6—c5 18. Fd2-b4 Világos ezzel megteremti a7 mel­lett sötét gyenge c5 pontját is. 18. Bxa7 persze durva hiba lett volna. 18 . Ve7—c7 19. Fb4xc5 böxc5 20. 0-0 Vc7-b6 21. Val—a3 Bf8—c8 22. Bfl—al a7-a6 Sötét nem birja ki a nyomást a vonalon és diagonálison. 23. b5xa6 Fb7—c6 24. Ba4-a5 Hf5-e7 25. Ba5xc5 és világos nyert. Hirek. A Békéscsabai Sakk-kör Pálfy­kupa győzelmére tartott bankettje mult szombat este zajlott le Ko­vács póstafőfelügyelő, Radó gyógy­szerész, Kővári Jenő, dr. Rosen­thal József és többek előkészíté­sével a Nádor-télikertjének kitűnő helyiségében. A résztvevőket le­velekből és virágokból művészien összerakott sakktábla várta a győ­zelmi asztalon, Csaba győzelmé­nek szimbólumával, az ezüst ser­leggel. Ünnepe volt e nap nem­csak sakkozóinknak, de Csaba elöljáróságának és társadalmának is. A bankett első szónoka dr. Rosenthal József volt, ki röviden vázolta a nap jelentőségét s me­legen üdvözölte jelent volt vendé­geinket : Maróczy nagymestert, Chalupetzky, Havasi, dr. Vajda mestereket, valamint a kupamér­kőzésen résztvevő vidéki körök összes képviselőit, majd tótváradi dr. Kornissnak, a csabai Sakk-kör diszelnökének adta át a szót, ki be­szédének szabatosságával, szónoki készségével mindenkit méltán ej­tett bámulatba. Vázolta a sakktör­ténetet s a sakkozók csodálkozva hallhatták, hogy ebbeli tájékozott­ságuk mennyire felette áll az övék­nek, oly históriai dolgokat mondott el, miből — meg kell vallani — sakkozóink közt is kevesen tudtak. Majd Berthóty polgármester, kor­mányfőtanácsos emelkedett szó­lásra. O csak távoli szemlélője ugyan a sakkozásnak, de tisztá­ban lévén azokkal a kulturális és művészi értékekkel, miket a sak­kozás rejt, nagy szimpátiát érez iránta. Majd Jánossy rendőrfőtaná­csos üdyözölte a sakkozókat, ki teljes szivvel vett részt az ünne­pen, második városának ünnepén, mivel (itt nem ti^dta hangjával el­fátyolozni a lelki fájdalmat) az el­sőt elvesztette. Majd Czinczár, a gyulai Erkel Ferenc Sakk-kör el­nöke emelkedett szólásra igen kedves és közvetlen hangon, mit csattanósan fejezett be. A sakk­tábla 64 kockájának históriáját a buzaszemekkel, t. i. az első kocka egy szemét a második kétszerezi s igy tovább végig számtani ha­ladvány arányában. Eltette Ma­gyarországot addig, mig ezt a bú­zamennyiséget kitermelni képes. (Ennyi még a világ fennállása óta nem termett összesen.) — Ezután Villányi, a Szegedi Sakk-kör el­nöke emelkedett szólásra, szimbo­likusan azzal kezdve, hogy anyá­nak érzi magát. (Dr. Fenyő: „Itt szükség lesz Gottliebra 1") Tréfás, kedves előadása, melyen ezt a kis intermezzót kimagyarázta, általá­nos derültséget keltett. — Tóth László, a Magyar Sakkvilág szer­kesztője a Magyar Sakkszövetség nevében szólalt fel, mig dr. Vajda viszont, mint a Kecskeméti Sakk­kör disztagja. Beszéde végén már mint budapesti szólott, dicsérve Kecskemétet, mely egy nagy nem­zetközi mesterversenyt és főtornát rendezett s buzdította Csabát, hogy kövesse Kecskemét példáját. A szónoklatok sorát Jakab Elemér zárta le, miután a „Kékteremben" megkezdődött a 24 résztvevős vil­lámtorna, 5 másodperc gondolko­dási idővel, mely reggelig tartott s melynek eredménye . I.—II. Vajda dr. és Tóth László, III. Havasi, IV. Konrád, V. Chalupetzky. A csa­baiak közül igen jól szerepeltek : Winter, Borbás és Brüller, mig a gyulaiak közt Bakos és dr. Sebők, kik — sajnos — elutazásuk miatt félbehagyták, dacára, hogy az első helyeken álltak. Maróczy szimultánján 24 játsz­mát nyert. Igen jól tartották ma­gukat : Molnár, Török, Gottlieb dr., ki a legtovább állta a sarat s csak hajszálon mult, hogy remis nem lett. Kővári, ki elleni partiját saját bevallása szerint legsikerültebbnek tartotta a nagymester s mely fé­lelmetes pozicióérzékének egyik legnagyszerűbb produkciója volt. Ez alkalommal történt meg elő­ször, hogy most harmadizbeni csa­bai szereplésekor játszmát vesztett. A Csabai Sakk-kör egy fiatal tagja. Rosenbaum Ödön volt a szeren­csés, ki felfokozott ambícióval játszva, megverte a nagymestert. Döntetlent értek el a nagymester ellen : Krupiczer Dezső s csak haj­szálon műit, hogy nem nyert, va­lamint a 11 éves Rosenthal Ágnes és a 8 éves Rosenthal Tamás, Rosenthal dr. gyermekei, kik ta­nácskozva játszottak, de ám a papa és a felnőúek segítsége nél­kül 1 s meglepő felfogásról és játszmavezetésről tettek tanúságot. Egyikből még miss Menchik lehet, másikból Morphy (mit lehessen tudni ?) Mikor gratuláltak nekik, a lány sajnálkozással mondta, hogy nem lett volna remis, „csak ugy adta a bácsi remisre". Rovatvezetőnk sakkörök kíván­ságára szimultán, vagy tanácsko­zási játszmák váltását szívesen vállalja. A Magyar Sakkszövetség dön­tése a mesterkérdésben a legigaz­ságtalanabb és leginmorálisabb. Mig olyanokat tesz meg mesterré, kiket sem az ország közvélemé­nye, sem. a sajtó, sem a szak­értők nem ismernek el annak s kiknek még jogcímük sincs rá, tényleges, mestererejü mestereket foszt meg joguktól és címüktől, akik pedig azt becsületes, erős küzdelemmel kivívták maguknak. A szövetségi döntés tehát nem döntés, sőt a legabszurdubb va­lami, ami létezik, mely az egész világon páratlan a maga nemében. A kérdésre majd még visszatérünk s becsületesebb eszközökkel fo­gunk rávilágítani. ^^zives tudomására hozzuk az építtető közönségnek, valamint az asztalos-, ácsiparosok és kő­művesmestereknek, hogy az épít­kezéshez szükséges mindennemű épületfa, úgymint: faragott és fürészelt fa, gömbrud, deszka, léc, továbbá mész, ce­ment, elszigetelők, terméskő a legjutá­nyosabb árban, ked­vező fizetési feltéte­lek mellett, bármilyen mennyiségben tele­pünkön beszerezhető. A megvásárolt anyagot saját igáinkkal díjmentesen házhoz szállítjuk. Mielőtt szükségletét beszerezné kérjen ajánlatot vitéz Szöllősy József és Weisz Kálmán fakereskedő cégtől, Thurzó-u. 1. Telefon: 284. 519 6420—1929. ikt. sz. Békéscsaba r. t. város polgármesterétől. Felhiwás és figyelmeztetés a gazdaközönséghez! Tekintettel arra, hogy a ga­bonaérés és az aratás ideje kö­zeledik, felhívom Békéscsaba város és a hozzátartozó kör­nyék, tanyák gazdaközönségét, hogy az aratási, csépiési és betakarítási idő alatt a tűzbiz­tonságra fokozottabb éberség­gel ügyeljen. Ezért különösen kiemelem, hogy az aratási és csépiési te­rületeken tilos a lövöldözés, a nyilt tűzrakás, nyílt világgal (gyertya) való járkálás és do­hányzás. A cséplőgépek mellett ele­gendő viz és nyirkos föld tar­tandó kéznél, a munkagép ha­murostája vizzel locsolandó le állandóan. A munkagép és a csép őgép összekötő hajtószijja hosszura eresztendő, nehogy a munkagép közelsége veszélyt okozzon a terményben. Szeles időben csépelni csak benzin motoros traktorral szabad, gőz­géppel nem. Csépelni csak a kijelölt te­rületeken szabad. A város te­rületén csépelni akaró gazdák kötelesek a tűzoltóságnak a cséplés idejét bejelenteni, hogy engedélyt kaphassanak a csép­lésre épp ugy, mint tavaly. Egyben figyelmeztetem a gaz­daközönséget arra, hogy ezen rendelkezésnek annál is inkább eleget tenni köteles, mivel a rendőrség is ellenőrzést gya­korol. A házak padlására a város területén takarmányt elraktá­rozni nem szabad. Erre a célra ki vannak jelölve a szérűs­kertek. A szülők figyelmét pedig kü­lönösen felhívom arra, hogy lekiismeretesen ügyeljenek a gyufára, hogy az a gyerekek kezébe ne kerülhessen, mivel a gondatlanság esetén a szülő ellen fog a büntető eljárás megindulni. A vasút mellett lakó gazdák az aratást a vasúti sínektől le­felé kezdjék meg s utána rög­tön legalább 10 méter széles sávon védőszántást kötelesek szántani. A kereszteket pedig a sinektől legalább 95 méter távolságra szabad csak össze­rakni, nehogy a vonatból ki­pattanó és elrepülő szikra a terményben kárt tegyen. Azok a gazdák, akiknek föld­je az előirt mélységgel nem birnak, kötelesek a földjük legtávolabbi részére összerakni a kereszteket és takarmányu­kat, de ott csak abban az esetben tarthatják, ha a tüz­oltóságnál Írásban jelentik ki, hogy a mozdonyból kipattanó szikrától esetleg meggyuladt terményeikért stb. a vasúttól kártéfitést nem kérnek. Egyéb­ként ha ezt nem hajlandók megtenni, ugy tartoznak ter­ményeiket a szérűskertbe szál­lítani, mert ellenkező esetben büntető eljárásban lesz részük. E rendelkezések betartását a m. kir. csendőrség, a m. kir. államrendőrség és a városi tűz­oltóparancsnok által fogom el­lénöriztetní. Békéscsaba, 1929. junius 1. Dr. Berthóty István, (607) polgármester. Hirdetmény Felhívom az összes békéscsa­bai cséplőgéptulajdonosokat, hogy gépeikhez tartozó mentőszekré­nyeiket a 2150—904. B. M. számú rendelet értelmében f. hó 20-ig ellenőrzés végett hétköznapokon, délelőtt 11—12-ig az orvosi hiva­talban (Városháza 64. sz. szoba) mutassák be. Békéscsaba, 1929 junius 2. Dr, Berthóty István, polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents