Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-26 / 104. szám

BfiKfHHEGYEl KÖZLOííT Békéscsaba, 1929 május 26 Harisnya Kesztyű NyakkendőT Uri és női fehérnemű I KALAPUJDONSAGOK ESCHER ANDRÁSSY-UT 7 -NÉL dezni, tagjait pedig ráneveli a va­lódi művészi képek felismerésére és szeretetére. Hogy ebben a mozgalomban milyen óriási kulturnivó jut kifeje­zésre, azt azonnal felismerte a vá­ros és környékének müvészetsze­rető társadalma, amely máris cso­dálatos buzgalommal siet jelent­kezni a mübarátok táborába. Több megyebeli községből máris sokan jelentkeztek, helyben pedig ugyan­csak élénk érdeklődés tapasztal­ható. Ez érthető i>, ha tudjuk, hogy a tagok az évi dijat nem­csak teljesen, de kétszeresen is visszakapják műtárgy formájában. Igv nemhogy nem kockáztatnak semmit, sőt sokat nyernek. A Mübarátok Körének fővéd­nökségét egyébként a megyebeli ariszlokrácia egyik ismert tagja: gróf Wenckheim Jenő gerlai föld­birtokos vállalta, mig a vezetőség most kéri fel Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert és Bud Já­nos gazd. minisztert a másik fő­védnöki tisztségek vállalására. Addig is, mig a tagbelépésre szóló felhívások elkészülnek, az érdeklődők bejelenthetik a körbe való belépésüket. (Telefon 237.) Tanácsülés A május 24-én tartott tanács­ülésen a következő ügyeket intéz­ték el: Iparigazolványt kaptak: Martin­csek András cukrász, Máté And­rás mázoló, Singer Márkus kész férfiruhakereskedő, Komlósi István tűzi- és épületfakereskedő. Varga Ferenc kifőző iparra. Fagylalt utcai árusítására kapott engedélyt özvegy Orodán Mihályné hadiözvegy. Építési engedélyt kaptak : Van­tara Mihály, Szikora Mihály, Paulik György, Túrák Pál, Balázs Pál, Szántó János, Szabó Vilmos, Apolló Mozgó Rt., Szabó Lajos, Sztrieborni György, Kollár Béla, Majernyik György, Sztrieborni And­rás, Halustyák Pál, Orth. izr. hit­község, Zahorán György és ifjú Dohányos Mihály. Bontási engedélyt kapott a róm. kat. egyház. Telekeldarabolási engedélyt ka­pott Unyatyinszky András. FI SK GÓRD PNEU Citroen. Ford. Chevrolet alkatrészek, autófelszerelések NAGY JÓZSEF BUDAPEST VI. Andrássy-ut 34. Telefon 221-97, 285-62 B-9 UGHÍTÁSOSABB GYÓűYVIZE AJTÓ Emeletes székházat akar építeni a Társadalombiztosító A székházban hivatalok, rendelők és tisztviselői lakások lennének — A kérelem felett a hétfői közgyűlés dönt (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai pénztára hetekkel ezelőtt azzal a kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy az inté­zet békéscsabai kirendeltsége ré­szére épiteni szándékozott székház céljaira ingyentelket adományoz­zon, illetve ilyen irányú javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. A ké­relmet a városházán igen kedve­zően fogadták és teljesítése tekin­tetében a legmesszebbmenő támo­gatást helyezték kilátásba. Ez ért­hető is, hiszen a város fejlődésé­nek jól felfogott érdekében csak pártolni lehet minden olyan tervet, amely a várost szebbé, tetszető­sebbé, városiasabbá igyekszik át­változtatni. Számtalan szempont szól a terv támogatása mellett. Városszépé­szeti okokon kivül a középületek számának szaporodása és a tiszt­viselői lakások létesítésével a lakáshiány enyhülése is olyan szempontok, amelyek miatt az ilyen kezdeményezést örömmel kell fogadni és teljesíteni. A Társadalombiztosító ugyanis olyan székházat akar épiteni Bé­késcsabán, amelynek földszintjén a hivatali helyiségek és az orvosi rendelők, az emeletén pedig a tisztviselői lakások lennének elhe­lyezhetők. Ezzel számos lakás felszabadulna a városban, az in­tézet által ma használt helyisége­ket pedig más célra lehetne fel­használni. A székház külsejében olyan lenne, hogy annak a kör­nyéknek, ahol felépítenék, a dí­szére válnék. Az intézet két helyet jelölt meg, ahol az ingyentelket elnyerni óhajtaná: a Luther-utcai üres tel­ket és a Szik-téren levő telket, amelyek közül akármelyikből szí­vesen elfogadná a székháza felépí­téséhez szükséges telekdarabot. Az építkezésre az intézetnél 150 ezer pengőt irányoztak elő. Kétségtelen, hogy a hétfői köz­gyűlés, amely dönteni fog a kére­lem félett, tisztában van azokkal az előnyökkel, amelyek a társa­dalombiztositói székház felépítésé­ből származnak és ennek értelmé­ben fog határozni. Az épitkezés révén a város egy díszes, tekin­télyes középülettel gazdagodnék és egy sereg lakással, ezenkívül az épitkezés rengeteg munkaalkal­mat és kereseti lehetőséget nyúj­tana a helybeli iparosságnak és munkásságnak, ami a mai rop­pantul sivár gazdasági helyzetben nem lehet közömbös. Az építőipari téli tanfolyam 28 éve Ádám Gusztáv műszaki tanácsos, a tanfolyam igaz­gatójának jelentése (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az idén, március 24-én tartotta meg záróvizsgáját a békéscsabai építőipari télitanfolyam ezidei kur­zusa, amely egyben a tanfolyam végleges megszűnésének is moz­zanata volt. A tanfolyam ugyanis a kultuszminiszter rendelete követ­keztében beleolvadt a községi iparostanonciskolába, minélfogva önálló működését beszüntette. A záróvizsgáról annakidején részle­tesen beszámoltunk. A tanfolyam 28 évéről most érdekes, hasznos és szakavatott jelentést adott ki a tanfolyam volt igazgatója: Ádám Gusztáv városi műszaki tanácsos. A jelentésből a következő részleteket közöljük: Az iskola 28 éves fennállása alatt hétszer cserélt otthont. Ezt a tanévet az általános iparostanonc­iskola épületében töltötték. Igy a tanulókat aránylag tűrhetően tud­ták elhelyezni az eddigihez képest. A tanoncok száma volt évvégén az I. osztályban 53, a II. osztály­ban 67, a III. osztályban 80, ösz­szesen 200. Az igazolatlan mulasztók száma 50 százalékkal szaporodott ebben a tanévben. A feltűnő rosszabbo­dás nemcsak a tanulókban és mesterekben, de főkép a nehéz megélhetési viszonyokban leli ma­gyarázatát. Az iskola összes dologi és sze­mélyi kiadásainak fedezéséről a város saját költségvetésében gon­doskodott. Az évzáró vizsgát a tanfelügyelő hozzájárulásával már­cius 24-én tartották meg, amelyre a hatóságokat külön meghívóval, az érdeklődőket hirlapi közlés ut­ján hivták meg. A tanulók jutalmazására a vá­rosi tanács, az ipartestület értékes könyveket adományoztak. A költ­ségvetésben e célra felvett össze­get rajztáblák, fejes-, háromszög­vonalzók, ecsetek, ceruzák stb. vá­sárlására fordították és ezeket osztották ki az adományozott könyvekkel együtt a tanulók kö­zött a vizsga alkalmával. Jutalom­ban részesültek jó előmenetel, magaviselet és szorgalomért az I. osztályban 7, a II. osztályban 13, a III. osztályban 14 tanonc. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az 1922. évi XII. t.-c. alap­ján az építőipari télitanfolyamnak a községi iparostanonciskolába való beolvasztását rendelte el. A városi képviselőtestület ezért az iskolát a folyó tanév végére meg­szünteti és a beolvasztást elhatá­rozta. Ilyen körülmények között a 28 év óta fennálló iskolának utolsó vizsgája volt a mostani. Ádám Gusztáv ezután igy foly­tatja : „A magam részéről ugy a városi tanácsnak, az ipartestület­nek, a közönségnek az iskola iránt tanúsított állandó szívélyes és hathatós támogatásért hálás köszönetemet fejeztem ki. Ezúton is ismételten köszönöm a tanítás­ban részt vett munkatársaimnak s közöttük különösen is az iskola alapítása óta állandóan működött id. Such Jánosnak, hogy odaadó, fáradhatatlan szorgalmukkal a jó eredményt elérni sikerült. A meg­szokás folytán szinte nehezemre esik bucsum az iskolától, de megnyugtat az a tudat, hogy az iskola vezetése Uhrin Károly, az általános iparostanonciskola igaz­gatójának vezetése alatt a legjobb helyen van, ismerve az ő munka­szeretetét, ügybuzgalmát és eddig is tanúsított és közismert szép eredményét ezen a téren." Ezután rövid összefoglalást tesz az iskola 28 évi működéséről s annak első éveiről, az iskola foly­tonos vándorlásairól. Majd rezig­nált hangon állapítja meg, hogy az uj iskolaépület megvalósulását Trianon alighanem jó időre lehe­hetlenné tette. Végül az iskola forgalmáról megjegyzi a következőket: Az iskola első évében 70 ta­nuló volt, ez a szám 1912-ben 196-ra szaporodott. A világháború kitörésekor a létszám 115-re, majd 18-ra esett vissza. Ezután eleinte lassan, majd 1923 óta gyorsabb tempóban emelkedett a létszám, amely a mostani iskolai évben már 200-ra emelkedett. A fentebb jelzett segédeken kivül a, 28 év alatt az iskolát végezte 1255 kő­műves, 770 ács, 451 szobafestő, 180 mázoló, 35 kövező, 54 kőfa­ragó, összesen 2745 tanuló. Ezek között 45 segéd volt. A helybeliek száma 2534, a vidékiek száma 211. A mai napig 980 iskolai bi­zonyítványt adtak ki. Hivalkodás nélkül megállapítja, hogy a jobb izlés, szakszerű ki­képzés és végrehajtás jóságának kifejlődése a város képén, az épü­leteken láthatóan van dokumen­tálva, amiben az iskola eredmé­nyes működésének hatása is meg­nyilvánult. Azt reméli, hogy a 28 év óta hiába várt iskolaépület teljes ki­építése mielőbb meg fog való­sulni, amely nélkül örömmel felke­resett otthont teremteni s igy a tanulási vágyat felkelteni, jó ered­ményt elérni igen nehéz. Forradalmat idéz elő gyógyulás terén (Arad mellett) radiumaktivitásu szénsavas va­sas kénes ásványforrásai, külö­nösen sziv, érelmeszesedés, neuraszténia, női bajok, vese és hólyag, reuma és vérszegé­nyeknél. Arany éremmel és diplomá­val kitüntetve. 15 nappi penzió 3—4000 lei, napi négyszeri ét­kezéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents