Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-08 / 99. szám

BtfKftSMEGYFJ KOZLOüY Békéscsaba, 1929 május 8 Harisnya Kesztyű Nyakkendő Uri és néi fehérnemű 1 EBCHEK-MÉL KALAPUJDONSAGOK AHDRASSY-UT 7 Tanitógyiilés Kondoroson (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békési ev. egyházmegye tanítói május 2-án Kondoroson tartották meg évi rendes közgyűlésüket. Igazán népes volt és igazán épületes volt a gyűlés. A vonat beérkezése után a 66 tanitó templomba gyűlt, ahol Chován József csabacsüdi lelkész mondott buzgó imát és olvasott szent igéket. A befejezés a remek kántori torkokból ércesen hangzó Himnusz eléneklése volt. A Hangya szövetkezet által villás reggelin szívesen látott vendégsereg a községházai tanácsterembe vonult, ahol Pataky János elnök a közgyűlést megnyitotta. Megható volt a hősi halált halt tanítók elparentálása, vagyis a reájuk emlékezés. A közgyűlésnek fénypontját képezte Borgulya Endre szarvasi orgonista-tanitó felolvasása, aki „A tanitó egyházépitő munkássága az iskolában és iskolán kivül" cimen valóban mindenkit mélyen megihletett tartalmú, irányelvek ékes sorozatát hozó munkával érdemelte ki a zugó tapsokat. A közgyűlés elhatározta a munka kinyomatását. A kondorosi evang. egyház felügyelője, Scholty Oszkár dr. szeretettel üdvözölte a tanítókat, akik ez idő szerint vendégei az egyházközségnek is. A közgyűlés után közebéd volt a Kondorosi-csárdában, ahol már százon felül volt az ebéd után áhitozók száma. A közgyűlési elnök a kormányzót köszöntötte fel, Bartoss Pál egyházmegyei tanfelügyelő pedig a tanítókat. Beszéltek még : Laczó László csabai kiküldött, Keviczky László és Czirbusz Endre. Páratlan sikerű volt a Karinthy-est A közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte az irót (A Közlöny eredeti tudósitása.) Szombaton este a Kultúrpalota nagytermét teljesen megtöltötte az az intelligens közönség, amely hive és élvezője a magasabb irodalmi válfajnak. Ez a dicséretes érdeklődés teljesen indokolt volt, mert az est olyan magasnivóju irodalmi élvezettel szolgált, amilyenben nem sokszor volt még részünk. Szemtől-szembe látni és hallani az irót, ez mindig a kivételes irodalmi élvezetek közé tartozik, de Karinthy Frigyest, a nagy gunyolódót és finom humoristát hallani, amint néha rejlett, néha finoman érzékeltetett szellemi csipkelődéseit a közvetlenebb élőszóval megszólaltatta: a legpazarabb élmény volt. Karinthy olyan pompás előadó és színész, mint amilyen kivételes tehetségű iró és igy érthető, hogy holt szavai, amint a szóbeli megjátszás formájában keltek vérbeli életté, tökéletesebben hatottak, mint nyomtatásban és sok olyan irodalombarátot tettek a rajongójává, akik eddig nem túlságosan lelkesedtek érte. Az iró előadása előtt Gyöngyösi János dr. szellemes konferálása méltóan, szervesen illeszkedett az iró gondolatvilágához és igen nagy sikert ért el. Karinthy Frigyes előadásai a legtökéletesebb rögtönzések voltak. Előszóval elmondott, színjátszói tehetséggel érzékeltetett finom karinthyádák, amelyek ennek a mélyen alapozott, robusztus tehetségű irónak annyira egyéni sajátságai, hogy azok előtt, akik az írásait ismerik, felesleges minden elemzés és körülírás. Ezek a selyemszálfinomságu gunnval, csodálatosan gazdag elmeéllel és élvezetes cinizmussal megrajzolt képek — az iró eredeti, gyakran groteszk előadásmódjában — állandó derültségben és kacagásban tartották a publikumot. Egyegy gesztusa, grimasza vagy szóficama fölényesen, de mindig találóan festette alá a szöveget és hálás derültséget eredményezett. Az est keretében két egyfelvonásosát adtak elő a rátermett magántisztviselők. Az elsőben („Ugyanez férfiben") Kreiner Eta, Pély Lajos és Schwarcz László adtak minden izében kitűnően megrajzolt alakítást, amellyel képességeikről való jó véleményünk csak erősbödött; a másikban („A dráma") pedig Bárány Sándorban és Kulpin Imrében minden elismerést megérdemlő, tehetséges előadókat ismertünk meg. Szerepüket valódi, hivatásos színész sem játszhatta /olna meg kifejezőbben. Bárány Sándor monológot is adott elő, pompás felfogásban. Az est sikerén felbuzdulva, a melegen ünnepelt iró „ráadás"-sal is kedveskedett, amennyiben Korda Sándor színésszel kettesben eljátszotta „Nem tudom a nevét" c. egyfelvonásosát, kivételes színjátszói képességeinek újból tanújelét adva. Végül néhány uj versét szavalta el, amelyekkel mély rezdüléseket támasztott a lelkekben, különösen „Ki kérdezett?" c. Írásával, amely megrázó erejével lélekbemarkolóan fenséges volt. Az est sikeréért az irón kivül hála jár ki a magántisztviselők egyesületének, amely pompásan eltalálta a közönség ízlését és igényeit s a legnívósabb kulturestéket egymás után rendezi meg. (h. r.) A békési tanitói járáskor gyűlése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Békésvármegyei Általános Tanitó Egyesület Békési Járásköre e hó 4-én tartotta meg szokásos évi tavaszi gyűlését Köröstarcsán az I állami elemi népiskolában. Az igen | látogatott gyűlés — melyen meg| jelent Bendák Gyula s. tanfelügyelő t is — a Himnusz eléneklésével kezdődött. Varga János békési igazgatótanitó, járásköri elnök a vendégek és szép számban jelenlevő tagok üdvözlése után tartotta meg , magas színvonalú, hazafias, lelkes < elnöki megnyitóbeszédét. Fejtegette a revizió nélkülözhetetlen szükségességét, kulturfölényünket az utódállamok felett, a tanítók nemes hivatását, kívánságait erkölcsi, anyagi tekintetben, a tanítók főiskolai képzését, a nyolcosztályu elemi iskolák kiépítését. További nemes versenyre, munkásságra, összetartásra, egyesülésre buzdítva a tagokat, t Takács Jolán békési óvónő tartott felolvasást az óvóda keletkezése és célja hazánkban cimen. Az igen érdekes s értékes felolvasásért, melyben az óvódák keletj kezésének kezdetétől a mai napig ismertette a kisdedóvók történetét, a járáskör jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Hidvégi János békési tanitó az erkölcsi és esztétikai nevelésről tartott igen tanulságos, magas színvonalú, értékes értekezést, majd Farkas Gyula békési gazdasági iskolai igazgató tartott előadást Rákos István, az orsz. tan. szövetség és a tanítók lelkes és tevékeny elnökéről, akinek 40 éves tanitói jubileumát julius 3-án fogja megünnepelni az ország tanítósága, mely ünnepély fényesebbé és sikerültebbé tételére máris nagyban folynak az előkészületek az egész országban. Előadta, hogy a tanítók nagy vezérének, Rákos Istvánnak nevére nagyobb összegű alapítványt óhajt tenni az ország tanítósága. Kérte a gyűlést, hogy anyagi erejéhez képest járuljon hozzá az alapítvány létesítéséhez. Szabó Antal békési községi tanitó, járásköri pénztáros pénztári jelentésében ismertette a járáskör vagyoni helyzetét. Indítványozta, hogy a Rákos István alapítványra a járáskör 100 pengőt szavazzon meg. Az indítványt egyhangúan 1 elfogadták. A s. tanfelügyelő és az elnök zárószavai után az igen tartalmas, nivós gyűlés a Szózat eléneklésével véget ért. Békéssámson küzdelme a vasutért Impozáns gyűlésen foglaltak állást a vasút érdekében (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ismeretes, hogy az AEGV nemrégiben ajánlatot tett Békéssámson és Tótkomlós községeknek, hogy a békéscsaba—tótkomlósi vasutvonalat hajlandó Békéssámsonig — körülbelül 12 km. hoszszuságban — megépíteni s erre a célra hozzájárulásképpen a két községtől 350 ezer pengőt kért. Ezzel az üggyel most foglalkozott a békéssámsoni képviselőtestület. A gyűlés idején az egész lakosság egy órára abbahagyta a munkát és a községháza előtti téren tüntetően összegyűlt, hogy ezzel is kifejezést adjon, milyen életbevágónak tartja minden községbeli a vasutat. A képviselőtestület nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta Bartha György ref. lelkész indítványát, amely kb. ekként szól : „Kéri a képviselőtestület a vármegyét, hogy a mult évben a tótkomlós—hmvásárhelyi müutra az államnak felajánlott 240 ezer pengőt — mivel azt csak azzal a feltétellel ajánlották iel, hogy az ut egy éven belül kiépül — fordítsa a kisvasút építésére." Az impozáns módon megnyilvánult közóhaj elől az illetékesek most már aligha fognak elzárkózni. Meg kell ugyanis fontolniok, hogy Békéssámson maga tudja legjobban, mi szükséges elsősorban a fejlődéséhez, a kult urába való bekapcsolódásához, amire aztán szívesen hoz igen súlyos anyagi áldozatokat is. A vármegyének istenhátamögött fekvő, legelhagyatottabb községe kéri a megye urait, segítsék hozzá, hogy a boldogulás útjára léphessen, mert sorsdöntő határozatával megmutatta : mennyire élni és haladni akar! A vármegyének fontos érdeke, hogy ez az 5 ezer lelket számláló szép község a forgalomba bekapcsolódhassák, de nagy érdeke a megye városainak is, amelyeket a sámsoniak a vasúttal órák alatt közelíthetnének meg, hogy szükséges bevásárlásaikat elvégezhessék. Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának jelentése 1929 május hó 7-én délben Hőminimum -f- 92 C Hőmaximum -f- 26'4 C A föld felszínén + 332 C 5 cm. a földben + 25 4 C 20 „ „ + 14 6 C 50 „ „ . + 12 2 C 1 m. a földben + 90 C 2 m, „ „ + 7 5 C Légnyomás 760'5 mm. Borultság 40 Ti Levegő nedvessége "/• Csapadék : 0 mm. Szélerő és irány: 2 m/mp. délnyugat. Időprognózis: Némi hősüllyedéssel zivatarra hajló idő várható. Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Postaügynökség Gerendáson. A szegedi postaigazgatóság Gerendás állomáson Békéscsaba— Felsőnyomás elnevezéssel május 1-én postaügynökséget nyitott, amely mindenféle belföldi postai megbízás teljesítésével foglalkozik. — Felhívás. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület békéscsabai fiókja e hó 8-án, délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza kis tanácstermében, melyre kéri tagjait és az ügy iránt érdeklődőket, mennél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. — Nyári munkaidő a rendőrségen. A békéscsabai rendőrkapitányság vezetője, Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos május 13-ától kezdődőleg a vezetése alatt álló rendőrkapitányságnál a hivatalos munkaidőt hétköznap délelőtt 7-től 13 óráig, vasárnap délelőtt 9-től 12 óráig terjedő időben állapitotta meg. Halaszthatatlanul sürgős teendők ellátását mindennap a hivatalos idő befejezésétől délután 20 óráig a központi ügyeletes tisztviselő teljesít.