Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-05-05 / 98. szám

Ára 12 fillér Békéscsaba, 1929 május 5. Vasárnap 56-ik évfolyam, 98-ik szám BEKESKEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 3 pengő, egy hónapra 1 pengő. — Példányonkint 12 fillér. Felelős szerkesztő : Péchy-Horváth Rezső Telefonszám t 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba. II.. Ferenc József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Wallace könyvhét A Magyar írók Egyesülete eb­ben a hónapban nagyszerű és impozáns hetet rendez. Megren­dezi a magyar nyomtatott betű megmentését és jobblétét célzó Magyar Könyvhetet, ahogy a fa­siszta Itália már évek óta hódol az olasz könyvnek. A magyar irók fel akarják hivni a magyar nép figyelmét arra, hogy ebben az or­szágban véletlenül magyar könyv is jelenik meg és a könyvkeres­kedők kirakatait zsúfolásig meg­töltő francia, angol, német és orosz könyvek nemsokára egészen megfojtják a magyar könyvet, ha a társadalom öntudatra nem éb­red és ki nem rugdossa innét a sok idegen szemetét. Nagyszerű és felemelő kultur­hadjárat lesz ez a könyvhét. A magyar irók legjava termésüknek ezer és ezer kötetével fognak ki" rukkolni és az emberek majd cso­dálkozni fognak, hogy magyarul is irnak könyveket. A magyar zseni, a magyar tudás felveszi majd a versenyt a sok külföldi, kimond­hatatlan nevü szerzővel és sokan álmélkodni fognak, hogy mig mesz­sze idegenben, sőt a tengerentú­lon is mély reverenciával illetett úr a magyar szerző, idehaza alig veszik észre a könyveit. Nem lehet eléggé dicsérni en­nek a nagyszerű kulturhétnek meg­rendezését. Egy sereg rejtett ér­tékre fog éles fényt vetni, egy se­reg magyar tehetséget fog minden­kivel megismertetni és hatalmas kujturértékeinkre rámutatni. Min­den igaz magyar büszkén és ön­érzettel bámulhatja majd a szebb­nél-szebb magyar könyvek defili­rungját, de ne csak bámulja, ha­nem vegyen is belőlük, a teher­biróképessége arányában. Ha a magyar könyvhéten minden ma­gyar városban és községben csak minden negyedik ember vesz egy könyvet, mondjuk egy-egy pen­gőért, a könyvhét máris elérte cél­ját. Ez Békéscsabán tizezer vá­sárlót jelent, tizezer kötet könyvet és tizezer pengőt. Magyarországon pedig negyvennél több város van! Mégis, főbekólintottként meg kell állanunk a magyar könyv ünnepe előtt. A pesti lapokban szörnyű ellentét ötlik a szemünkbe. Az első oldalon tirádás vezércikkek szóno­kolnak a magyar könyvpártolás nemzeti fontosságáról, hátrább pedig féloldalas hirdetésekben kí­nálják az olcsó sorozatos Wallace­könyveket, az olcsó vagy éppen ingyen Balzac-ot, Walsht, Ponson Terrail-t és a többit. Hogy fér össze mindez ? És micsoda sikerre szá­mithat a magyar könyvhét, ha a közönség éppen a sajtó részéről tapasztal ilyen kétkulacsosságot ? Valahogy komikus volna ez az ellentét, ha nem lenne anyira tragi­kus és végzetszerű, a magyar kul­tura, a magyar irodalom jelenére, de ,'még jobban jövőjére nézve. Franciaországban éppen most ké­szítenek törvényt a fordítások meg­adóztatásáról, amivel a hazai iro­dalmat fogják felsegíteni és támo­gatni. Ezt kellene nálunk is tör­vénybe iktatni, minél hamarabb, minél gyorsabban. Addig is azonban rá kell szok­tatni a közönséget a magyar könyvre és meg kell érttetni vele, hogy önmaga és hazája elleni bűn, ha idegen holmira költi a magyar pénzt. Pláne ha az a por­téka — mint a legtöbb esetben — silányabb és értéktelenebb a hazai­nál. fegyházra Ítélték Nagy István birót . Két bűntársát kisebb-nagyobb börtönbüntetéssel sújtották Budapest, május 4. A budapesti büntetőtörvényszéken hat hónapig tartó tárgyalás után ma délelőtt hirdették ki az ítéletet N&gy István dr. volt törvényszéki biró és társai bűnügyében. A törvényszék bű­nösnek mondotta ki Nagy Istvánt egy rendbeli megvesztegetés és egyrendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés bűntettében és ezért három évi és hat hónapi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen időre való felfüggesztésére, vala­mint viselt hivatalának elveszté­sére itélte. A kiszabott bünte­tésből a biróság az eddig el­szenvedett vizsgálati fogsággal 21 hónapot kitöltöttnek vett. Gazda György dr. könyvszakértőt egyrendbeli folytatólagosan elkö­vetett megvesztegetés bűntettében, mint bűnsegédet, továbbá sikkasz­tás és közokirathamisitás bűntet­tében mondották ki bűnösnek és ezért 9 havi börtönre, 5 évi hiva­talvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen időre való felfüggesz­tésére itéllék. Büntetését az elszen­vedett vizsgálati fogsággal kitöltött­nek vették. Bűnösnek mondották ki Fazekas Eridre dr. ügyvédet is, akit közokirathamisitás és sikkasz­tás büntette miatt egy évi börtön­büntetésre és 5 évi hivatalvesz­tésre ítéltek, büntetését azonban a vizsgálati fogsággal szintén ki­töltöttnek vették. A kormány a Dunántult dédelgeti • •• • • t m m ff W W m a közutak építésénél A Tiszántúl mostoha gyermek a Dunántullal szemben Itt csak 145, ott 608 kilométer utat épitettek két év alatt (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara Debrecenben nagy megdöb­benéssel állapította meg, hogy az uj állami költségvetésben a Ti­szántúlon végzendő utiberuházá­sokra költségvetési fedezet nincs előirányozva, noha a közúti viszo­nyok éppen a Tiszántúlon a leg­mostohábbak. Különösen azért is, mert ennek a vidéknek határmenti részein levő közutaink a jelenleg idegen megszállás alatt levő góc­pontok felé irányulnak és a meg­csonkitottság adta helyzethez még távolról sem simultak oly mérték­ben, amely a gazdaközönség szál­lítási érdekeit kielégíthetné. A legnagyobb mértékű elked­vetlenedéssel szerzett tudomást a kamara arról, hogy a Tiszántúlon megint minden a régiben marad és az útépítésre szükséges költsé­geket a különben is jó útviszo­nyokkal rendelkező Dunántul ré­szére irányozták elő. Rámutat a kamara arra, hogy a mostani fagy­károk okozta súlyos gazdasági helyzetben az aratáskor kereset­nélkül maradó munkásság foglal­koztatása olyan közérdek, amely elől kitérni nem lehet s ez indo­kolja, hogy a Tiszántúlon ez év folyamán nagyarányú útügyi beru­házások indíttassanak meg. A kamara arra kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy foglaljon állás­pontot ebben az irányban és tá­mogassa a kamara kérdéses tö­rekvését. Mondani sem kell, hogy a vár­megye vezetősége szívvel-lélekkel támogatja a kamara kérését annál inkább, mert a vármegye alispánja és a törvényhatóság bizottsága már több ízben reá mutattak arra a mostoha bánásmódra, amelyet a kereskedelemügyi kormány Bé­késvármegyével szemben a békés­sámson—tótkomlósi ut építésénél tsnusitott és amely útnak építését, noha azt már évekkel ezelőtt megígérte, tekintve, hogy az uj költségvetésbe nincs rá semmi fe­dezet felvéve megint bizonytalan időre elodázta, pedig a vármegye és a községek a kérdéses 11 km hosszú ut építési költségeinek fe­lét önként elvállalták. A kamara átiratából kitűnik, hogy az 1927—28. és 1928-29. években • az állami költségvetés terhére összesen 831 km állami utat épitettek, amelyből a Dunán­túlra jut 608, a Tiszántúlra pedig cnk 145 km. A Dunántul az or­szág területének 39 százalékát teszi, a Tiszántúl pedig 26 száza­lékát és mégis a Dunántul a fen­tiek szerint az utakból 74 száza­lékot, mig a Tiszántúl mindössze csak 17 százalékot kapott. Tanácsülés A folyó hó 3-án tartott tanács­ülésen a következő ügyeket in­tézte el a tanács: Iparigazolványt kaptak: Vardai Balázs zöldség, gyümölcs, özv. Ábrahám Jánosné baromfikeres­kedő, özv. Gally Gyuláné autó, autóalkatrészkereskedő iparra. Utcai árusításra engedélyt ka­pott Szilágyi Mihály hadirokkant. Segélyt kaptak heten. Építési engedélyt kaptak: Bé­késcsabai Altalános Népegylet, vitéz Lukács György, Vicián Já­nos, Nyári András, Susánszky Mátyás, Kotroco Tamás, Kremecki Lajos, Valach Sámuel, Stefanik György, Zsuzsa György, Paulik Pá! és Dóczi András. Kövezési részletfizetést kértek és kaptak hárman. Fleischer Antal Az Aurora-kör szimfonikus hangversenye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Fleischer Antal, az Operaház im­már európai hirü karnagya hosszú évek után ismét ellátogat hozzánk, hogy mint dirigens mutatkozzék be. Ez a viszontlátás eszünkbe juttatja azokat az időket, Goggal nevezhetjük az Aurora hősi kor­szakának), amikor Fleischer még mint ifjú karmester az Operaház tagjait hozta el hozzánk, hogy be­mutassa az operairodalom gyön­gyeit. Azóta az Aurora-kör felett hosz­szu, küzdelmes évek teltek el, Fleischer karnagy pedig Spanyol­országban, Rómában, Turinban szerzett dicsőséget a magyar ze­nének. Az Aurora-kör zenekara minden tudását latba veti, hogy méltó le­gyen nagynevű dirigenséhez. Pong­rácz Géza a zenekart, Linder László és Wulcz Gyula az ének­kart tanítják már régebb idő óta és igy vált lehetségessé, hogy a zenekar az est többi szereplőjével, Pongrácz Istvánnal, Weinberger Lászlóval és a helybeli dalárdák egyesitett énekkarával együtt olyan programot ad, amely bármely vá­rosnak becsületére válna. A hangverseny hétfőn, 6-án este fél 9 órakor lesz a Városi Szín­házban. Zürichben a magyar pengőt 90'51.5-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents