Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-05 / 107. szám

2 Békéscsaba, 1929 május 19 ww FÜRDŐRUHA Női fürdőköpeny, férfi fürdőruha, férfi fürdőkabát, gyermek fürdőruha, fürdőcipő és gye rmeksapka TESCHERN ANDRÁSSY-UT 7. Békéscsaba népmozgalmi kimutatása május hóról A közegészségügyi viszonyok az előző hónaphoz viszonyítva javultak, mert a születési szám emelkedése mellett a halálozás csökkent. A természetes szaporodás 25 volt. A csecsemőhalálozás csökkent. Leggyakoribb halálokok a tüdővész, aggkori végelgyengülés voltak. Fertőzőbetegségek közül előfordult: roncsolótoroklob 5, vörheny 4, kanyaró 2, hökhurut 4, nyílt tuberkolózis 15. Született összesen 104, fiu 58, leány 46. Ezek között volt holtszülött 2, törvénytelen 13. Házasult 40 pár. Meghalt összesen 79, finemü 42, nőnemű 37. Nem orvosoltatott 7 éven aluli 1, 7 éven felüli 5, összesen 6. Orvostörvényszéki boncolás 1, orvosrendőri hullavizsgálat 2 esetben fordult elő. Az életkort tekintve : halvaszületett 2, 1 éves korig 15, 1—5-ig 5, 5—10-ig 1, 10—20-ig 3, 2030-ig 7, 30-40-ig 2, 40-50-ig 6, 50—60-ig 4, 60-70-ig 9, 70—80-ig 21, 80—90-ig 4. A kórnemekre nézve : aggkori végelgyengülés 11, agyszélhüdés 6, szívszélhűdés 2, szervi szívbaj 1, szivizomlob 3, szivizomelfajulás 2, tüdővész 17, tüdőlob 6, hörghurut 1, tüdővizenyő 1, agyhártyalob 2, gümős agyhártyalob 1, pajzsmirigyrák 1, fültőmirigyrák 1, gyomorrák 3, májsorvadás 1, epehólyaggyulladás 1, husmérgezés 1, kizártsérv 1, bélhurut 2, vesetuberkulózis 2, veselob 1, rángógörcs 4, veleszületett gyengeség 5, koraszülöttség 1, lugkőmérgezés 1, halvaszülött 2, elvérzés 1, roncsolótoroklob 1, önakasztás 2. Himfy dalai Az evangelikus leányegylet műkedvelői előadása (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szombaton este a Városi Színházban az Evangelikus Leányegylet kiváló műkedvelő gárdája fényes sikerrel adta elő Bérezik Árpád kedves vígjátékát, a „Himfy dalai"-t. A pompás előadás, amely a hivatásos szinészelínek is becsületére vált volna, sokáig felejthetetlen emléke marad a szépszámú közönségnek, amely a szinház nézőterét zsúfolásig megtöltötte. Az előadás a legteljesebb és legforróbb siker jegyében folyt le. Az összjáték annyira jó és hibátlan volt, hogy szinte hitetlenkedve kell arra gondolnunk, hogy ilyen gondosan szinrehozott előadást Különféle foglalkozású urileányok és fiatalemberek mutattak be, akiknek a napi irodai munka után kellett a színpadon próbákkal, szerepekkel, tanulással bíbelődni és fáradozni. Határtalan lelkesedés kell, hogy éljen valamennyiük lelkében a művészet iránt, hogy szabadidejük feláldozásával lelkesedéssel foglalkoztak a szórakoztató előadás előkészítésével és betanulásával. A szereplők játékáról nehéz bírálatot írni. Még pedig azért, mert mindannyian tudásuk legjavát és igyekvésük teljességét adták és ilyenformán egyforma részük van a sikerben. Mégis ki kell emelni a két főszereplőt: Kelemen Böskét (Rosty Jolán) és Doleschall Erzsit (Szegedy Róza), akik végtelen bájjal, finomsággal, tökéletes átérzéssel játszottak és elevenre érzékeltetően szólaltatták meg az ábrázolt alakot. Mozgásuk kecses és finom volt. Veressné Hosszú Mária az intrikus nagynéni nehéz, de hálás szerepét ügyesen, tökéletesen aknázta ki. Patay Ica kecsesen és bájosan játszott, alakításával komoly és erőteljes tehetséget, intelligenciát árult el. Veress Imre most sem tagadta meg régi, jó véleményünket, amit róla, mint érdemes, tehetséges műkedvelőről már sokszor elmondottunk. Mostani játéká/al csak öregbítette eddigi sikereit. Belcsák Zoltán, Kucsara György, Darida Károly, Izsó Ilus szintén figyelemreméltóan tűntek ki az együttesből, amelynek többi szereplője is mélj dicséretre és az elismerésre. A nézőtér rengeteget tapse sokszor hivta a lámpák el szereplőket, akiknek néhányát szekérderékra való virágkosár és bokrétatömegekkel halmozta el. 24 pengős buza: 36 fillér a kenyér 18 pengős buza: 32 fillér a kenyér Vagy: miért nem lesz olcsóbb a kenyér Békéscsabán, amikor a buza olcsóbbodott? (A Közlöny eredeti tudósitása.) Amióta a világ ugy van berendezve, hogy a kenyeret lisztből csinálják, mindig ugy volt, hogy a kenyér árát a liszt árához szabták, vagyis : ha a liszt ára feljebb ment, emelték a kenyér árát, ha a liszt olcsóbbodott, olcsóbb lett a kenyér is. Azt mondják hogy minden szabály alól van kivétel, hogy ennek a megállapításnak igaza legyen, Békéscsabát mindjárt szabállyá léptették elő azok. akik azzal foglalkoznak hogy a lisztből kenyeret készítenek. Hogy miért pont Csaba ez a szabály, kitűnik az alábbiakból: Nem is olyan régen 34 fillér volt a félbarna kenyér Békéscsabán. Akkor a buza ára 23 pengő 40 fillér körül volt. Hogy, hogy nem, egy-két nap alatt a buza ára megjavult, emelkedett 60 fillérrel. Ugy látszik, az emelkedéstől nyomban megnő a liszt önérzete, mire kenyér lett belőle a 60 filléres buzaáremelkedés utón, kilónként 2 fillérrel többre taksálta magát. Felemelték kilogramonként 2 fillérrel a kenyér árát, ha valaki megkérdezte tőlük, hogy miért, azt felelték : hja, kérem, nem lehetett kitérni az emelés elől, drágább a buza is. Hiszen nem is lett volna baj, ha közben a buza ára sülyedni nem kezd. A 24 pengős búzaár már messzebb van tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől, napról-napra 40—50 fillérrel olcsóbbodott, az utóbbi négy napon már meggyorsította a tempót, zuhanni kezdett, a napi 40—50 filléres árcsökkenés után meg kellett szoknunk, hogy 24 óra alatt átlag egy pengővel olcsóbbodik a buza. A legutóbbi 24 órában már 18— 19 pengőért veszik a búzát. Ebből a tényből persze mindenki azt következtetné, hogy jelentősen olcsóbb lett a kenyér is. Ha legutóbb a 60 filléres áremelkedésnél kilogramonkint 2 fillérrel lett drágább a kenyér, az emelkedés arányából . arra a következtetésre jut minden kenyérfogyasztó, hogy valahányszor 60 fillérrel, vagy legalább egy pengővel olcsóbbodik a buza, 2 fillérrel olcsóbb lesz a kenyér is. Vagyis: ha 24 pengős búzaárnál 36 fillér volt egy kiló kenyér ára, 18 pengős búzaárnál legalább 10 fillérrel olcsóbb kenyeret kell mérni. Ezzel szemben mit látunk ? Azt látjuk, hogy a kenyér árát egyetlen fillérrel sem szállították le, az éppúgy 32—34 fillér, mint akkor volt, amikor 22—23 pengős volt a buza. Az árkiszámitás iskolájában roszszul oldották meg sütők a kenyér és a lisztárakról szóló példát. Nem akarjuk, hogy a számtanból ötöst kapjanak, megsugjuk hát nekik, hogy a tanító bácsi ne hallja: ha legalább 10 fillérrel nem lesz olcsóbb a kenyér Békéscsabán, akkor megbuknak a számtanból, vagyis: a közönség rájön arra, hogy nem számtani tévedésről van itt szó, hanem másról. A tisztes polgári hasznot senkitől sem szabad sajnálni, de a fogyasztóközönség zsebét is kímélni kell. Hat pengőért aranyórát Kétezer pengő értékű ékszert lopott egy 19 éves béresgyerek (A Közlöny eredeti tudósitásá.) Legutóbbi számunkban részletesen megírtuk, hogy egy dobozi fiatalember az egyik békéscsabai ékszerésznél értékes aranyórát kínált megvételre s a rendőrségen, ahova előállították, azt állította, hogy az órát a nála talált 6—7 aranytárgygyal együtt útközben vette egy ismeretlentől — hat pengőért. Mivel a dobozi fiatalember, ifj. Szluka János béres zsebében az aranyórán kivül öt darab gyürü, egy aranylánc* és egy pár, 400 pengőt érő brilliáns függő is volt, a rendőrség nyomozást indított a bőkezű idegen után, aki kb. 2000 pengő értékű ékszert veszteget el az országúton, hat pengőért. Azonnal világos volt, hogy ifj. Szluka János az olcsó vételt meséül tálalta fel és abból egy fél betű sem igaz. A nyomozás csakhamar meg is állapította, hogy bűncselekmény történt, amelynek egyetlen tettese a 19 éves béres. Ifj. Szluka János bevallotta, hogy apja gazdájának, Bakucz József kamutpusztai földbirtokosnak kárára követte el a lopást. Napokkal ezelőtt, Bakucék távollétében, besurrant a földbirtokos lakásába, az irodán keresztül. Az ebédlőben az egyik kredencet próbálta felfeszíteni, de sikertelenül, mire a másikkal kísérletezett. Ennek fiókját ki is nyitotta s egy dobozban nyomban ráakadt az ékszerekre. Habozás nélkül elemelte az öszszes holmit s aztán magánál tartotta egy rejtekhelyen. Akkor akarta értékesíteni, ha a lopás miatti izgalom elmúlik. Ez május 31-én következett be, amikor is bejött Békéscsabára. Itt egy gyürüt sikerült is eladnia az első ékszerésznél, ahova benyitott, de csak öt pengőért, az órával azonban már rajtavesztett és rendőrkézre került. A töredelmes beismerést tett fiatal tolvajt a rendőrség letartóztatta és a gyulai ügyészség fogházába szállította. Az ékszerek — egyetlen gyürü kivételével, amelyről a tolvaj nem akart tudni —• mind megkerültek és visszakerültek jogos tulajdonosukhoz. Az Uj Szinház vendégjátéka A Szerelmi ABC-ét játssza el csütörtökön Bérczy Ernő vezetésével. Az együttes a színjátszásnak olyan tökéletes formáját mutatja be, melyhez foghatót, a kritika megállapítása szerint, ritkán láthatunk. Jacques Natanson. az uj francia Írógárda legfiatalabb tagja ezzel a darabbal indult el a világhír útjára. A mai, háború utáni szerelmi élet furcsa kavargása ihlette meg a költőt, hogy ebből a könnyekig megható történetből olyan kacagtató vígjátékot tudott írni, mint a Szerelmi ABC. A legtökéletesebb előadás és bámulatraméltó összjáték emelte ezt az előadást olyan nívóra, melylyel Budapesten, az Uj Színházban arattak felejthetetlen nagy sikert és vivták ki mindenütt a közönség általános elismerését. Tóth Böske egy párisi kokott figuráját emberien igazolja, a nézők előtt ő egyike a legérdekesebb és legfinomabb eszközökkel dolgozó művésznőknek. Harsányi Rezső egy öregedő Don Jüan szerepében a legmeghatóbb emberi figurát állítja a néző elé. A nagy kokottba beleszerető kis fiatalembert Berczy Géza játssza és ezzel a szereplésével ámulatba ejti a közönséget. Bérczy Ernő, a darab rendezője, egy könnyelmű, szabadfelfogású színészt játszik, utolérhetetlen művészettel. Aki ennek a művészi gárdának tökéletes előadását megnézi, világvárosi élménnyel gazdagabban távozik a szinháztól. Jegyek előre válthatók Gesmey papirkereskedésében és az előadás napján a színházi pénztárnál délelőtt 10V

2—1272-ig, délután 4—5-ig és este 7 órától.